Ahogy az erdők eltűnnek, a szúnyogok nem pusztulnak ki, hanem alkalmazkodnak: egyre gyakrabban válik elsődleges táplálékforrásukká az emberi vér. Brazíliában, az Atlanti-óceán partvidékén elterülő esőerdőben végzett kutatások szerint ez a fejlemény felgyorsíthatja a szúnyogok által hordozott súlyos betegségek terjedését.
A Rio de Janeiro-i Oswaldo Cruz Intézet kutatói több mint 1700 szúnyogot csapdáztak két természetvédelmi területen. Közülük 174 jóllakott nőstény gyomrából sikerült kinyerni vért, melyet DNS-analízisnek vetették alá, így próbálva azonosítani a megcsípett gazdaállatokat.
Az eredmények egyértelműek: bár a vizsgált területen hatalmas a gerinces állatok választéka, a sikeresen azonosított 24 vérmintából 18 embertől származott.
Kapcsolódó bejegyzések
A lakosság önmagának tenyészti a szúnyogokat?
Hogyan védekezzünk környezetbarát módon a szúnyogok ellen?
Bár a kutatók szerint a szúnyogok viselkedése összetett, és egyes fajok veleszületett preferenciákkal is rendelkezhetnek, a gazdaszervezetek elérhetősége komoly befolyásoló tényező. Mivel pedig az erdőirtások egyre kiterjedtebbek, illetve az emberi települések egyre mélyebben benyúlnak az erdőkbe, mi válunk a legkönnyebben elérhető célponttá.
A kevesebb természetes lehetőség miatt a szúnyogok kénytelenek új, alternatív vérforrásokat keresni. Végül a kényelem kedvéért inkább emberekkel táplálkoznak, mivel mi vagyunk a legelterjedtebb gazdaszervezet ezeken a területeken – mondja a tanulmány egyik szerzője, dr. Sergio Machado mikrobiológus.
Arrafelé ráadásul a szúnyogcsípés nemcsak kellemetlenség, hanem komoly fertőzések forrása is lehet. A vizsgált régiókban a szúnyogok olyan vírusokat terjesztenek, mint a sárgaláz, a dengue-láz, a Zika-vírus, a Mayaro-vírus vagy a Chikungunya-láz. Ezek a fertőzések súlyos egészségügyi kockázatot jelenthetnek, és hosszú távú szövődményekhez vezethetnek.
Kapcsolódó bejegyzések
A szúnyogirtás árnyoldalai – Kiirtjuk a környezetünket!
Tudtad, hogy a szúnyogirtás során 1000 elpusztult rovarból csak 1 szúnyog? A szúnyogirtáskor használt idegméregnek hatalmas ökológiai súlya van.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a szúnyogok táplálkozási viselkedésének megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy célzottabban védekezhessünk ellenük és az általuk terjesztett fertőzésekkel szemben. A kutatás egyben arra is rávilágít, hogy az ökoszisztémák egyensúlyának milyen kiemelt szerepe lehet.
A tanulmányból az is kiderül, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok hiányosak, a vizsgálati módszerek pedig fejlesztésre szorulnak, hiszen a befogott szúnyogok kevesebb mint 7%-át tudták megvizsgálni, és közülük is csupán 38% esetében tudták azonosítani a forrást. (ScienceDaily)