Íme az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének deregulációs intézkedései
Íme az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének deregulációs intézkedései

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) az elmúlt időszakban radikális deregulációs intézkedéseket jelentett be, melyek célja az első Trump-adminisztráció környezetvédelmi politikájának visszaállítása és a Biden-kormányzat szabályozásainak eltörlése.

Az Energiastratégia Intézet elemzésében kiemeli, hogy az EPA új vezetője, Lee Zeldin hangsúlyos törekvésként jelölte meg a fosszilis tüzelőanyagok szerepének növelését, az ipari szabályozások enyhítését és a szövetségi környezetvédelmi hatáskörök újraszabását. A meghirdetett intézkedések számos politikai és társadalmi vitát váltottak ki. A dereguláció támogatói szerint a lépések ösztönzik a gazdasági növekedést, és csökkentik az energiaárakat, míg ellenzői – köztük több szakértő és környezetvédő – attól tartanak, hogy a döntések súlyos környezeti és közegészségügyi kockázatokkal járhatnak.

Az EPA vezetése három fő területen hajt végre deregulációs intézkedéseket. Az első az amerikai energiaipar liberalizációja, amelynek célja az olaj-, a gáz- és a szénkitermelés elé gördülő akadályok csökkentése. Ennek érdekében az ügynökség felülvizsgálja az erőművekre vonatkozó kibocsátási előírásokat, megszünteti a Mercury and Air Toxics Standards és a Clean Power Plan 2.0 elnevezésű szabályozásokat, valamint enyhíti az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jelentési kötelezettséget. Emellett az energiaszektor erősödését és a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó iparágakat a szennyvízszabályozás lazításával is ösztönözni kívánja.

A második nagy deregulációs csapásirány a megélhetési költségek csökkentése. A cél az ipari szereplők számára kedvező gazdasági környezet létrehozása. Az EPA lazítani kíván a járművek kibocsátási szabványain, és ennek érdekében vissza kívánja vonni a Biden-kormányzat elektromos járművek elterjedését támogató politikáját. A részecskeszennyezésre vonatkozó előírások enyhítése a gyártási kapacitások növelését szolgálja, az élelmiszeripari és a félvezetőgyártási szabályok eltörlésének célja pedig az ipari termelés költségeinek leszorítása.

A harmadik deregulációs vonulat a szövetségi és a tagállami hatáskörök újraelosztását próbálja elérni. Az EPA szakít azzal a megoldással, amely eddig a több közeli állam közötti légszennyezés-szabályozást koordinálta, és nagyobb döntési autonómiát biztosít az egyes államok és törzsek számára abban, hogy ki tudják alakítani a saját környezetvédelmi politikájukat. Az EPA emellett megszünteti azokat a programokat is, amelyeket a Biden-adminisztráció alatt a környezetvédelmi egyenlőtlenségek kezelésére hoztak létre.

Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.

(Energiastratégia Intézet)

Fotó: Canva

search icon