Fenntartható kertek verseny 2026 – Kertek, melyek adnak a természetnek, és nem elvesznek tőle

Kertkultúránk sokat változott az elmúlt 30–40 év alatt. Míg a nyolcvanas években ritka luxus volt a fűnyíró, addig napjainkban már hétvégente szinte minden portán felzúgnak ezek a gépek. Energia- és vízpazarló öntözőrendszerrel megtámogatott, ökológiai szempontból teljesen értéktelen, rövidre vágott fű vagy csalóka marketinggel reklámozott műfű és a városi hőszigethatást fokozó térkő kombinációja adja a választékot, esetleg egy-egy babérmeggysövénnyel megtámogatva. Időt már nem szánunk a kertre, de ha kell, a gépesítésen nem spórolunk. Szerencsére azonban egyre többen gondolkodnak másképpen, és igyekeznek a természeti környezet igényeit és az általa szabott kereteket is figyelembe venni, valamint a – sokat hangoztatott – fenntarthatóságra törekedni.

De mitől is lesz egy kert fenntartható? Ennek kapcsán Kiss Zoltánné Androsovits Petronellával, a Fenntarható kertek verseny ötlet- és házigazdájával beszélgettünk.

Mi a probléma a napjainkban divatos kertészeti stílusokkal, divathullámokkal?

Az a baj, hogy jó ideje gyakorlatilag trendeket követnek a kerttulajdonosok. Ezért ha trendváltás van, akkor képesek az emberek átalakítani az egész kertet, ráadásul – mivel a divat diktál – nem mérik fel, hogy a kertjükbe mely növények valók, és melyek nem valók. A divatos megoldásokat bármi áron megvalósítják, mivel megtehetik. Régen teljesen természetes volt, hogy a kert adottságaihoz választottuk a növényeket, de mára eljutottunk oda, hogy „amit én szeretnék, az lesz a kertben”, és inkább a kert adottságait változtatjuk meg. Ha kell, akkor talajt cserélünk. Ez mára a kertépítők körében szinte kötelező gyakorlattá vált. Vagy jó példa az öntözőberendezések telepítése: teljesen mindegy, milyen növényt költöztetünk be a kertbe, ott van a berendezés, és tudunk öntözni. Sőt, mára eljutottunk odáig, hogy télen fűtünk is a kinti növények számára, ha kell.

Ismert példa a tuja, amely nagyszerű szoliter növény lehetett volna, ha nem ültettük volna mindenhova monokultúrában. A klíma változása és az, hogy nem megfelelő helyre ültettük, ráadásul monokultúrában, elpusztította a növényt. De most mit csinálunk? A babérmeggyet ültetjük monokultúrában. Nem vesszük észre, hogy ugyanabba a hibába esünk, nem a megfelelő választ adjuk a felmerülő problémára. Másik szemléletes jelenség: Aszályosak a nyarak? Akkor még nagyobb körültekintéssel kellene növényeket választanunk a kertbe. De nem… inkább öntözünk. A technikai megoldással foglalkozunk, azzal, hogy milyen legyen az öntözőrendszer?

Most elkezdtünk „örömködni” azon, hogy lassan mediterránszerű éghajlatunk lesz. Akkor most olajfákat és banánfákat ültetünk. Biztos vannak az országnak olyan régiói, ahol ez működhet, de most mindenhova ezeket ültetik. Ott is ilyen stílusú kertet alakítanak ki, ahol lehetnének nagy, lombos fák, akár őshonos növények. Nem is értem ezt az őrültséget. Ez teljesen felelőtlen gondolkodásra vall. Ebből hogy lesz így biodiverz élőhely?

Milyen egy fenntartható kert?

A fenntarthatóságot a kertész szakma a saját nyelvezetére úgy fordítja, hogy „gondozhatóság”, eszerint egy fenntartható kert kevés gondozást igényel. Ha ez lenne a fenntarthatóság, akkor ez azt jelentené, hogy minél gazdagabb valaki, annál fenntarthatóbb lehet a kertje, hiszen mindenféle eszközt meg tud venni, amelyek használatával kevés energiát kell a kert gondozásába fektetnie.

De egy pillanatra képzeljük el azt, hogy egész nyáron nem lehet majd öntözni, nem permetezhetünk sem vegyszerrel, sem bioszerekkel! Nincs lehetőség talajcserére, télen mesterséges teleltetésre. Kinek a kertje élné túl ezt? A fenntartható kertnek a kertész nélkül is túl kell élnie egy hosszabb időszakot is.

A kert adottságait kihasználva egy életközösséget kell felépíteni. El kell jutni odáig, hogy minél kevesebbet kelljen „beletenni” a kertbe, jobban mondva egyáltalán ne legyen szükség „inputra”. Arra támaszkodjunk, amit a terület ad: például a talajra, a benapozottságra. Tulajdonképpen ezt jelentené a fenntartható kert, amit persze nem lehet 100%-ban megvalósítani, hiszen a természetes körülmények is hullámzóak. De körülbelül erről van szó. Rengeteget tanulhatunk abból, ha megfigyelünk nagyon idős kerteket, ahol fák, cserjék élnek.

Hogyan lehet kialakítani egy fenntartható kertet, milyen alapelveket érdemes követni?

A legfontosabb a tudatos növényválasztás. Minél közelebb van a növény igénye a kert adottságaihoz, annál kevesebb energia kell ahhoz, hogy életben maradjon. Például az Alföldön egy aszályos kertbe ne hortenziát ültessünk! Figyeljünk oda arra, hogy a kert legyen biodiverz! Legyen talajtakaró, cserjeszint, és legyenek fák! Nem előírás, hogy kizárólag őshonos növények éljenek a kertben, de legyenek őshonos növények is!

Gondoljunk a kertre élettérként! Ez nagyon fontos. Nemcsak azért van a kert, hogy jól mutasson, és szép képeket készíthessünk róla, hanem azért is, hogy bevonzzuk például a madarakat, a rovarokat, a kétéltűeket.

Nemcsak az lehet jó megoldás, ha rovarszállodát készítünk, hanem az is, ha olyan növényeket telepítünk, melyek vonzzák a beporzókat, hogy legyen élőhelyük, táplálékuk. Vannak-e vizesélőhelyek? Gondolunk-e arra, hogy a rovarok hol fognak tudni inni? Az évelők visszavágásakor figyelünk-e arra, hogy ezt lehetőleg ne februárra időzítsük, amikor az üreges szárakban rovarok telelhetnek? Hagyunk-e meg holtfákat? A talajtakarás fontossága is egyértelmű. Legyen mulcs és talajtakaró növényzet! A zöldhulladékot ne távolítsuk el a kertből! Meg tudjuk-e fogni a tetőről az esővizet, hogy öntözzünk vele? Annyi, de annyi dolog létezik, amivel tenni tudunk. Ha végiggondoljuk a felsoroltakat, belátható, hogy ezek nem kerülnek pénzbe, legalábbis alig van költségvonzatuk.

Hogyan alakult ki nálad ez a szemlélet?

Fokozatosan, a kert tanított meg rá. 25 éve vettünk egy családi házat és hozzá egy 5000 m2-es területet, amelynek a hátsó része kukoricás volt. Mivel fuvaroztunk, kellett a hely, hogy meg tudjon fordulni a pótkocsis IFA teherautónk. Az első 1000 m2-t leterítettük murvával, hogy ne süllyedjen el benne a jármű. Aztán később – amikor már termelni kezdtünk – nem álltunk neki talajt cserélni, hanem az első növényeket még csákánnyal ültettük, sőt itt a mai napig nem lehet másképp ültetni. Mezőgazdasági terület vesz körül minket, egy szál fa sincs körülöttünk. Ez egy szélnek erősen kitett, benapozott, kötött talajú terület, ahová szépen lassan elkezdtem ültetgetni a fásszárúakat, jelenleg kb. ezer van belőlük a kertben. Hagyom, hogy éljen a kert. Ahol például otthagyom a lehullott lombot, a holtfákat, a mi kötött talajunk néhol már kezd erdei talajjá változni.

Mondanál pár szót a Fenntartható kertek versenyről, amellyel igyekszel népszerűsíteni ezt az irányzatot?

Az első Fenntartható kertek versenyt 2023-ban hirdettem meg. Ez az „egyszerű emberek” versenye, ha lehet ilyet mondani… Nem arról szól, hogy ki milyen drága ágyásszegélyt tud vásárolni, kinek milyen zöld a pázsitja, mert egész nyáron locsolta, vagy kinek van az augusztusi aszályban is üde kertje a rengeteg öntözésnek hála. Tehát ez nem a pénzről szól, hanem a természetesebb kertekről. Az embereket arra ösztönözzük, hogy ne féljenek megmutatni, hogy ők milyen utat jártak be 5, 10 vagy akár 15–20 év alatt. Merjenek beszélni a nehézségekről, a kudarcokról is! Ezekből lehet igazán tanulni, és így mutathatunk példát egymásnak.

Kapcsolódó bejegyzések

A káosz az új angol pázsit

Gazmentes, zöldellő gyep vagy növények sokasága adta káosz? Pázsit vagy erdőkert? Mi a rend és a káosz a természetben?

Milyen sikereket tapasztalsz, terjed-e ez az irányzat?

Úgy gondolom, hogy az évenként megrendezett versenynek nagy szerepe van abban, hogy egyáltalán kialakult a párbeszéd arról, hogy a fenntarthatóság és a gondozhatóság nem ugyanazt jelenti. Én ezt nagy eredménynek tartom. De azt is, hogy majdnem 80 kert vett már részt ezeken a versenyeken. A kerttulajdonosok közül sokan elkezdték megmutatni másoknak a saját kertjüket, és lettek követőik, akik viszik tovább a szemléletet. Már 20 ezer tagja van a Fenntartható kertek Magyarországon Facebook-csoportunknak.

Hogyan és mikor lehet jelentkezni a versenyre?

Április 1. és augusztus 15. között lehet jelentkezni. Elég nagy időintervallumot adtunk meg, így nem kell kapkodni, akár a nyári fotókat is el lehet készíteni a pályázathoz. A fenntarthatokertek weboldalon részleteiben megtalálható a pályázati kiírás. Nemcsak magánszemélyek, hanem társasházak, közösségek is jelentkezhetnek.

Köszönjük a beszélgetést!

Fontos tehát, hogy a környezetünkben tapasztalható ökológiai válság miatt mérlegeljük, hogy milyen gazdái leszünk a tulajdonunkban lévő földterületeknek, a ház körüli portáknak, a közösségi kerteknek. Mert ezen területek jelentősége – különösen a klímaváltozás okán – egyre inkább felértékelődik. A döntés a miénk. Súlyosbítjuk a helyzetet azáltal, hogy vizet, energiát pazarolunk, vegyszereket használunk, és ökológiai sivatagot hozunk létre, vagy összhangban a környezeti adottságokkal, az erőforrásokkal észszerűen gazdálkodva inkább a helyi élővilág támogatására törekszünk, segítve ezzel állat- és növényfajok fennmaradását.

Kiemelt kép: Kántás Zoltán