Elsősorban a megújuló energia és az egyéb tiszta technológiák terjedésének felgyorsításával, a földgáz szerepének csökkentésével, valamint különféle fogyasztóvédelmi és fogyasztóoldali intézkedésekkel előzné meg az áramárak újabb elszállását az Európai Bizottság új terve.

Az Európai Bizottság március 14-én ismertette az Európai Unió régóta tervezett villamosenergia-piaci reformjára vonatkozó elképzeléseit. A tervezett intézkedések egyszerre több célt is szolgálnak: a fogyasztók megvédését az árak megugrásától, az ellátásbiztonság és az európai ipar versenyképességének fokozását, valamint az ambiciózus klímavédelmi célok teljesítését is. A kilátásba helyezett változtatások az uniós árampiac alapjait nem érintik, azonban így is jelentősnek mondhatók.

A most napvilágot látott tervek e célokat elsősorban a megújuló energia és egyéb tiszta technológiák terjedésének felgyorsításával, a gáz áramárak kialakulásában játszott szerepének csökkentésével, valamint különféle fogyasztóvédelmi és -oldali intézkedésekkel érnék el. Az elképzelés szerint a villanyszámlák a jövőben végső soron kevésbé függenek majd a volatilis (ingadozó) gázáraktól, ami elejét veheti az áramártüskék kialakulásának és a piaci manipulációknak.

Miután az áramárak elmúlt időszakban tapasztalt emelkedését és ingadozását nagyrészt a földgázárak mozgása okozta, a tervezet középpontjában ennek a hatásnak a csillapítása áll. Részben ezt a célt szolgálja az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei által tavaly decemberben megalkotott javaslat is, amely a túlzottan magas gázárak ideiglenes korlátozására szolgáló piaci mechanizmusról szól. Az új terv lényegében minden szóba jöhető eszközt bevetne e cél elérése érdekében.

Noha az EU-ban termelt áramnak csak 20 százaléka származik gázerőművekből, a villamos energia tőzsdei árát mégis elsősorban a földgáz ára határozza meg. Ennek oka az, hogy az árképzési mechanizmus szerint a tőzsdei áramárat a termelési mixet alkotó források közül a legmagasabb költséggel működő erőművek termelői ára szabja meg. Ez pedig a gázerőműveket jelenti, amelyek termelési költségei az elmúlt másfél-két évben több okból alaposan megugrottak.

Normál körülmények között jól működött, aztán jött az energiaválság

Amint erre elemzések is rámutattak, normál körülmények között az energiaválság előtt, az olcsó földgáz korában ez a piaci mechanizmus jól működött, és hozta a bevezetésekor remélt előnyöket. Az energiaválság azonban rávilágított az európai energiaellátás külső kiszolgáltatottságára és az árampiaci modell gyengeségeire, és egyértelművé tette, hogy változásokra van szükség. 

A tervezett reform a szabályozási környezet számos elemének (a villamosenergia-irányelvnek és szabályozásnak, valamint a nagykereskedelmi energiapiacok integritását és átláthatóságát célzó szabályozásnak) a felülvizsgálatát indítványozza. A célok között egyebek mellett szerepel a nem fosszilis alapú termelésen alapuló hosszabb távú beszerzési szerződések támogatása (lásd PPA-k), valamint a rendszer rugalmasságát növelő tiszta megoldások (lásd fogyasztó- vagy keresletoldali szabályozás vagy válasz – demand side respond, DSR – és energiatárolók) szerepének a növelése.

Az Európai Bizottság várakozásai szerint e lépések segítenek csökkenteni a fosszilis energiahordozók villanyszámlákra gyakorolt hatását, biztosítva a megújulók alacsonyabb költségeinek érvényesülését lakossági és intézményi, illetve vállalati fogyasztók esetében egyaránt. A szándék szerint a tervezett reform emellett erősíteni fogja a nyílt és tisztességes versenyt is az európai nagykereskedelmi energiapiacokon az átláthatóság és az integritás fokozásával.

Bővülő fogyasztói lehetőségek

Az intézkedések révén a fogyasztók szerződési lehetőségei bővülhetnek, és a remények szerint ehhez megbízhatóbb információk állnak majd rendelkezésükre. A hosszabb távra rögzített megfizethető árak elérésének lehetősége mellett az úgynevezett dinamikus árazású szerződések megkötése is a fogyasztók szélesebb köre számára lesz elérhető. Ezek révén a fogyasztók a kisebb keresletű, alacsonyabb árú időszakokra időzíthetik felhasználásuk jelentős részét.

A reform mindemellett úgy is igyekszik növelni az árstabilitást, hogy az ellátást biztosító társaságoknak előírná a leszerződött energiamennyiségek árkockázatainak kezelését. Ezt a gyakorlatot már ma is széles körben alkalmazzák a kereskedők és a szolgáltatók, már csak saját jól felfogott érdekükben is, hiszen szélsőségesen kedvezőtlen esetben akár egyetlen, az áremelkedés miatt fizetésképtelenné váló ügyfél akár be is döntheti a kereskedőt, annak további ügyfeleit is veszélyeztetve. Ehhez hasonlóan ma már a tervezett reform azon eleme is sok helyen megvalósult, amely úgynevezett végső menedékes ellátók létrehozására kötelezné a tagállamokat annak érdekében, hogy egyetlen fogyasztó se maradjon áram nélkül.

Mindemellett a sérülékeny fogyasztók védelmét is fokoznák. Az állam számára előírnák ezek hálózatról való lekapcsolásának megelőzését, illetve szükség esetén a hatósági kiskereskedelmi ár kiterjesztését a lakossági és kkv-ügyfélkörben.

Új technológiák, energiatárolók, megújulók

Ezenkívül a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése és a földgázfüggőség mérséklése érdekében a tagállamoknak konkrét célszámokat kell kijelölniük a nem fosszilis flexibilitási megoldásokra vonatkozóan, amihez új támogatási sémákat is alkalmazhatnak, különösen a DSR és az energiatárolás terjedését elősegítendő. Ehhez fűződően a reform a rendszerirányítók számára lehetővé tenné, hogy a legnagyobb fogyasztású (csúcs-)időszakokban ne csak a termelés fokozásával, hanem a fogyasztás csökkentésével is segítsék az egyensúly megtartását, például az említett DSR-szolgáltatókkal történő leszerződés révén. Az Európai Bizottság ennek érdekében ajánlásokat is megfogalmazott a tagállamok számára az energiatárolási innováció, technológiák és kapacitások fejlesztésére vonatkozóan.

A tervezet a megújuló energia térnyerését olyan módon is előmozdítaná, hogy lehetővé tenné a fogyasztók számára a szél- vagy naperőműparkokba való befektetést, valamint a tetőre telepített napelemek pillanatnyilag igényen felüli termelésének akár a szomszéd számára való értékesítését is.

A reform új kötelezettségeket írna elő a megújulóenergia-termelő kapacitások villamosenergia-rendszerbe történő integrálásának elősegítésére és termelésük kiszámíthatóságának javítására. A tervezett intézkedések magukban foglalják a rendszerüzemeltetőkre vonatkozó átláthatósági követelmények bevezetését is a hálózati szűk keresztmetszetek tekintetében és a kereskedés valós (termelési) időhöz való közelítését is, amely folyamat egyébként a piaci hajtóerők hatására már szintén tart.

Végül, a versenypiacok és az átlátható ármegállapítás biztosítása érdekében az Európai Bizottság nagyobb mozgásteret biztosítana az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) és a nemzeti szabályozó hatóságok számára az energiapiaci folyamatok nyomon követésében, megerősítve az ACER szerepét a határokon átnyúló potenciális piaci visszaélések kivizsgálásában is, ezzel is fokozva a fogyasztók védelmét a piaci visszaélésekkel szemben.

Ami a tervezet további sorsát illeti, a következőkben az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak kell megvitatnia és jóváhagynia a javasolt reformot, mielőtt hatályba lép.