A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) friss jelentése szerint idén és jövőre erőteljes, két évtizede nem látott emelkedés jöhet a villamosenergia-keresletben, a növekedés felét pedig várhatóan a napenergia fedezi majd. A megújulók részaránya a történelemben először, 2025-ben megelőzheti a szénét.
A keresletnövekedés gerincét a világ számos térségében megfigyelhető gazdasági növekedés mellett a villamosenergiával működő technológiák gyors elterjedése adja. Egyre elterjedtebbek például az elektromos autók, és a hőszivattyúk, de az intenzív hőhullámokkal párhuzamosan a már meglévő fogyasztók is csúcsra vannak járatva. Az igények kiszolgálását nagy részben az egyre gyorsabb ütemben növekvő megújulók fedezik, a fotovoltaikus rendszerek például világszerte új rekordokat döntögetnek. A napelemek önmagukban várhatóan a 2024 és 2025 közötti időszakban a globális villamosenergia-igény növekedésének nagyjából a felét fedezik majd, a nap- és szélenergia pedig együttesen a növekedés háromnegyedét.
Ennek köszönhetően a megújulók részaránya a globális villamosenergia-ellátásban – az előrejelzések szerint – a 2023-mas 30%-ról 35%-ra emelkedik 2025-re. Sőt, 2025-ben a megújuló energiaforrások által világszerte termelt villamos energia mennyisége először fogja meghaladni a szén által termelt mennyiséget.
Ezzel együtt viszont az is kiderül az IEA jelentéséből, hogy a szénnel történő termelés – a kereslet erőteljes növekedése miatt – valószínűleg nem fog csökkenni. Ebből következően a globális villamosenergia-ágazat kibocsátása idén enyhe növekedést mutathat, bár az előrejelzés szerint 2025-ben némi csökkenés következhet majd be.
A globális villamosenergia-kereslet növekedése idén és jövőre az elmúlt két évtized leggyorsabbjai közé fog tartozni, ami rávilágít a villamos energia növekvő szerepére gazdaságainkban, valamint a súlyos hőhullámok hatásaira.
– mondta Keisuke Sadamori, az IEA energiapiacokért és energiabiztonságért felelős igazgatója.
A szakember azt is elmondta, hogy bár biztató a tiszta energia részarányának növekedése, ennél sokkal nagyobb ütemű bővülésre lenne szükség ahhoz, hogy a nemzetközi energia- és éghajlati célokat elérjük. Fogyasztóként a legjobb amit tehetünk, hogy csökkentjük a fogyasztásunkat. Erre számos lehetőségünk van: fogyasztásmérők használatával racionalizálhatjuk a fogyasztásunkat, felderíthetjük, hogy mely eszközeink a háztartás nagy „energiazabálói”. Ezek kiiktatásával, vagy épp cseréjével jelentős csökkentést érhetünk el. Alternatív megoldásokkal, például tudatos szellőztetéssel pedig a légkondicionáló használatát csökkenthetjük.