Csalár Bence a magyar divatipar minden szegletét ismeri. Tudja, milyen a tervezőpult mögött állni, tudja, hogy érdemes anyagot választani és kampányfotózást szervezni, tudja, milyen blogot vezetni és könyvet írni a témában, és azt is tudja, hogy lehet a fiatalabb generációkat tudatosságra nevelni.

A divatbloggert a fenntartható gardrób hogyanjáról és miértjéről, saját ruhatáráról, a greenwashing veszélyeiről és a kudarcok feldolgozásáról is kérdezte a Forbes újságírója.

Valójában a mai napig ködös kicsit a fenntarthatóság fogalma – számodra mit jelent?

„A divatipar egy erőteljes gazdasági motor. A szótári definíció szerint a fenntarthatóság az, amikor teljesül a társadalmi és a gazdasági fejlődés, de közben figyelembe vesszük a környezetvédelem szempontjait is.” – válaszolja Bence, és azt is hozzáteszi: A fenntarthatóság sok módon megfogható, és fontos, hogy lebontsuk az azzal kapcsolatos sztereotípiákat. A szó hallatán sokan még mindig az oversize zsákvászon ruhákra asszociálnak, pedig ma már rengeteg izgalmas lehetőség áll rendelkezésre.

Mehetsz turiba, cserélhetsz ruhát, vagy dönthetsz a javíttatás mellett az új megvásárlása helyett. Emellett az is fontos szempont, hogy törekszel a ruha megóvására, és úgy mosod és tárolod, hogy minél tovább funkcionáljon.

A fenntarthatóság ott kezdődik, hogy elgondolkozol a ruha értékén, ismered a gyártási körülményeket, és szeretettel hordod.

Csalár Bence a greenwashingról is határozott véleményt formál: PET-palackos ábrákkal és zöld újrahasznosított lógókkal vannak tele a kirakatok, viszont ennek nagy része csak greenwashing, és nincs mögötte valós cselekedet. Most van az a pont, amikor a rengeteg felénk özönlő információt tudatosan kell szelektálnunk, hogy elkerüljük a megtévesztést. Meg kell érteniük az embereknek, hogy a fenntarthatóság nem csak annyit jelent, hogy a póló biopamutból készül, hanem ismernünk kell a gyártási körülményeket is.

Ebből adódik a kérdés, hogy egy laikus ember miként tud különbséget tenni greenwashing és hiteles márka között.

„A legegyszerűbb, ha megnézzük a címkét. A címkében feltüntetik a tanúsítványt, ami bizonyítja az anyagbeszerzés útját és a gyártás körülményeit. Emellett bátran ajánlom például a GoodOnYou applikációt, ami rangsorolja a márkákat fenntarthatóság és etikusság alapján. Ha egy márkán nem látsz minősítést, jobb, ha nem hiszel egy zöldre változtatott lógónak önmagában.” – mondja Csalár Bence.

A riporter a jövőbeli terveiről, és arról is kérdezte a divatbloggert, hogyan lehet a legjobban átadni a divattal kapcsolatos tudatosságot?

„Ahogy a gyerekek megnyilvánulnak az iskolában, az nagyban tükrözi azt, amit otthon láttak. Szerintem a fogyasztói szokások is így alakulnak ki, ezért az lenne a legjobb, ha a gyerekeknek és szülőknek összevontan mesélhetnénk arról, milyen problémák léteznek a divatiparban, és miért fontos, hogy felelősséget vállaljunk korosztálytól függetlenül.” – jelentette ki a szakértő.

(Forrás: forbes.hu Kép: pexels.com)