
Az Energiastratégia Intézet egy nemrég megjelent tanulmány kapcsán az erdőtüzek füstjének való kitettség és a demencia kialakulásának kölcsönhatását vizsgálta.
Holly Elsernek és szerzőtársainak a JAMA Neurology című folyóiratban 2024 novemberében megjelentetett tanulmánya azt vizsgálja, hogy milyen kapcsolat fedezhető fel az erdőtüzek füstjének való kitettség és a demencia kialakulása között.
A szerzők a kérdés kapcsán tizenkét éven keresztül több mint egymillió hatvan év feletti kaliforniai lakost vizsgáltak, és bebizonyították, hogy az erdőtüzek miatt keletkező, legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű finom részecskék (PM2,5) jelentős mértékben hozzájárulhatnak a betegség kifejlődéséhez.
A PM2,5-szennyezés és a demencia kialakulásának kapcsolatával már több korábbi kutatás is foglalkozott, és ezek mind arra a következtetésre jutottak, hogy a szálló finompornak való kitettség hosszú távon felgyorsíthatja az idegrendszer degenerálódását. Emellett közvetetten is növelheti a demencia kialakulásának kockázatát, mivel hozzájárulhat az agyi trombózisok kialakulásához, ezek pedig az agy vérellátásának elégtelen működéséhez és stroke-hoz vezethetnek.
A novemberi tanulmány szerzői Kalifornia idősebb lakosai körében vizsgálták, hogy az egyre gyakoribbá váló erdőtüzeknek van-e kimutatható hatása a demencia kialakulására. A kutatás egy egészségügyi nyilvántartásból származó adatokon alapuló nyílt kohorszvizsgálat volt (a kohorszok egy adott korcsoportba tartozó és valamilyen szempontból közös tulajdonságokkal rendelkező populációt jelentenek, a nyíltság pedig arra utal, hogy a kutatás során a résztvevők száma nem rögzített).
A nyilvántartásban szereplők összetétele jól tükrözi Dél-Kalifornia szociodemográfiai sokszínűségét, a rendkívül alacsony jövedelmű és a magasan képzett egyének viszont némileg alul vannak reprezentálva benne.
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet publikációjában.
Fotó: Canva