Sokáig azt hittük, hogy a digitalizáció lesz a környezeti problémák megoldásának a kulcsa, mára azonban kiderült: a technológiai fejlődésnek és a digitalizációnak hatalmas környezeti költsége (is) van. Ezzel együtt – ha jól használjuk – a digitalizáció valóban segítheti a zöldfordulatot. A Planet Expo keretében olyan startupok sora mutatta meg magát, melyek új nézőpontokból közelítenek a fenntarthatóság kérdésköréhez. Ilyen volt a Carbon.Crane és a beeco is, melyek azonban egy másik szempontból is érdekesek voltak. Mindkét cég nyertes volt ugyanis a One Alapítvány Digitális Díjáért legutóbb zajlott versenyen. Tevékenységükről, céljaikról és a díjról is kérdeztük a két cég alapítóját. Mellettük pedig megszólaltattuk Flakstad Emőkét, az alapítvány ügyvezetőjét is.
A One Alapítvány egyik díjazottja a Carbon.Crane, amely a Planet Expo keretében is bemutatta szolgáltatásait. Ezzel pedig rávilágított arra, hogy milyen komoly lábnyom kapcsolódik a digitális világhoz. A társalapítóval, Huszics Györggyel beszélgettem.
Mivel foglalkozik a Carbon.Crane?
Cégeknek segítünk a digitális infrastruktúrájukhoz kapcsolódó környezeti lábnyomuk csökkentésében. Mindezt úgy érjük el, hogy javítjuk az energiahatékonyságot. 2023-ban indultunk el, akkor még kifejezetten a weboldalak működtetésére és az e-mailezésre koncentrálva, mára viszont ott tartunk, hogy már folyamatos monitoringot, éves auditot tudunk nyújtani. Jelenleg pedig egy böngészőbe beépített modulon dolgozunk, amellyel még a weboldalak publikálása előtt ellenőrizni lehet, hogy mekkora lesz az adott oldal karbonlábnyoma, illetve, hogy ezt mivel lehetne csökkenteni. Tehát nemcsak a problémára világítunk rá, hanem megoldást is kínálunk.
Hogyan lehet megállapítani, hogy egy weboldalnak milyen nagy a karbonlábnyoma?
A weboldalak szervereken futnak, amelyeknek van egy bizonyos energiaigényük. Amikor beírunk a böngészőbe egy címet, akkor adatokat kérünk le a szerverről. Amíg a „dróton” átjön az adat a mi gépünkre, annak van egy konkrét és mérhető energiaigénye. Ez többek közt olyan tényezőktől függ, mint a fájlok mérete: erre jó példa az, hogy egy adott webhelyen található képek milyen méretűek, milyen felbontásúak. Ezenkívül pedig egy konkrét lábnyom is kapcsolódik a felhasználó infrastruktúrájához, amit a pillanatnyi fogyasztás mellett az adott gép teljes életciklusához tartozó kibocsátásból kalkulálunk ki.
Fotó: One Alapítvány
Elég részletesnek tűnik a számítás.
Nagyon sok részletre kiterjednek a számítások. Még azt is figyelembe vesszük, hogy a felhasználó hol van, és hogy ott mekkora karbonintenzitás kapcsolódik egységnyi villamosenergia előállításához. De fontos az is, hogy először látogatunk-e el egy adott oldalra, vagy már visszatérő felhasználók vagyunk. A mesterséges intelligencia felfutásával pedig már a vízfogyasztással is számolunk, hiszen az ezeket működtető adatközpontoknak óriási vízigényük van, ugyanis a gépeket vízzel hűtik.
Miként lehet csökkenteni a lábnyomot?
Vannak olyan tényezők, amelyeken lehetne javítani, de nem nyúlhatunk hozzájuk: ilyen a weboldal mögött futó kód vagy épp az oldal arculata. Amivel viszont – jellemzően – óriási eredményt lehet elérni, ráadásul úgy, hogy a felhasználóknak ebből semmi nem tűnik fel, az a médiatartalom. A képek vonatkozásában jelentős előrelépést tehetünk észlelhető minőségromlás nélkül: tapasztalataink szerint átlagosan 20–25%-kal vannak túlméretezve a képek a weboldalakon, ez színtiszta energiapazarlás.
A felhasználói oldalnak is tudtok tippeket adni?
Alapvetően a céges oldalak a probléma forrásai: ha ők optimalizálnak, a felhasználók lábnyoma is csökken. De a szemléletformálással is érdemes foglalkozni. Van egy közösségimédia-mérőnk, amelybe be tudod írni, hogy mennyi időt töltesz az adott felületen, és kiszámolja, hogy ez mekkora karbonlábnyommal jár. Az NMHH-nak egyébként vannak konkrét számai arról, hogy a magyar felhasználók mennyi időt töltenek az online térben; nem keveset. Nagyjából 7 millió közösségimédia-felhasználó van Magyarországon: kiszámoltuk, hogy ha mindannyian csak 1 perccel kevesebbet lennénk naponta ezeken a felületeken, ez több mint 2000 magyar háztartás éves energiaigényével egyenértékű megtakarítást eredményezne.
A közösségimédia-oldalakon töltött idő mérésére szolgáló applikációt a Planet Expóra is elvitte a Carbon.Crane. A rendezvény végéig 214-en adták meg a napi tartalomfogyasztási szokásaikat. Az adatok alapján a felhasználók digitális lábnyoma – kizárólag a social felületekre vonatkoztatva, egy évre vetítve – ötvenhárom(!) Budapest–Párizs repülőút kibocsátásával volt egyenértékű.
És akkor hol van még az AI, amelynek bődületes energiaigényéről rengeteget lehet hallani.
Világszerte 6 milliárd felhasználó van online, és az internetes forgalom évente nagyságrendileg 20–25%-kal nő. Emögött viszont már nem csak emberek állnak, mert felhasználóként megjelentek a gépek is (a botok, az AI). Ez olyan, mintha lenne még 1,5 milliárd user. Mindez úgy, hogy 2–3 éve az AI – abban a formában, ahogyan ma ismerjük – még szinte nem is létezett. Azt ki kell mondanunk, hogy míg egykor a digitalizációra úgy tekintettünk, mint a probléma megoldására, mára a probléma része lett.
A One Alapítvány Digitális Díjának fenntarthatósági szekciójában lettetek díjazottak. Hogyan fogadtátok ezt?
Jólesett, hogy nem csak mi gondoljuk fontosnak ezt a területet. A megerősítés mellett pedig fontos, hogy forrást is kaptunk a pénzdíjnak köszönhetően, hogy továbbvigyük a termékünket azon a gondolati íven, amin elindítottuk.
A Planet Expón kiállítóként volt jelen egy másik díjazott is, a beeco. Ők olyan mobilappal pályáztak, amely segít zöldebbé, fenntarthatóbbá tenni a mindennapokat. Míg a Carbon.Crane elsősorban a cégeket, a beeco az egyéneket és a közösségeket szólítja meg. A startup társalapítójával, Hegedűs Kristóffal beszélgettem.
Mit kell tudni rólatok?
Sokan beszélnek a fenntarthatóságról, sokan aggódnak miatta, de sokkal kevesebben tesznek érte; ez nagy baj. Mi ezen akarunk változtatni. Egy ingyenes és humoros, motiváló alkalmazást készítünk, amely segít megérteni a problémát, és megmutatja azt is, hogy mit tehetünk.
Hogy néz ki az alkalmazás?
Van egy térkép, amelyen megmutatunk olyan helyeket, ahol a fenntarthatóságért a gyakorlatban lehet tenni: csomagolásmentes boltokat, közösségi komposztálókat, szervizeket. A kuponfüzetünk bemutatja az ország fenntartható vállalkozásait, és kedvezményeinkkel azt is bebizonyítjuk, hogy manapság már nem luxus zöldebben vásárolni. A Kaptárnaptárban zöldeseményeket, vásárokat, workshopokat lehet találni, de napi szinten edukatív tippeket is megosztunk a felhasználókkal. Utóbbiak jellemzően tematikusan futnak: januárban a vegán étkezés, tavasszal a kertészkedés, nyáron például a műanyagmentes július kapcsán. Most pedig egy lábnyomkalkulátoron dolgozunk.
A kalkulátor nagyon jó, mert sokszor nehéz belőni, hogy egy-egy lépésünknek a fenntarthatóság tekintetében mennyi haszna van.
Pontosan ebben szeretnénk segíteni. Hogy végre össze tudjuk hasonlítani a körtét az almával: vajon a szelektív hulladékgyűjtésnek – amiről mindenki beszél – van nagyobb hatása, vagy annak, ha kevesebb húst eszünk?
És melyiknek?
Nem a szelektív hulladékgyűjtésnek… Ha egy héten csak néhány étkezést, egy-egy hamburgerezést lecserélünk, annak sokkal nagyobb hozadéka van, mint az egész éves szelektív gyűjtésnek. Persze ha húst eszünk, akkor sem mindegy, hogy milyet: a legnagyobb körforgásos mester például a kapirgáló csirke. A beeco az ilyen, meglévő tudásokra, valamint a kevésbé ismert, de fontos tényekre is szeretné felhívni a figyelmet.
Fotó: Szentmártoni Anna
Miért pont a méhecskéket választottátok témaként?
Hiába vagyunk teljesen „zöldek”, ha egyedül vagyunk. Sokkal előrébb tudunk jutni, ha úgy csinálunk, mint a méhek: egyetlen méhecske nem képes csodákra, de egy egész raj összehangolt munkával és kommunikációval felvirágoztatja a környezetét. Hiszem, hogy ez az embereknél is működik.
Mik a távlati célok?
A kalkulátor mellett dolgozunk egy nagyvállalati verzión is, hogy a cégek tudjanak egymással versenyezni abban, hogy hol mennyire ökotudatosak a dolgozók. Felülről ott van az ESG, de ha alulról jövően izgalmasabb, mindenki hétköznapjaiban jelen lévő témakörökre fókuszálunk, akkor az emberek szívesen részt vesznek a változásokban.
Hogy szerepeltetek az One Alapítvány Digitális Díján?
A fenntarthatósági szekciót megnyertük, amiért nagyon hálásak vagyunk. Már csak azért is, mert sok versenyen indultunk már korábban, eddig viszont mindenki a kócos, furának tűnő alapítót látta csak, és a víziónk nem tudott átmenni. Mostanra azonban minden összeért. Összességében nagyon örülünk annak, hogy vannak ilyen lehetőségek; még sokkal több kellene. A miénkhez hasonló projektek esetében tipikusan az a kerékkötő, hogy vagy szakértelemből van kevés, egyszerűen azért, mert nem tudják megfizetni, vagy ha a szakértelem házon belül megvan, a fejlesztéshez szükséges anyagi keret hiányzik. A fenntarthatósági megoldások többnyire long run projektekben születnek, így befektetők hiányában égető szükség van az ilyen támogatásokra.
A One Alapítvány ügyvezetője, Flakstad Emőke is válaszolt néhány kérdésemre.
Mi a cél az alapítvány által létrehozott díjjal? Milyen projekteket keresnek?
Kifejezetten az a cél, hogy olyan kezdeményezéseket találjunk, melyeknek pozitív társadalmi hatásaik vannak. De fontos az is, hogy ezek egyszerű, a mindennapi életbe beépíthető projektek legyenek, melyek a technológiai vagy a digitális térben működnek. Vagyis az emberek életét közvetlenül támogató ügyeket keresünk. Az eredményesség érdekében az aktuális pályázat kiírásakor meghatározunk 2–3 témakört: ezek vagy olyan területek, melyekkel éppen mi mint alapítvány foglalkozunk, vagy olyanok, amelyek valamiért éppen nagyon aktuálisak a világban. A Covid idején például olyan ügyek mentén vártunk projekteket, mint a távoktatás vagy az egészségügy.
Kapcsolódó bejegyzések
Taroltak a magyar innovációk a One Alapítvány digitális díjának átadóján
A győztes pályázatok között megtalálható a mesterséges intelligenciával támogatott gyerekfelügyeleti applikáció is.
Miért érdemes elindulni a pályázaton?
Ez egy pénzdíjas, 20 millió forint összdíjazású pályázat. Három nyertest hirdetünk, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a díj nemcsak egyszeri támogatást jelent, hanem a kiválasztott projektek számára lehetőséget kínál arra, hogy szakmai visszajelzést kapjanak, láthatóbbá váljanak, és olyan közegbe kerüljenek, ahol a fejlődésükhöz szükséges kapcsolódások és továbblépési lehetőségek is megnyílnak.
És mi történik a díjazás után? Elengedik a kezüket, vagy hosszabb távú együttműködés indul?
A pénzdíj mellett mentorálást is tudunk nyújtani, hiszen nálunk vannak olyan területek – legyen szó akár technológiáról, kommunikációról vagy marketingről –, ahol a vállalatnál meglévő tudásunkkal tudunk segíteni. Az általunk biztosított extra láthatóság pedig az induló vagy még kevésbé ismert vállalkozások számára nagyon fontos lehet. A díjazottakkal áttekintjük azokat a mérföldköveket, amelyekre a projekt megvalósítása során érdemes odafigyelni. Rálátunk arra, hogy hol tartanak, szükségük van-e segítségre, de az is fontos lehet, hogy közösen kommunikáljuk a sikereiket.
