A hajdina a világ számos országában fontos élelmiszer, a múltban Magyarország egyes vidékein is megtalálható volt. Mára azonban szinte teljesen elfelejtettük, pedig nagyon egészséges, számos élettani előnye is van más gabonafélékhez képest.
Ráadásul igen karakteres, diós íze van, tehát bárhogy is készítjük el, biztosan új színt viszünk a táplálkozásunkba.
A hajdina népies elnevezése pohánka, de van, ahol tatárka, tatárbúza, haricska vagy kruppa néven ismert.
A hajdinából hagyományosan kása készült, legalábbis a mi környékünkön. Másutt azonban már régen is sokféleképpen használták. Japánban például több évszázados hagyománya van a hajdinalisztből készült soba tészta (a soba japánul hajdinát jelent) fogyasztásának. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hajdinakásával bármi gond lenne, sőt!
Kapcsolódó bejegyzések
A sztársavanyúság, ami körül jogos a hájp: a kimcshi
A kimcshi Dél-Korea nemzeti étele, a világ egyik legjobb fermentált savanyúsága, mely nemcsak finom, de egészséges is.
Ha még csak ismerkedünk ezzel az álgabonával, jó ötlet lehet, ha olyan ételekben kezdjük használni, amelyekbe korábban rizst tettünk. Lehet ez egy egyszerű köret, de a hajdina kerülhet rakott ételekbe vagy akár töltött paprikába is.
Ázsiai csodatészta vagy épp palacsinta hajdinalisztből
Aki viszont fejest ugrana a hajdina csodájába, annak rögtön van két remek ajánlatom. A japán soba tésztával már több ízben próbálkoztam, és ha nem is lett olyan, mint a mesterek keze alatt születő csodák, azért egészen elfogadható lett. Az eddigi legjobb soba az alábbi arányok mentén készült, de ez abszolút lehet a kísérletezés terepe, a bátrak pedig el is engedhetik a búzalisztet.
Soba tészta
A soba tészta egészen különleges élményt nyújt a búzalisztből készült megszokott tészták után. Egyfelől itt is visszaköszön a pirított diós ízvilág, másrészt rengetegféle ételben felhasználható. A japánok hidegen és melegen is fogyasztják, néha levesbetét, máskor saláta formájában, de van, hogy csak magában, „meztelenül” eszik.
Fotó: Mainichi Shimbun, The Lavenberg Collection of Japanese Prints
Elkészítése nem a legegyszerűbb, legalábbis akkor, ha kizárólag hajdinalisztet használunk, mivel könnyen szétesik, ha nem a megfelelő módon készítjük. Japánban vannak mesterek, akik egész életükben soba tésztát készítenek, természetesen 100% hajdinából, és az övék nem is esik szét. Lehet kísérletezni persze, de a legtöbb helyen azt javasolják, hogy használjunk egy kevés búzalisztet is, hogy jobban összeálljon a tésztánk.
Hozzávalók:
- 210 g hajdinaliszt,
- 47 g búzafinomliszt,
- 147,5 g víz,
- keményítő a tészta nyújtásához és hajtogatásához.
Az elkészítésről pedig itt egy egészen elképesztő videó.
Breton Galette, avagy a breton hajdinapalacsinta
Hozzávalók:
- 150 g hajdinaliszt,
- 100 g búzaliszt,
- 3 dl tej,
- 1 dl szóda,
- 1 tk só,
- 2 ek olvasztott vaj,
- illetve töltelék ízlés szerint.
A liszteket elkeverjük sóval, majd folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a tejet és a tojást. Ezután a szódával állítjuk be a megfelelő állagot, akkor jó, ha tejszín sűrűségű. Ezután hozzákeverjük az olvasztott vajat, majd forró serpenyőben – olajon vagy inkább vajon – evőkanálnyi adagokban vékony palacsintákat sütünk. Ha készen vagyunk, levesszük a hőfokot, visszatesszük a kész palacsintát, és teszünk rá sonkát, sajtot illetve a közepére ütünk egy tojást, és lassan megsütjük. (A receptet innen vettem.)
Fotó: canva.com
Mi fán terem a hajdina?
A kérdés ebben a formában lenne a helyesebb: mi lágyszáron terem a hajdina? A keserűfűfélék családjába tartozó növény őshazája Közép-Ázsia, innen jutott el előbb Ázsia más országaiba, aztán a középkorban Európába is.
Az álgabonák közé sorolják, ahogy például a chiamagot vagy a quinoát. Ezek olyan növények, melyeket táplálkozás céljára felhasználható magjaik miatt termesztenek, de a növényrendszertan nem sorolja őket a perjefélék családjába, mint a gabonákat. A hajdinából elsősorban liszt készül, de magja főzve is fogyasztható.
Fotó: canva.com
Magas tápértéke és gyógyhatású összetevői mellett egyik legfőbb tulajdonsága, hogy gluténmentes. Rostban szegény modern étrendünk számára jó hír, hogy a hajdina rosttartalma a 20%-ot is eléri. Vitamintartalmáról érdemes tudni, hogy a B-vitaminok majdnem mindegyikét tartalmazza. Tokoferol- (E-vitamin-), és a magas vérnyomás kezelésére alkalmas rutintartalma (P-vitamin-tartalma) is jelentős.
További receptek, és infók a pohánka csodálatos világából az alábbi cikkünkben!
Kapcsolódó bejegyzések
Meatless Monday: hajdina, a diós ízű álgabona
Hogy miért is érdemes megszeretni a hajdinát? Máris mutatjuk!
Az egészséges és a fenntartható étrend sokszor kéz a kézben jár. Ezzel a témával kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 rendezvény is. Étkezési szokásaink megváltoztatásával nemcsak a saját, hanem a bolygó egészségéért is sokat tehetünk.
Borítókép: canva.com
