Ahogy beszámoltunk róla, július 14-én az Európai Bizottság bemutatta Fit for 55 nevű klímavédelmi javaslatcsomagját, mely azt célozza, hogy az Európai Unió 2030-ra elérhesse az 55%-os kibocsátáscsökkentési célját.
A javaslatcsomagról szóló cikkünkben jeleztük, a tervezet és annak is leginkább a lakosságot érintő része várhatóan komoly politikai támadások kereszttüzébe kerül majd, így nem lesz könnyű dolga a Bizottságnak, ha maradéktalanul el akarja fogadtatni.
Kapcsolódó bejegyzések
Felemás, de nagyon fontos: itt az új EU-s klímacsomag
Szerdán mutatta be átfogó klímavédelmi javaslatcsomagját az Európai Bizottság, mellyel azt célozza, hogy 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentse.
A csomag kapcsán már tegnap megjelent a Századvég Gazdaságkutató állásfoglalása, akik szerint a tervezet „várható környezetvédelmi haszna csekély, azonban jelentős energiaár-növekedéshez vezet, súlyos terhet ró a családokra, nem veszi figyelembe a tagállami különbségeket és társadalmi támogatottsága alacsony”, ennek nyomán pedig nem is javasolják a bevezetését.
Az elemzőcég érvei szerint a javaslat Európa-szerte jelentős lakossági energiaár-növekedést okozna, sőt állításuk szerint épp Magyarországon növekednének legnagyobb mértékben a háztartások energiaköltségei. Ennek megfelelően saját közvélemény kutatásaikra hivatkozva a karbonadó társadalmi támogatottságának hiányáról számolnak be.
Bár a javaslatcsomag pontjai között hangsúlyos szerepet kap az újonnan létrejövő Társadalmi Klíma Alap, melynek célja pont a Századvég által előrevetített hatások ellensúlyozása lenne, az elemzőcég szerint az egységes költségek így is aránytalanul magas terhet rónának az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra.
