November 6-án kezdődik az ENSZ 27. klímacsúcsa az egyiptomi Sharm el-Sheikh-ben. Az ígéretek és a felmelegedés közötti szakadék áthidalásához gyökeres és rendszerszintű átalakulásra van szükség a gazdaság minden területén, most. A világnak továbbra is van elég pénze, hogy finanszírozza ezt az átállást, ehhez viszont át kell csatornázni a fosszilis iparágnak évente juttatott 570 milliárd dollárt a megújuló energiákba.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb, kijózanító jelentése szerint a világ nagy része továbbra sem tesz eleget a klímaváltozást okozó kibocsátások csökkentésének érdekében, és egyre kisebb annak az esélye, hogy 1,5°C alatt korlátozzuk a globális felmelegedést. Bár a 2021-es Glasgow-i COP26 klímacsúcson az országok beleegyeztek, hogy felülvizsgálják és lehetőség szerint megemelik vállalásaikat, ezt eddig csak 24 ország tette meg, csekély haladást eredményezve.
Az energiaválságból extraprofitot nyerő fosszilis energiaóriásokra adót kellene kivetni, amit a klímaváltozás miatti károk és veszteségek enyhítésére, kellene fordítani
– írta cikkében Lehoczky Annamária éghajlatkutató, a Másfél fok állandó szerzője.
Ha az országok végrehajtják hivatalos vállalásaikat, akkor a század végére valamivel kevesebb, 2,4-2,6 °C-os hőmérséklet-emelkedés várható, ami továbbra is rendkívül veszélyes. De a 2,4 °C is csak akkor teljesíthető, ha a fejlett országok ehhez megfelelő mértékű pénzügyi támogatást nyújtanak a fejlődőknek.
A legoptimistább forgatókönyv szerint, ha a hivatalos vállalások mellett az országok hosszútávú, 2050-re szóló nettó nulla kibocsátási céljaikat is megvalósítanák, akkor 1,8 °C-os felmelegedés várható a század végéig. Ugyanakkor részletes ütemtervek hiányában és az eddigi borzasztó lassú haladást látva, az ENSZ szerint ezek az ígéretek egyelőre nem hihetők.
Végül, de nem utolsó sorban, a kibocsátás-csökkentési célok növelése is kulcsfontosságú téma lesz, főként a nagykibocsátókra nézve. Minden egyes tized foknyi melegedéssel egyre veszélyesebbé válik a földi éghajlat, és egyre több éghajlati fordulópont kerül vészes közelségbe.
Az ukrajnai háború okozta geopolitikai feszültségek és az energia, élelmiszer és megélhetési válság árnyékában zajló 27. ENSZ klímacsúcsra fokozódó aggodalommal tekintenek a tárgyalásokra készülő megfigyelő szervezetek. Leginkább abban reménykednek, hogy az „Afrikai COP”-on legalább a finanszírozás terén előrelépés lesz, ami segítené a szegényebb országokat kibocsátásaik csökkentésében és az egyre súlyosbodó hatások kezelésében.
Az ENSZ klímatárgyalásait nem szabad sem alul, sem túlértékelni. Egyrészről komoly jelentősége van annak, ha a nemzetközi közösség képes valamiben megállapodni és végre helyes irányt szabni a környezetvédelemnek és a klímapolitikának, másrészről mivel a végrehajtás továbbra is az országok szintjén dől el, így önmagában nem képes megoldást nyújtani, ha a kormányok, cégek és társadalmak nem látják be a cselekvés szükségességét.
(forrás: masfelfok.hu)