A szervezet azt vizsgálja, hogy lehetséges lenne-e a 2030-ra kitűzött 40%-os cél helyett a megújuló energiaforrások 45%-os részarányát megcélozni. Ezzel részben az orosz energiahordozóktól való függés gyorsabb leépítését is el szeretnék érni.
Az Európai Unió 2020-as adatok szerint bruttó energiafogyasztásának 22%-át nyerte megújuló energiaforrásokból, például szélből, napenergiából és biomasszából. A bizottság korábbi célkitűzése ezt emelte volna 2030-ig 40%-ra, az új elképzelés pedig további 5%-os emelést célozna.
Kapcsolódó bejegyzések
Felemás, de nagyon fontos: itt az új EU-s klímacsomag
Szerdán mutatta be átfogó klímavédelmi javaslatcsomagját az Európai Bizottság, mellyel azt célozza, hogy 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentse.
Az új célkitűzés megszületése elsősorban az uniós országoktól és az Európai Parlamenttől függ, melyek az uniós kibocsátás gyorsabb csökkentése érdekében az éghajlatváltozással kapcsolatos jogszabályokból álló nagyszabású csomag részeként tárgyalnak róla.
Brüsszel becslései szerint az EU szél- és napenergia-kapacitásának 2030-ig történő megháromszorozása (480 GW szél- és 420 GW napenergia) évente 170 milliárd köbméter gázigényt takaríthat meg. Összehasonlításképp, a magyar gázigény 6-10 milliárd köbméter évente.
A Bizottság májusban tervezetet tesz közzé arról, hogy 2027-ig le kell mondani az orosz fosszilis tüzelőanyagokról. Várhatóan a tervezet egy olyan jogi javaslatot is tartalmaz majd, amely megkönnyítené a megújuló energiaprojektek engedélyeztetését, melyet az iparági szereplők hosszú ideje sürgetnek. (Reuters)