Felemás, de nagyon fontos: itt az új EU-s klímacsomag
Felemás, de nagyon fontos: itt az új EU-s klímacsomag

Szerdán mutatta be átfogó klímavédelmi javaslatcsomagját az Európai Bizottság, amellyel az a célja, hogy 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentse. A 2030-as cél a köztes lépcsőfok a 2050-re tervezett teljes karbonsemlegesség felé.

A javaslatcsomag néhány korábban ismert eleméről – például az Európai Unión kívüli országokat kibocsátáscsökkentésre ösztönző karbonvámról – már mi is írtunk korábban. A tegnap Brüsszelben bemutatott tervezet azonban ennél jóval szélesebb körű. A csomag megosztó elképzeléseket is vázol, így nagyon komoly politikai csatározásokra lehet számítani. Több zöld szervezet máris közölte, hogy nem tartja elegendőnek a vállalásokat. Ezzel együtt alighanem kijelenthető, hogy a Fit for 55 elnevezésű javaslatcsomag az eddigi legambiciózusabb EU-s klímavédelmi terv.

Fit for 55 – javaslatcsomag az 55%-os célért

Az Európai Parlament és a tagállamok még áprilisban fogadták el azt az új klímamegállapodást, mely a 2030-ra vonatkozó korábbi 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célt 55 százalékra emelte. Az Európai Bizottság pedig ígéretet tett egy ambiciózus javaslatcsomag megalkotására, amely nemcsak célokat, hanem konkrét lépéseket is tartalmaz majd. Így született meg a Fit for 55 csomag.

Az átfogó javaslatcsomag az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alakítaná át úgy, hogy reális cél maradhasson a 2050-re elérendő klímasemlegesség, amellyel kontinensünk a világ első klímasemleges földrésze lehetne.

A fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaság elérte korlátait. Egészséges bolygót, növekedést, valamint olyan munkahelyeket akarunk hagyni a következő generációra, amelyek nem károsítják a természetet

– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Kvóták és vállalások

A Fit for 55 csomag 13 jogszabályjavaslatot tartalmaz, amelyek egy része teljesen új, a többi pedig már meglévő rendelkezések frissítése. Mind közül a legnagyobb horderejű elem a 2005-ben bevezetett kibocsátás-kereskedelmi rendszer (Emission Tradig System), illetve az ehhez kapcsolódó változások köre lehet. A rendszernek az a lényege, hogy a szén-dioxid-kibocsátók minden kibocsátott tonna után elhasználnak egy kvótát. A forgalomban lévő kvóták száma pedig nemcsak, hogy véges, de számuk 2019 óta évről évre csökken is néhány százalékkal. A rendszer célja az, hogy ezzel zöld technológiák bevezetésére és kibocsátáscsökkentésre kötelezzék a vállalatokat. Ursula von der Leyen szerint ez eddig jól is működött. Elmondta, hogy az ETS-nek az elmúlt 16 évben 42,8 százalékkal sikerült csökkentenie az energiatermelés és az energiaigényes ipar kibocsátását.

A mostani javaslat nagy vállalása, hogy jelentősen visszavágja az elérhető kvóták számát, sőt évről évre növekvő ütemben csökkenti, illetve újabb iparágakat próbál az ETS alá szervezni. Nemrég a légi közlekedés került be a kalapba, a mostani javaslat pedig a hajóforgalom jó részét is az ETS alá vonná.

a klímavédelmi javaslatcsomag részeként a teherszállító hajók is bekerülnek az ets-be
A hajózás is bekerül az ETS-be.

Korábban nagy kérdés volt, hogy az Európai Bizottság vajon mit kezd majd a közúti közlekedéssel és a lakossági energiafelhasználással, de ezek végül nem kerültek be az ETS-be. Mivel azonban ezek a területek a legnagyobb kibocsátók közé tartoznak, az EB nem akarta teljesen kihagyni őket. Ennek nyomán a csomag részeként külön kvótakereskedelmi rendszert kívánnak létrehozni, amely a közúti közlekedéssel és az épületek energiafogyasztásával foglalkozik.

A fogyasztókat is érinthetik a várható változások

Ezeken a területeken a kvótákat nem közvetlenül a fogyasztóknak kell majd kiváltaniuk, hanem a szolgáltató cégeknek: a közlekedés esetében az olajtársaságoknak, az épületek energiafogyasztása kapcsán pedig a közműcégeknek. Várhatóan ez a javaslat váltja majd ki a legnagyobb politikai vitákat, hiszen biztosra vehető, hogy a szolgáltatók a kvóták árát be fogják építeni az áraikba, így lényegében átterhelik a lakosságra. Ahogy ezt a korábbi – némileg hasonló változásokat előrevetítő francia intézkedések nyomán kipattanó – tüntetéshullám (a sárga mellényeseké) megmutatta, az emberek nem viselik jól, ha a politika velük akarja megfizettetni a klímaharc költségeit. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy a tagállamok jelentős részének kormánya hevesen tiltakozik majd a javaslat ellen, ahogy ezt Magyarországon már tapasztaljuk is.

Ennek ellensúlyozására – a tagállamok és a lakosság terheinek enyhítésére – az Európai Bizottság egy új Társadalmi Klíma Alap létrehozását is javasolja, amely célzott finanszírozást nyújtana energiahatékonysági és tisztább mobilitáshoz kapcsolódó beruházások számára. Az alapot részben az uniós költségvetésből, részben az üzemanyagok kibocsátáskereskedelmének bevételeiből finanszíroznák. A jelenlegi tervek szerint a 2025 és 2032 közötti időszakban 72,2 milliárd euró támogatást biztosítanának.

Karbonvám és a harmadik ipari forradalom

A karbonvámmal kapcsolatos elképzelésekről korábban már beszámoltunk. Ennek lényege, hogy az EU-n kívülről importált, jelentős szén-dioxid-kibocsátással előállított termékeket karbonlábnyomuk alapján többletvámmal sújtanák. A rendelkezés azért nagyon fontos, mert ezzel megvédik azokat az európai cégeket, melyek az EU nagyon szigorú környezetvédelmi előírásai miatt esetlegesen hátrányba kerülnének a harmadik országbeli cégekkel szemben. Ezzel párhuzamosan utóbbiakat is arra késztetik, hogy amennyiben versenyképesek akarnak lenni az európai piacon, csökkentsék a kibocsátásukat.

Szintén nagy változás, hogy a tagállamok ezentúl a kibocsátáskereskedelmi bevételeiket kizárólag éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre költhetnék. Ilyenekből pedig lesz bőven, hiszen a tervezet szerint 2030-ra az EU energiatermelésében a megújulóknak 40 százalékos részarányt kellene elérniük, vagy például a középületek legalább 3 százalékán minden évben energetikai felújításokat kellene végezni. A javaslatcsomagtól új munkahelyek létrejöttét is várják. Mint írják, 2030-ra csak az építőiparban 160 ezer új zöld állás jöhet létre, miközben addigra 35 millió középület újulhat meg szerte az unióban. A bizottság szerint a Fit for 55-tel Európa a harmadik ipari forradalom elindítója és vezetője lehet.

Nagyot fordul a világ az autóiparral is

A javaslatcsomag többek között előirányozza azt is, hogy 2030-ra az épületek energiaellátásának 49 százalékát megújulókból fedezzék, illetve azt, hogy a tagállamokban az épületek klimatizálására fordított energián belül a megújulók aránya évi 1,1 százalékkal nőjön.

Nem véletlenül gyarapodnak a nagy európai autógyártók vállalásai sem. A csomag az autók kibocsátását is szabályozza. A tervek szerint a gépkocsik átlagos szennyezésének 2030-ra 55 százalékkal, 2035-re pedig 100 százalékkal kellene csökkennie az idei kibocsátási szinthez képest. Ez azt jelenti, hogy 2035 után már nem állhatna forgalomba robbanómotoros autó. Ahogy korábban beszámoltunk erről, a Volkswagen csoport 2030-ra 50 százalékra emelné elektromos járműveinek az arányát, míg például az Audi 2033-tól már csak elektromos autót gyártana.

a klímavédelmi javaslatcsomag komoly változásokat hoz az autóiparban
2035-től lényegében csak elektromos autók kerülhetnének forgalomba az EU-ban.

A javaslatcsomag arról is rendelkezik, hogy miképpen teremtendők meg az elektromobilitás gyors előretörésének infrastrukturális feltételei. A meghatározott cél az, hogy legfeljebb 60 kilométerenként legyen elérhető legalább egy, elektromos autókhoz való töltőállomás, 150 kilométerenként pedig hidrogént is tankolhassunk az Európai Unió teljes területén.

A zöldek elégedetlenek

A rendkívül nagyszabású és átfogó javaslatcsomagot a zöld szervezetek nem támogatják egybehangzóan. Míg a politikusok helyenként túlzónak tartják a terveket – főképp a lakosságot is érintőeket –, addig a zöldek inkább úgy vélik, hogy a célok nem eléggé ambiciózusak. Emellett a fő kritika az, hogy a tervezet továbbra is piaci alapú megoldásokban gondolkozik, miközben a fenntarthatatlan struktúrákkal és a legnagyobb szennyezőkkel szemben nem lép fel elég erélyesen. A társadalom szegényebb rétegeit azonban akár súlyosan is érinthetik a tervek.

A másik fő ellenérv szerint a 2030-as 55 százalékos cél messze nem elég ahhoz, hogy a melegedést 1,5 °C alatt tartsuk. Ehhez egyesek szerint legalább 65 százalékos csökkentést kellene elérni. Ezzel együtt olyan szent tehenekhez, mint a repülés, alig nyúl hozzá. A kerozinra kivetett adó túl alacsony, és egyáltalán nem látni, hogy mikor történhet meg az elmozdulás a repülés felől a vasút felé, pedig ez valódi zöld alternatíva lehetne szemben a – még mindig csupán jól csengő ígéretnek tűnő – fenntartható üzemanyagokkal.

Többek között a Greenpeace szerint az is aggályos, hogy a megújulók 40 százalékos részarányára vonatkozó vállalás nincs tovább pontosítva. Így felmerülhet a kérdés, hogy mekkora lesz a biomassza aránya, amelyet egyre többek szerint nem kellene a valódi megújulók közé sorolni.

Éles vitákat vált majd ki a javaslatcsomag

A Fit for 55 körül várhatóan további éles viták lángolnak majd fel. Azt azonban kár lenne tagadni, hogy a javaslatcsomag végre valódi, néhol húsba vágó, de elkerülhetetlen terveket fogalmaz meg. Talán helyenként nem elég ambiciózus, azonban a szükséges irányokat sok tekintetben kijelöli, ez pedig nagyon fontos erénye. A javaslatcsomag összeállításában kulcsszerepet játszó Frans Timmermans szerint az európai vezetők történelmi felelőssége, hogy miként lépnek fel a klímaváltozással szemben, mert a cselekvés ideje eljött. A tervezettel az EU-nak lehetősége van arra, hogy jó példát mutasson, és kivezessen minket abból a zsákutcából, ahová kormányoztuk magunkat.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

A borítókép forrása.

search icon