A Lancet Planetary Health című folyóiratban közölt új tanulmányban szignifikáns összefüggést mutattak ki a légszennyezés és a neurológiai rendellenességekkel, például a Parkinson- és az Alzheimer-kórral összefüggő kórházi felvétel fokozott kockázata között.
A kutatás során 63 millió amerikai felnőtt 17 éven keresztül regisztrált kórházi felvételi adminisztrációjából nyert adatait elemezték a kutatók, és hozzákapcsolták a lakhelyük irányítószáma alapján az ott mért szállópor (PM 2.5) koncentráció mennyiségét.
A kutatók azt találták, hogy az éves szállóport koncentráció minden öt mikrogramm per köbméter növekedése a levegőben, 13 százalékkal növelte a kockázatát annak, hogy valaki Parkinson-kórral, Alzheimer-kórral és a kapcsolódó demenciával kerüljön felvételre az első alkalommal kórházi kezelésre. Ez a kockázat még az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség által biztonságosnak ítélt 12 mikrogramm/m3 vagy annál kisebb szállópor érték estében is magas.
Az eredmények szerint tehát szignifikáns az összefüggés a levegőben található magas szállóport koncentrátum és a neurológiai kórképek között. Bár ezzel a módszerrel ok-okozati összefüggést nem mutattak ki és pontosan nem is tudják ezekből az adatokból meghatározni a légszennyezés hogyan okozhat változásokat az agyban, mégis fontos szerepe van a tanulmánynak. Egyre több kutatócsoport foglalkozik a levegőszennyezés egészségre gyakorolt hatásával világszerte, ám az USA-ban ez volt az első olyan tanulmány, mely a neurodegeneratív betegségek kialakulásban betöltött szerepét kutatta.
A brit Ökológiai és Hidrológiai Központ munkatársa, Dr Stefan Reis szerint azért is különösen időszerűek a kutatás megállapításai, mert hozzájárulnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levegőminőségi iránymutatásairól szóló vitákhoz. A WHO szerint a 10mikrogramm/m3 szállópor koncentráció lehet az egészségügyi határérték, a tanulmány azonban még ennél alacsonyabb értékek esetében is fedezett fel kapcsolatot a betegségek és a levegőminőség között.
