Az 1991-ben felszámolásra ítélt Orion televíziógyár tamási bakelitrészlegének ma már nyugdíjas minőségi ellenőrét, Mátics Ferencet gyerekkora óta természetközeli embernek ismerik a környéken.
Nagykorúságától az erdészetnél dolgozott: csemetét telepített, gyümölcsfát, rózsát nemesített, szarvasagancsot gyűjtött, később madarakat és kisállatokat preparált, amiből aztán jó bevétele is származott.
– Amikor 32 évvel ezelőtt a párommal megvettük ezt a házat, már akkor is volt néhány fészek az eresz alatt – idézi a múltat Mátics a Szabad Föld újságírójának.
– Aggódva láttam a kínlódásukat, mert ha többen jöttek, nem volt elegendő a szálláshely. Nekik ugyanis az az első dolguk, hogy fészket keresnek vagy raknak, mert anélkül nincs tojásköltés, nincs utódlás.
Ezért hát nekilátott saját készítésű fecskefészkeket gyártani fűrészporból, gipszből, vízből és hungarocellből. A madarak megszerették, és megtelepedtek. A gipszből és fűrészporból akasztós, illetve ragasztós kivitelben készült fészkekből jelenleg mintegy 150 darabos a készlet. De miért hasznos mindez?
– Iszonyú munkát végeznek, hiszen 3 hétig 5 percenként érkeznek csőrükben az eleséggel, mire a kicsik képesek kirepülni – magyarázza a gazda, akinek a számításai szerint egyetlen fecske több mint 1 kiló, némely esetben vírus- vagy fertőzéshordozó rovartól képes megszabadítani az ember környezetét, az állatok világát és a termőföldeket. Ezért sem mindegy, évente mennyi füsti-, parti- meg molnárfecske, röviden szabadság madara özönli el a Kárpát-medencét. – magyarázza Mátics.
– Napjainkban nekem van a legnagyobb kolóniám egész Európában, hiszen itt akár 400 pár is elfér egyszerre – összegzi a gazda.
Mivel a fecskeállomány az ezredfordulót követően a felére csökkent, olyan törvény védi a madárfajt, melynek értelmében, aki 250 ezer forintot meghaladó kárt okoz, például 5 madarat vagy fészket pusztít el, az szabadságvesztéssel járó bűncselekményt követ el.
(Forrás: szabadfold.hu Kép: pexels.com)