Félidejéhez érkezett a levegőminőség javítását célzó, 2019-ben indult HungAIRy LIFE integrált projekt – mondta az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára.
Keszthelyi Nikoletta közölte, a program teljes költségvetése 5,2 milliárd forint, amelynek a 40 százaléka magyarországi forrásból valósul meg. A 8 éves időtartamú projekt az ország 8 régiójának 10 településén levegőminőségi tervek végrehajtását szolgálja emissziós adatbázisok fejlesztésével és átfogó szemléletformáló programokkal.
Utóbbiak közül példaként említette az idén februárban indult Kölcsönkapott levegő című programot, amelyben általános iskolásokat avatnak be a levegőminőséggel összefüggő információkba, illetve a légszennyezés elleni fellépés lehetőségébe. Az év végéig tartó programban, amellyel több ezer diákot tudnak elérni, az Országos Meteorológiai Szolgálattal (OMSZ) működnek együtt: az általános iskolások az OMSZ mérőbuszán egyebek mellett a légszennyező anyagokról kapnak információkat.
Keszthelyi Nikoletta tájékoztatása szerint a HungAIRy a levegőminőséggel összefüggő kormányzati intézkedések egyik kiemelt projektje. Rámutatott, hogy az emberi élet minőségét alapvetően meghatározza a levegő tisztasága, a légszennyezés pedig jelentős egészségkárosító hatással bír. Ezért egyértelmű társadalmi érdek a szennyező anyagok kibocsátásának folyamatos csökkentése, a levegő minőségének javítása és ahol az még nem szennyezett, a tisztaságának megőrzése.
Kapcsolódó bejegyzések
Újabb kutatás talált kapcsolatot a levegőszennyezés és a neurológiai kórképek között
A Lancet Planetary Health című folyóiratban közölt új tanulmányban szignifikáns összefüggést mutattak ki a légszennyezés és a neurológiai rendellenességekkel, például a Parkinson- és az Alzheimer-kórral összefüggő kórházi felvétel fokozott kockázata között.
Kiemelte, az Energiaügyi Minisztérium több szakterület és más minisztériumok bevonásával kidolgozta az Országos levegőterhelés-csökkentési programot. Ez lefedi az összes kibocsátó forrást, így tartalmaz intézkedéseket az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, valamint a lakosság és intézményi szektorok vonatkozásában és az energetika területén is. A program ütemezett végrehajtásával elérhető a várható élettartam növekedése, valamint, hogy kevesebb legyen a légszennyező anyagok miatti megbetegedések száma.
Keszthelyi Nikoletta jelezte, hogy már nem az ipar és a gyárak alkotják a legjelentősebb szennyező forrást, hanem a lakossági szektor. Ugyanis a levegőbe kerülő szálló por a legnagyobb mértékben a nem megfelelő lakossági tüzelésből és fűtésből, illetve a hulladékok illegális égetéséből származik.
Hozzátette, hogy már 2014-ben elindult a Fűts okosan! program, amelynek honlapján számos információ található egyebek mellett a helyes tüzelésről is. Keszthelyi Nikoletta felidézte, hogy a szállópor csökkentésére vonatkozó ágazatközi intézkedési program 2011-es indulása óta a közlekedési, a mezőgazdasági, az ipari és a lakossági szektorban több mint 300 milliárd forint értékben valósultak meg intézkedések. Példaként említette a teherforgalomtól védett övezetek kijelölését, a zöldbusz programot, az otthonfelújítási programot és az elektromobilitás fejlesztését.