Az emelkedő energiaárak és az orosz-ukrán háború miatt bevezetett embargók a világ számos országát arra késztették, hogy óriási összegeket kezdjenek befektetni újabb földgázlétesítményekbe, a gázkitermelés fokozásába és új lelőhelyek kutatásába. Több, a klímaváltozással foglalkozó civilszervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a tendencia folytatódásával tönkretehetjük a klímaváltozás megállításának lehetőségét.
A Climate Action Tracker kutatásából kiderül, hogy mások mellett az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Kanada is rengeteg pénzt fektetett az elmúlt időszakban a gázkitermelés fokozásába. A szervezet szerint ez óriási probléma, mert az éghajlatvédelmi törekvések kritikus időszakában vagyunk, a következő néhány évben pedig határozottan az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású alternatívák felé kellene fordulni.
Az új fosszilis gázkitermelés, csővezetékek és LNG létesítmények „aranylázának” vagyunk tanúi, ami egy újabb magas szén-dioxid-kibocsátású évtizedbe zár minket.
– mondja Niklas Höhne, a NewClimate Institute munkatársa, a Climate Action Tracker egyik partnere
Ahogy a Guardian cikke megjegyzi, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint 2030-ig a felére kell csökkenteni az üvegházhatású gázok globális kibocsátását, hogy a világnak esélye legyen arra, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozza. Ez azonban aligha sikerülhet a gáztermelés és -fogyasztás jelentős fokozódásával.
Kapcsolódó bejegyzések
Veszélyben Európa energiaellátása az orosz-ukrán háború miatt?
Európa gázszükségletének 40%-a Oroszországból érkezik. Az orosz-ukrán háború kapcsán a gázellátás veszélybe került. Vajon milyen következményei lehetnek ennek?
Néhány ország azzal érvel, hogy a földgáz csak a következő, tisztább lépcsőfok a valóban tiszta energia felé vezető úton, mivel a gáz kevesebb szén-dioxidot termel, mint a szén. Ez azonban téves érvelés, ahogy korábban mi is írtunk róla. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az idei évtől kezdve nem lehet új olaj- és gázkitermelésre sort keríteni, ha a világ a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra akarja korlátozni.
Valaminek változnia kell: nem reagálhatunk továbbra is a rövid távú sokkokra – legyen szó akár világjárványokról, akár konfliktusokból eredő energiaválságokról – olyan lépésekkel, amelyek növelnék a kibocsátást, figyelmen kívül hagyva az éghajlatváltozás fenyegető válságát.
– mondja Bill Hare, a Climate Analytics vezérigazgatója