Egyre többen, egyre többfelé érzik azt, hogy a döntéshozók nem tesznek eleget azért, hogy megfékezzék az éghajlati válságot. Ez a legtöbbször a tehetetlenség érzésével párosul – a kétségbeesés viszont néha új megoldásokat szül. Így született meg 2018-ban az Extinction Rebellion (XR) mozgalom Egyesült Királyságban, mely formabontó megmozdulásairól, erőszakmentes és nagyhatású demonstrációiról híresült el. És arról, hogy megváltoztatta a világot. Történetükről, első sikereikről, a mozgalom belső ellentéteiről, és természetesen a nagyközönség számára néha meglehetősen ellentmondásos akcióiról szól a Lázadás (Rebellion) című dokumentumfilm, melyet a 19. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál tűzött műsorára, az Antropocén című szekcióban.
2019 áprilisában zajlott az Extinction Rebellion első jelentős tüntetéshulláma, ahol az aktivisták zajos sikert arattak. Mindezt annak ellenére, hogy amint azt látni fogjuk, a hatalom minden erővel próbálta ellehetetleníteni a főváros több ikonikus pontját megbénító demonstrációt. A tiltakozás heteiben több mint 1100 embert vettek őrizetbe; a filmből kiderül, hogy ez az XR tudatos stratégiájának része volt.
A film a mozgalom néhány fontosabb tagját közelebbről is bemutatta. Ilyen a mozgalom társalapítója, Roger Hallum, aki meglehetősen ellentmondásos figura. Bár céljaival bárki egyetértene, aki hisz a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságában, egyre radikálisabb ötletei nem csak néző számára tehetik ellenszenvessé, de személyéhez köthetők a mozgalmon belüli törésvonalak elmélyülése is. A szervezetdinamikai megbicsaklások, nem csak a mozgalmat, de a Hallum családját is rosszul érintették.
Egészen más képet kapunk Farhana Yamin, környezetvédelmi jogászról, aki évtizedeken át résztvevője volt az ENSZ által szervezett éghajlati csúcstalálkozóknak. A pakisztáni származású brit szakember kiábrándultságában, mert a klímacsúcsokon érdemi előrelépést bő két évtized alatt nem sikerült elérni, maga is csatlakozott az XR-hez. A tárgyalótermekben edződött Farhana maga is aktivistává avanzsált, nem is akármilyenné: kétlem, hogy bárki képes lenne nála elegánsabban hozzáragasztani magát egy gonosz olajcég székházához!
A Rebellion nem törekszik arra, hogy csak a jót láttassa az XR-ről. A belső ellentétek mellett látunk megosztó (vagy egyenesen félresikerült) akciókat is: ilyen volt például, amikor az aktivisták csúcsidőben, az ingázókat szállító vonathoz ragasztották magukat. Az utasok, érthetően, nagyon ingerülten reagáltak.
Az angol felirattal megtekinthető Rebellion fontos film. Nem csupán a környezetvédő aktivisták szélmalomharcáról és nehézségeiről szól, de arról is, hogy mindezek dacára a pozitív cél és az eltökéltség eredményre vezethet. Környezetvédelmi aktivistáknak kötelező, de azoknak is ajánlom a filmet – vagy főleg nekik – akik az XR-éhez hasonló tiltakozó akciókban csak a bajkeverést, az anarchiát vagy épp valamilyen vélt vagy valós csoport szándékát látják megvalósulni. Ha másról nem is, arról mindenki meggyőződhet, hogy a filmben megjelenő aktivisták mindegyikét őszinte szándék és mindannyiunk számára fontos célok vezérlik. Az eszközeikkel persze nem kötelező egyetérteni (hiszen ebben még ők maguk sem mindig egységesek), de motivációjuk tisztasága és céljaik előremutató volta megkérdőjelezhetetlen.
A film jövő szombaton még megtekinthető a fesztivál keretében a Kinoban, illetve hétfőtől jelképes összegért kikölcsönözhető a Verzió online tékájából.
A cikkben használt képek a filmből származnak.
