Szent Iván éjszakája kapcsán sok kérdés merülhet fel. Vajon június 21-én vagy 24-én tartják-e? Mitől függ a dátum? Hogyan kapcsolódnak hozzá a házasságok? Szent Iván éjjelét miért éppen Szent János havában ünnepeljük? Ha angolul Saint John éjszakájának hívják, akkor magyarul mégis miért Iván? És egyébként is, kik voltak a szóban forgó szentek?
Szent Iván éjszakájának eredete
Érdemes tisztázni, hogy Szent Iván éjszakáján – a közvélekedéssel ellentétben – nem az év legrövidebb éjszakáját ünnepeljük, mert az idén június 21-ére esett. A félreértés ugyanakkor nem alaptalan. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-ére, azaz 23-a éjjelére esett, de a későbbi különféle naptárreformok és a tropikus időszámítási mód miatt korábbra került a leghosszabb nappal dátuma. Így tehát eredetileg mégis van köze a napfordulóhoz, csak a dátum tolódott el.
Ez a változás a középkor végére tehető, amikor az addig használt Julián-naptár szerint tíznapos eltérés mutatkozott a civil és a csillagászati időszámítás között. Ezt korrigálandó XIII. Gergely pápa végrehajtotta híres naptárreformját. Ennek köszönhetően 1582-ben a naptárban tíz napot egyszerűen átugrottak, valamint a február hónapot egy szökőnappal is megtoldották, amely valójában február 24-e, nem pedig 29-e.
Forrás: wikipedia
Szent Iván-éj eredete a pogány időkig nyúlik vissza. Ahogy azonban ez több más ünneppel is megtörtént, az egyház beolvasztotta saját mondakörébe. Már az 5. századtól említik a források Szent Iván éj együttes megünneplését Keresztelő János ünnepével. Itt is meg kell állnunk egy pillanatra, hiszen a keresztény kultúrában a hónap Keresztelő Szent Jánoshoz kapcsolódik. Ennek oka szintén a régmúltban gyökerezik. Magyar nyelven az Iván név a régi Jovános, Ivános alakból eredeztethető. Ettől eltér az angol nyelvi előfordulás: Szent Iván éjjelét is máshogy hívják (Saint John’s Eve). Tehát itt magyar sajátosságról van szó.
Az éjszaka, a napforduló pedig azért kiemelt jelentőségű, mert a csillagok állásával minden valaha létezett kultúrkörnek együtt kellett élnie. Természetes, hogy a napfordulóhoz nemcsak nálunk, hanem az egész világon egyházi és világi ünnepek egyszerre kapcsolódnak.
Szokások, jelentések
A leghosszabb nappal megünneplése tehát évezredek óta kiemelten fontos. A mezőgazdaság megjelenésével az északi féltekén a termés betakarításának közeledtét jelentette és jelenti a mai napig is. Ezért sokszor lakomákkal ünnepelték. Sok babona, szokás fűződött hozzá. Az ünnep alkalmából gyújtott tüzekbe van, ahol almát vagy más gyümölcsöt dobtak. Ennek több magyarázata is van. Az asszonyok úgy hitték, hogy elhunyt gyermekeiknek így küldhetnek élelmet, jelezhetik, hogy gondolnak rájuk. Mások úgy gondolták, hogy a tűzben megégett gyümölcsök elfogyasztása gyógyító erejű. Megint mások szerint az ekkor égő tűz mellett elfogyasztott cseresznye elősegíti a gyermekáldást.
Kapcsolódó bejegyzések
A busójárás misztikuma belülről
A Répásy Zsolt fotográfussal készült interjúból közelebbről megismerhetjük a busók misztikumát.
Szent Iván éj és a tűzgyújtás eredete
Különösen fontos nap ez az észak-európai országokban, ahol külön nemzeti ünnep is (Midsommer). Hiszen ez az a nap, amikor újra egyre nagyobb teret nyer a sötétség, az elmúlás. Ezért – és persze a rövid éjszaka miatt – későig tartó ünnepségekkel és tüzek gyújtásával ünnepelnek. A tűz szerepe nemcsak a fény és a sötétség viszonylatában értelmezhető, hanem a megtisztulás szimbólumaként is. Van, ahol mindenki a tűzbe vet valamit, mert úgy hiszik, hogy aki nem táplálja a lángot, annak vetéséről elszáll az áldás, és nem lesz mit ennie télen. Ugyancsak a vetéshez, a gabonához, az élelmiszer-termeléshez kötődik a tűz átugrásának hagyománya is, ami serkenti, segíti a növények növekedését, így bőséges termést eredményez.
A szerelem és a vágy is megelevenedik
Sok helyen megjelenik a szerelmi mágia is, ahogy Shakespeare Szentivánéji álom című drámájában. Az éjszaka, az ünnep és a tűz mágikus bűbáját régen hatásosnak gondolták a gyermekáldásra, a szerelemre és a szerelmesekre is. Volt, ahol külön, volt, ahol közösen kellett átugrani a szerencsét hozó lángok felett, melyek messze űzték a rosszat. Persze lehet, hogy csak arról volt szó, hogy a nyáron fogant gyermekek tavaszi érkezése volt kívánatos. Sokszor ehhez az ünnephez kapcsolták a házasságkötést, illetve ennek elhálását is, de más praktikák, bűbájok is kapcsolódtak a gyermekáldáshoz.
Az ekkor végzett munka – és bármilyen más cselekedet – bűbájos hatású volt. A begyűjtött virágoknak és gyógynövényeknek erősebb gyógyító hatást tulajdonítottak. Ekkor végezték sok helyen a források és a kutak tisztítását, rendbetételét. Ez bizonyára közvetlenül is összefüggésben állt a tisztulással, és a termékenységre is kedvezően hathatott.
Múzeumok Éjszakája
Aki arra gyanakszik, hogy a Múzeumok Éjszakája nem véletlenül esik Szent Iván éjjeléhez közeli időpontra, az jó úton jár. Noha Európa-szerte különböző időpontokban tartják meg ezt a kulturális rendezvényt, nálunk Szent Iván éjjeléhez, a nyári napfordulóhoz legközelebbi szombaton rendezik. Idén most szombaton, 24-én ünnepelünk!
