Rekorddal zárult a 2022-es népszámlálás, és ebben a formában már nem is lesz hasonló. A határidőig 4,6 millió lakás- és 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be.
Az idei népszámlálás volt az utolsó, hagyományos értelemben vett népszámlálás Magyarország történetében. A tervek szerint a következő összeíráshoz az adatokat már a lakosságra háruló feladat nélkül, kizárólag adminisztratív adatforrások feldolgozásából fogja kinyerni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
150 éves folytonosság
Az első népszámlálást hazánkban II. József rendelte el, és 1784 és 1787 között hajtották végre. A mai értelemben vett, teljes körű népszámlálás 1869-től vált folyamatossá, nagyából 10 évente ismétlődővé, így az idei volt a 16. népszámlálás itthon. A népszámlálás a KSH szakmai felügyeletével történik, valamint a hivatal felel a begyűjtött adatok fokozottan védett tárolásáért és biztonságos kezeléséért is.
Rekord mennyiségű kitöltő
A pótösszeírásban részt vevőkkel együtt, november 28-ig összesen 4,6 millió lakáskérdőív, és 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be a népszámlálás rendszerébe – utóbbi a becsült várható népesség 96 százaléka. Dr. Vukovich Gabriella, KSH elnöke elmondta, hogy a hiányzó adatokat a KSH állami adatbázisokból pótolja. Az elnökasszony külön kitért rá, hogy az adatok védelme elsődleges, azokhoz csak nagyon szűk kör férhet hozzá.
Az idei az első népszámlálás, amikor a statisztikai hivatal ilyen kiterjedt jogosultságot kapott az adatok pontosításához: a KSH állami adatbázisokat használhat fel ahhoz, hogy összevesse a népszámlálás során beérkezett információkat az adminisztratív nyilvántartásokkal, és szükség esetén pótolja a hiányzó adatokat.
forrás: KSH
Komoly informatikai előrelépés a lakosság körében
Tagadhatatlan, hogy a digitalizációban hatalmas fejlődésen mentünk át, és ennek a Covid-járvány alatt elterjedt online ügyintézés volt az egyik jele. A KSH adataiból is az olvasható ki, hogy az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya 91%, de korántsem csak a fiatalok használják a netet. A járvány miatt a közép- és időskorúak között is megugrott az internetezők aránya.
Abban a tekintetben is első volt az idei népszámlálás, hogy most először teljesen elektronikusan zajlott az összeírás. Október 1. és 19. között mindenki önállóan, online tölthette ki a kérdőívet, majd a számlálóbiztosi szakaszban és a pótösszeírás során a számlálóbiztosok táblagépen rögzítették az interjúk keretében megadott adatokat. A népszámlálás online szakaszában alig három hét alatt 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be a rendszerbe. Ez volt az első alkalom, hogy a KSH ennyi embert el tudott érni interneten keresztül, ez az eredmény nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít.
Továbbiakban már nem lesz szükség hasonló népszámlálásra
A népszámlálás lezárultával megkezdődik az adatok feldolgozása, amelyet állami nyilvántartások felhasználása támogat. Az állami adatbázisok használata, a népszámlálási adatok adminisztratív adatokból történő előállításának gyakorlata azért is különösen fontos, mert a tervek szerint az idei volt az utolsó hagyományos népszámlálás Magyarországon. A következő népszámlálás adatait már a lakosságra háruló feladat nélkül, kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogja kinyerni a KSH, összhangban a több országban jelenleg is alkalmazott gyakorlattal.
Az adatok a nemzeti vagyon részét képezik
A népszámlálások, így a most záruló cenzus során nyert adatok is a nemzeti adatvagyon részét képezik. A következő időszakban a döntéshozókat támogató elemzők, a tudományos kutatók, a gazdasági élet szereplői kiterjedten használják majd ezeket az adatokat a stratégia-alkotásban, fejlesztések megalapozásában. Ezen túlmenően minden statisztikai adatgyűjtésnek, minden reprezentatív társadalomtudományi- vagy piackutatásnak a most kinyert adatok adják a kiindulópontját.
Emellett a jelenlegi népszámlálás, illetve az abból tovább vezetett népességszám lesz az alapja például az olyan mutatóknak, mint az egy főre jutó GDP, az egy főre jutó jövedelem vagy fogyasztás. A népszámlálás eredményei megbízható alapot nyújtanak nemcsak az egész országot, hanem az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez. Emellett fontos információkkal szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, de segítik a vállalkozásokat is, amelyek az eredmények ismeretében biztosabban, tudatos adathasználattal tervezhetik tevékenységüket, például egy új üzlet megnyitását vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését. A népszámlálás első eredményei már 2023 első negyedévében elérhetőek lesznek, a részletes adatok publikálása 2023 őszén várható.
További információk a 2022-es népszámlálásról a nepszamlalas2022.hu oldalon érhetők el.
fotók: MTI
Támogatott tartalom. A cikket a KSH megbízásából a Greendex szerkesztősége készítette.