Nagy bajban van az európai ipar
Nagy bajban van az európai ipar

A nyugat-európai nagyipari vállalatok, különösen a vegyipar helyzetét több tényező is nehezíti: a szankciós politika energiát és alapanyagokat drágító hatásai, a szigorú és költséges környezetvédelmi előírások, valamint az északi-tengeri olaj- és gázmezők fokozatos kimerülése. Az EU-s zöldátállásra ugyanis még nem volt készen sem az ipar, sem az energia-infrastruktúra.

A Makronóm publikációjában kiemeli, hogy Európában az orosz szankciók és a megújulók térnyerése miatti magas energiaárak következtében egymás után zárnak be a gyárak, csúsznak a beruházások, így mélyül az EU gazdasági válsága. Az amerikai The Wall Street Journal friss elemzése szerint az öreg kontinens két évtizedes zöldígérete, miszerint olcsó, bőséges megújuló energiával és zöldmunkahelyekkel jár a karbonkibocsátás csökkentése, inkább további költségeket jelent a fogyasztóknak, és káros a gazdaság számára. 

A tanulmány drámai képet fest az európai ipar, különösen az egyik alapvető ága, a vegyipar állapotáról. Az ExxonMobil a közelmúltban jelentette be, hogy bezárja skóciai vegyipari üzemét, sőt azzal fenyegetőzik, hogy egyszerűen „lelép” Európa vegyipari térképéről. Az indoklás egyértelmű: a zöldpolitikák versenyképtelenné teszik a működését.  

Egy brit vegyipari óriás, a műanyag alapanyagokat, vegyi nyersanyagokat és petrolkémiai termékeket gyártó Ineos tavaly októberben közölte, hogy két nyugat-németországi gyárát bezárja a magas energiaköltségek miatt – emlékeztet a WSJ anyaga. A főként műanyagokhoz, habokhoz, ragasztókhoz és textiliparhoz használt vegyi alapanyagokat gyártó amerikai Huntsman pedig az elmúlt évtizedben gyakorlatilag kivonult az Egyesült Királyságból: munkatársainak a száma a több mint 2000-ről mára körülbelül 70-re zuhant.

Pedig 20 évvel ezelőtt az olcsó északi-tengeri energia miatt az Egyesült Királyság volt a legversenyképesebb helyszín az egész világon: nemcsak a Huntsman, hanem számos hasonló vegyipari cég számára, amelyek az olcsó északi-tengeri kőolajat és földgázt, illetve annak származékait hasznosították fő alapanyagként. A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.

(Makronóm)

Fotó: Canva

search icon