Mit ünneplünk vízkeresztkor?
Mit ünneplünk vízkeresztkor?

Január 6-a vízkereszt ünnepe. Ezen a napon a teológiai értelmezés szerint Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi Megváltójaként, az ünnep liturgiája pedig Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg. Vízkereszthez számos népszokás is tartozik, de hogy ezek melyike a szinte egyetlen hagyomány, amelyet még napjainkban is követünk, az alábbiakból kiderül.

A nyugati kereszténységben január 6-a vízkereszt ünnepe. Az elnevezés a görög „Epiphania Domini”-ből ered, jelentése ’Urunk megjelenése’. Vízkereszt ünnepe három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkeresztelkedését, valamint csodatételét a kánai menyegzőn. Krisztus keresztségének emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja. A katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel, innen ered az ünnep elnevezése. Vízkereszt egyúttal a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete. A Julián-naptárt használó keleti kereszténységben viszont a karácsony január 7-ére esik, így az ortodox hívek tizenhárom nappal később ünneplik meg a vízkeresztet.

Három jelentés

Vízkereszt a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek érkezésének az ünnepe. Máté evangéliuma szerint a háromkirályok – Gáspár, Menyhért és Boldizsár – a betlehemi csillag által vezetve érkeztek keletről Júdeába, hogy a zsidók újszülött királyának hódoljanak. A kis Jézus jászola elé a legdrágább ajándékokkal, arannyal, tömjénnel és mirhával érkeztek, így tisztelegve a Messiás előtt. A templomi szertartásokon még napjainkban is végzett tömjénezés a napkeleti bölcsek adományára utal.

napkeleti bölcsek
A napkeleti bölcsek a betlehemi csillag által vezetve érkeztek Júdeába, hogy a kis Jézusnak hódoljanak.

Vízkereszt ünnepén Jézus megkeresztelkedésére is emlékezünk. Máté evangéliumában olvasható, hogy Jézust a Jordán folyóban Keresztelő Szent János keresztelte meg. Jézus ezután kezdte meg nyilvános tanításait és csodatételeit. Keresztségének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket.

Jézus megkeresztelkedése ikon
Jézus megkeresztelkedése az ikonművészetben.
Forrás: Magyar Katolikus Egyház

Az ünnepen harmadikként Jézus kánai menyegzőn történt csodatételéről emlékezünk meg. János evangéliuma szerint Jézus – édesanyja, Szűz Mária kérésére – első csodatételeként az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta. Ma a házszentelés szertartása is arra emlékeztet, hogy Jézus jelenlétével kitüntette, megszentelte a kánai házat.

A kánai menyegző ikon
A kánai menyegző (a szerző magántulajdona)

Nyugati (népi) hagyományok

Az ünnepi népszokások közé tartozik a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya is. Ilyenkor a bibliai háromkirályokat a gyermekek személyesítik meg. Legfőbb kellékük a csillag, amely elvezet Betlehembe. Jellegzetes viseletük a díszes papírsüveg. A népi szokás szerint a szereplők eléneklik a csillagéneket, amelynek utolsó két sora így hangzik: „Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad”.

Vízkereszt napján a szokások közé tartozott a szentelmények hazavitele is. A szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, ezért többféle betegségre használták. A hagyományok szerint hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára és a halott koporsójára is. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami pedig megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy a vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap pedig krétával felírta a szemöldökfára a házszentelés évét és a betűket. Idén ez ekképpen szerepel: 20 + C + M + B + 24. A betűk a háromkirályokra, Gáspárra, Menyhértre és Boldizsárra utalnak, a számok pedig az aktuális évet jelzik. Egy másik jelentése is van a három betűnek: Christus Mansionem Benedicat!, azaz Krisztus áldja meg e hajlékot!

házszentelési felirat
Forrás: Magyar Kurír

Ahogy említettük, vízkereszt a népi kalendáriumban a karácsonyi ünnepkör zárónapja is, egyúttal a farsang kezdete. Továbbá a víz, a só, a kréta és a ház szentelésének a napja. A hagyomány szerint a lányok számára férjjósló napnak számított. Vízkeresztkor még egyszer meggyújtották a karácsonyfa gyertyáit, szétosztották a megmaradt édességeket, majd a fát eltüzelték. Mindössze egy ágat hagytak meg, amelyet egy szentkép mögé tűztek a gonosz ellen. Délben és este még folyt a vendégeskedés, az esti harangszó után pedig a kántálás és a csillagjárás következett. Gonoszűző és szerencsevarázsló napnak is tartották. A vízkeresztnapi időjárás a tél hosszára, a nyár esős vagy száraz voltára, így a termésre, főleg a bortermésre vonatkozóan adott előrejelzést.

A vízkereszti népszokásokból mára szinte csak egyetlen hagyomány maradt fenn: legtöbben ilyenkor vesznek búcsút karácsony ünnepétől, s szedik le a karácsonyfát. Értékeink megőrzéséről és hagyományaink ápolásáról a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is számos előadás, és kerekasztal-beszélgetés hangzott el.

Fotók: Canva, Pinterest

search icon