Elég egy kis figyelmetlenség, és kertünk máris a környéket ellátó szúnyogtenyészetté változik. A fedetlen esővizes hordók, vízzel teli cserépalátétek és elfeledett öntözőkannák hozadéka az egyre több inváziós vérszívó és a gyakori kémiai „szúnyoggyérítés”, mely a teljes rovarvilágot mérgezve a beporzók hanyatlásához is hozzájárul. Pedig a problémát egy kis odafigyeléssel orvosolni lehetne.
Különböző szúnyogfajok, eltérő stratégiák
A Magyarországon élő szúnyogalkatúak nagy többsége teljesen ártalmatlan rovar, azonban egy kis részük – alig több mint 50 fajuk – a csípőszúnyogok közé sorolható.
Ezek lárvái sekély, csendes állóvizekben növekednek. Egy részük évente csupán egyetlen generációval szaporodik, mások azonban sokkal „leleményesebbek”, és tavasztól őszig sok-sok nemzedékük fejlődik ki rendkívül gyors egymásutánban. A nyári melegben akár 5–7 napon belül!
Kapcsolódó bejegyzések
Itt a szúnyogszezon, védekezzünk természetes módon!
Azon kívül, hogy a szúnyog csípése viszket, a rovar betegséget is terjeszthet. De számtalan természetes trükkel és praktikával védekezhetünk ellenük.
A szaporodásukhoz használt pangóvizek tekintetében is akadnak különbségek. Hiszen sok faj a természetes élőhelyeket részesíti előnyben, például a folyók árhulláma után visszamaradó víztereket, tocsogókat, míg mások kevésbé válogatósak. És itt lép be a képbe a lakosság mint hatékony szúnyogtenyésztő!
Fotó: Kántás Zoltán
A kerttulajdonosok felelőssége
Az eredetileg faodvakban, sziklarepedésekben összegyűlt csapadékot kedvelő szúnyogfajok számára tökéletes alternatívát jelent az emberi környezet kínálta lehetőség. A vízzel teli cserépalátétek, öntözőkannák, eldobált autógumik és az esőben kint hagyott vödrök által nyújtott apró, vizes élettér.
De az igazi kánaán számukra a fedetlen esővizes hordó!
Kapcsolódó bejegyzések
Esővízgyűjtő a gyakorlatban
Egy dizájnos és praktikus esővízgyűjtő tartály segítségével kertünk átvészelheti az aszályos időszakokat.
Tekintve, hogy a szúnyogok nemcsak kellemetlenek lehetnek, hanem állati és emberi kórokozókat is képesek terjeszteni, a szaporításuk komoly társadalmi felelőtlenség részünkről!
Fotó: Kántás Zoltán
A gyakori kémiai védekezés természeti károkat okoz. A lakosság miatt?
Sajnos hazánk területének túlnyomó részén egy Deltamethrin nevű idegméreg használatos a „szúnyogok gyérítésére”. Utóbbi kifejezés egyébként nagyon megtévesztő, mert főként katicák, legyek, fürkészdarazsak, szöcskék és beporzók esnek áldozatául az idegméregnek, hiába történik akár éjjel vagy naplemente idején a beavatkozás.
Fotó: Kántás Zoltán
A gyérítést követően azonban a hordóinkban vagy akár a cserépalátétek pár milliméteres kis vizében fejlődő szúnyoglárvák pár nap alatt visszaduzzasztják a létszámot, élvezve az immár ragadozókban szegényebb életteret, mivel a méreg a szúnyogokra vadászó szitakötőket és egyéb fajokat is károsíthatja.
Kapcsolódó bejegyzések
Esővízgyűjtő: miért hasznos a kertben?
Az esővízgyűjtő könnyen használható, gazdaságos és bolygóbarát opció az öntözésre.
Így aztán újra és újra kezdődhet az ökoszisztéma pusztítása a mérget szóró járművekből. Mígnem végül a vizek elpárolgása a kánikula miatt, a kiöntözött és utánpótlást nem kapó esővízgyűjtő hordók kiszáradása, vagy – csapadékos nyár esetén – az őszi hűvös idő véget nem vet a szúnyogártalomnak.
Ez az állandó pusztítás nagyban hozzájárul a változatos rovarvilág hanyatlásához, ami a teljes táplálékláncon végiggyűrűzve például a fecskék létszámát is befolyásolja. Ez a folyamat sajnos részben a lakosság számlájára írható.
Fotó: Kántás Zoltán
Így a környezetbarát szúnyoglárva-gyérítés módszere is tehetetlen
Az Európai Unió nagy részén főként egy Bti (Bacillus thuringiensis ssp. israelensis) nevű, természetben is előforduló baktériumot használnak a szúnyogok elleni védekezésben. A lárvákra ható, így a vérszívók kifejlődését megakadályozó módszer járványügyi szempontból sokkal biztonságosabb, hiszen megelőzi a szúnyogártalmat, ráadásul nem okoz olyan súlyos ökológiai károkat, mint az idegméreg. Így a beporzók és az élővilág jelentős része mentesül a mérgezés alól.
Ez a technológia az ártereken, illetve a közterületek vizeiben is nagyszerűen használható. Ezt számos külföldi és magyarországi település példája is bizonyítja.
Kapcsolódó bejegyzések
Te is segíthetsz az inváziós csípőszúnyogok feltérképezésében
Az inváziós csípőszúnyogok terjedésének feltérképezésében kéri ismét a lakosság segítségét az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK).
Azonban a baktériumalapú szúnyoggyérítés módszere is tehetetlen, ha a lakosság nem vállal felelősséget a magánterületeken lévő fedetlen vizeshordók okozta szúnyogtenyészetekért.
A lakosság nemtörődömsége sajnos nemcsak sűrűbb kémiai gyérítést eredményez, hanem megvétózza a modern, beporzókat megkímélő módszer elterjedését is.
Mit tehetünk a helyzet javítása érdekében?
A probléma megoldása igen egyszerű, csupán némi figyelmességet igényel.
Az esővizes hordókat ajánlott szúnyoghálóval fedni, a madáritatók vizét gyakran cserélni és kiönteni a cserépalátétekben és hasonló helyeken pangó, akár pár milliméter mély kis vízgyülemeket.
Kapcsolódó bejegyzések
Itt a szúnyogszezon, hulljon hát az idegméreg?
Amint kihirdetik a szúnyoggyérítést, a helyi lakosság máris olyan kitörő örömmel várja az égi áldást, mintha nem is idegméreggel, hanem – mondjuk – lekváros pitével szórnák meg a környező utcákat. Ökológiai pusztítás és lehetséges egészségügyi kockázat? Vajon ez lenne a probléma modern, 21. századi megoldása?
Illetve hazánkban 2023-tól már kaphatóak kifejezetten lakossági célra gyártott, Bti-alapú, tablettás biológiai készítmények (pl. Culinex). Egyes környezettudatos önkormányzatok már osztogatják is ezeket a lakosság részére.
De a víz rovarölő szerrel (például S-metoprén-tartalmú tablettákkal) vagy a felületet lezáró olajréteggel való „kezelése” nem célszerű, hiszen mindkét megoldás igen káros a környezetünkre.
Segítsük a szúnyogok természetes ellenségeit!
A szúnyogok a legtöbb élőlény számára táplálékul szolgálnak, ezért érdemes a kertünket úgy kialakítani, hogy sokszínű életteret jelentsen az élővilág számára. Ezért helyezzünk ki madárodúkat, denevérodúkat! Alakítsunk ki sziklakertet, farakást, komposztdombot, mely ideális búvóhely a békáknak, gyíkoknak is! Létesítsünk virágoskertet, méhlegelőt! A kulcs: a változatosság.
Fotó: Pixabay
A kerti tó hasznos segítség a szúnyogok elleni küzdelemben!
A szúnyogok leginkább az ideiglenes, oxigénben szegény vizekben tudnak nagy tömegben kifejlődni, ahol a ragadozó vízi élőlények nem képesek fennmaradni.
Ezért készítsünk állandó vízborítottságú kerti tavacskát, melyben biztosítsuk a jó vízminőséget! Ha nem telepítünk bele halakat, nem használunk benne vegyszereket, akkor csodás életteret kínálunk a békáknak, a ragadozó vízi rovaroknak, a szitakötőknek, melyek elképesztően hatékony szúnyogvadászok. Őket fogjuk gyarapítani ezzel, nem pedig a vérszívókat.
Fotó: Kántás Zoltán
Kapcsolódó bejegyzések
Kerti tó: a békák utolsó menedéke?
A kétéltűek közel 370 millió éve élnek a Földön, mi mégis évtizedek alatt a kihalás peremére sodortuk őket. Az állománycsökkenésük Magyarországon is drasztikus ütemben zajlik. Ha a tendencia nem változik, akkor néhány éven belül a legtöbb tájegységünkről eltűnnek. Jó hír viszont, hogy egyénileg is sokat tehetünk a megmentésük érdekében, ha saját kertünkben szaporodó- és élőhelyet biztosítunk számukra.
Politikai indokok vagy valós szúnyogártalom?
A szúnyoggyérítés hátterében politikai érdekek is meghúzódhatnak. A döntéshozók sajnos sok esetben az ökológiai károk ellenére is ragaszkodnak az elavult kémiai szúnyoggyérítés módszeréhez. Választások közeledtével vagy turisztikai rendezvények, zenei fesztiválok, sportesemények idején a szúnyogok valóságos száma sokszor századrangú tényező, és akkor is hullhat az idegméreg, ha ez valójában nem lenne indokolt!
Fotó: Pixabay
Merjünk szót emelni a káros gyakorlat ellen!
Mit tehetünk „átlagemberként”, látva a természeti környezetünkben tapasztalt oktalan pusztítást?
A legjobb lehetőség, ha a szúnyogirtás másnapján lefotózzuk, videózzuk a földön vonagló katicákat, legyeket és egyéb rovarokat. Sajnos a legtöbb esetben szúnyogot csak elvétve fogunk találni közöttük.
Kapcsolódó bejegyzések
Zümmög, szívja a vérünket, és még csak nem is idevalósi!
Az emberben zsigeri reakciót vált ki, amikor meghallja a szúnyogok zümmögését. Hiába hessegetjük el őket, ezrével jönnek vissza. És van köztük olyan, akinek itt sem kéne lennie!
A fotókat csatolva írjunk e-mailt az önkormányzatunknak! Kérdezzük meg, hogy miért nem a biztonságosabb lárvagyérítést alkalmazza a település? Miért nincs lakossági tájékoztató kampány a ház körüli szúnyogtenyésztés következményeivel kapcsolatban?
Milyen előzetes felmérés, szúnyogszámlálás történt, mely indokolta a kémiai gyérítést?
Kulturált módon vonjuk felelősségre településünk döntéshozóit, mellékelve a Magyar Tudományos Akadémia javaslatát, amely egyértelműen leírja a jelenlegi hozzáállás járványügyi és ökológiai veszélyeit!
Az önkormányzatnak szánt üzenetet és képanyagot tegyük nyilvánossá a közösségi médiában! Nyílt levélben kommunikáljunk!
Akciónk talán hozzájárulhat ahhoz, hogy a településünk vezetői a jövőben a kevésbé környezetterhelő, biológiai alapú lárvagyérítés alkalmazása mellett döntsenek.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy szúnyogriasztó, ami tényleg működik
Zümmög, szívja a vérünket, ha le is ütjük, a „csípés” helye még sokáig viszket, fáj. Hogyan lehet mégis megelőzni, hogy a szúnyogok áldozatává váljunk?
Egy bölcsebb és élhetőbb jövő felé
Az élővilágot veszélyeztető mérgek elhagyása azonban csak az első lépés.
A meglehetősen szelektív, biológiai alapú beavatkozás üdvözlendő, azonban azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a természet rendszerébe való „belepiszkálásunk” előbb, vagy utóbb visszahat ránk.
Az igazán fenntartható megoldás a vérszívók fizikai távoltartása lenne. Nagy kérdés, hogy erre a szemléletre megérett-e az elkényelmesedett, természettől elszakadt társadalmunk?
Hiszen sorsunk nagyban azoktól az élőlényektől függ, melyek hosszú évmilliókkal fajunk előtt jelentek meg a Földön, és kialakították azt a finomra hangolt ökológiai rendszert, melynek mi is köszönhetjük a létünket. Ennek a rendszernek pedig része a szúnyog is, bizonyos mértékű jelenlétét tolerálnunk kell, a teljes kipusztítására való törekvésünk óriási hiba lenne!
A kémiai szúnyoggyérítés ellentmondásos hazai viszonyaival, mellékhatásaival a cikk előző epizódja, az Itt a szúnyogszezon, hulljon hát az idegméreg? című írás foglalkozik.
Kiemelt kép: canva
