Joe Biden amerikai elnök megduplázza az amerikai vészhelyzeti kiadásokat, hogy segítse a közösségeket a hurrikánokra és más szélsőséges időjárási eseményekre való felkészülésben, miközben új programot indít a NASA-nál az éghajlatváltozás hatásainak jobb megértése és nyomon követése érdekében.
A hétfőn bejelentett 1 milliárd dolláros kiadás csak töredéke annak, amit az Egyesült Államok az időjárással kapcsolatos katasztrófákra költ. Csak tavaly az ország 22 különböző időjárással és éghajlattal kapcsolatos katasztrófát élt át, amelyek egyenként 1 milliárd dollárnál nagyobb veszteséget okoztak. A katasztrófák, köztük az erdőtüzek, hurrikánok és hóviharok együttes ára közel 100 milliárd dollár volt. Idén pedig már jelentős téli viharok is voltak, amelyek halálos áramszünetet okoztak Texasban és más államokban, és rámutatnak az éghajlatváltozás okozta károkra.
Ahogy arról már beszámoltunk, az előrejelzések szerint az atlanti hurrikánszezon a szokásosnál sűrűbb lesz, de valószínűleg nem lesz olyan súlyos, mint a 2020-as rekordév. Mivel a klímaváltozás olyan szélsőséges eseményekkel fenyeget, mint a megnövekedett árvizek, a tengerszint emelkedése, valamint a fokozódó aszályok és erdőtüzek, a Biden-kormányzat szerint a kormány felelőssége, hogy a katasztrófák bekövetkezése előtt jobban felkészüljön és támogassa a közösségeket, ahelyett, hogy csak utána reagálna.
A tisztviselők ígéretet tettek arra, hogy növelik az éghajlatkutatásba történő beruházásokat a szélsőséges időjárási események jobb megértése és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességgel, alkalmazkodással és enyhítéssel kapcsolatos döntéshozatali folyamatok tökéletesítésére. A Fehér Ház szerint az új finanszírozásnak segítenie kell abban, hogy a közösségek rendelkezzenek azokkal az erőforrásokkal, amelyekre a válságok előtt szükségük van az ellenálló képesség kiépítéséhez.
A tegnap bejelentett lépések részét képezik Biden ígéretének, hogy a klímaváltozást kiemelt prioritássá emeli. Az elnök célul tűzte ki, hogy 2030-ig az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátását a 2005-ös szinthez képest akár 52%-kal is csökkenteni kell. Azt is elmondta, hogy elvárja egy olyan tiszta energia szabvány elfogadását, amely 2035-re szén-dioxid-mentessé tenné a villamos energiát, valamint azt a tágabb célt, hogy 2050-re a gazdaság egészében nulla legyen a szén-dioxid-kibocsátás.
(fotó: pexels – Ray Bilcliff)
