A hétvégén a kínai Nemzeti Űrügynökség bejelentette, hogy a következő tíz évben három új holdjárót indít. Ezek egy újonnan felfedezett regolit nevű holdi ásványt fognak keresni a Holdon, amely hélium-3-at tartalmaz, egy olyan anyagot, amelyet ha sikerülne kibányászni, hatalmas energiaforrásként lehetne felhasználni.
Kína immár a harmadik ország a világon, amely holdi ásványt fedezett fel. A küldetések előkészíthetik az utat a jövőbeni holdbányák számára, amelyek révén Kína kitermelhetné az ásványt, és energia- vagy üzemanyagforrásként használhatná fel akár a Földön, akár az űrben. Ha ez így lesz, a Hold gyarmatosításáért folytatott verseny kiéleződhet, mivel az űrhajózó nemzetek az értékes erőforrások feletti ellenőrzésért küzdenek. A NASA és Kína már most is vizsgálja a Holdat, mint a holdi bányászat lehetséges helyszínét, az USA pedig 2025-ben űrhajósokat küld a Holdra az Artemis III misszió keretében. (forrás: dailystar.co.uk)
De mi is ez a hélium 3 és miért olyan fontos?
A hélium-3 a héliumatom egyik izotópja. Az a hélium, amit a lufikba töltünk, lényegében kizárólag két protont, két neutront és az atommag körül két elektront tartalmazó atomokból áll, a hélium-3-ból viszont az egyik neutron hiányzik. A hármas izotópból jóval kevesebb van, mint a négyesből: a Földön például minden 730 ezer hélium-4-re jut egyetlen hármas izotóp. De nem pusztán a ritkasága miatt értékes. A megfejtéshez elég a Napra néznünk: a csillagunkban zajló fúzió során, ahogy a hidrogénből hélium és energia keletkezik, az utolsó lépésben két hélium-3 atom egyesül, létre hozva a hélium-4-et és kidobva két felesleges protont. A reakció szépsége, hogy egyik végtermék sem radioaktív: ez a tökéletesen tiszta energiatermelés. Erre a maghasadáson alapuló atomreaktoraink, de még a mai, kísérleti fúziós reaktorok sem képesek.
A Földön nagyon nehéz hélium-3-hoz jutni: az Egyesült Államoknak például néhány éve összesen 29 kg állt rendelkezésére, de azt sem természetes forrásból szerezte, hanem a nukleáris fegyverek melléktermékeként. (A bennük található trícium, vagyis hidrogén-3 izotóp ugyanis hélium-3-má bomlik.) Ez a mennyiség semmire sem elég: a becslések szerint az USA egy éves energiaellátásához 25 tonnára lenne szükség. A többi hélium-3 viszont a Föld kérge alatt, a köpeny határán található, vagyis hozzáférhetetlen.
A Holdban viszont akár egymillió tonnányi is lehet belőle, ami az előző szám tükrében ugyancsak figyelemre méltó. Ehhez viszont azt is érdemes tudni, hogy egy tonna regolitban csak 28 gramm hélium található, és ebből is csak 1-50 milligramm körüli a hélium-3 izotóp aránya. Ez annyit tesz, hogy az évi néhány tonnás kitermeléshez is nevetségesen nagy mennyiséget, több tízmillió tonnányi regolitot kellene felforgatni!. És akkor még nem is beszéltünk ezen anyagok Földre való lejuttatásának hogyanjáról és mikéntjéről. (forrás: pulispace.blog.hu)
De lehet az is, hogy az utóbbi években a kínaiak kifejlesztettek valamilyen technológiát, amivel hatékonyabban kinyerhetik a regolitból a hélium 3-at. És persze az is lehet, hogy csak azért csinálják, az egészet, hogy idegesítsék az amerikaiakat.
