Amint kihirdetik a szúnyoggyérítést, a helyi lakosság máris olyan kitörő örömmel várja az égi áldást, mintha nem is idegméreggel, hanem – mondjuk – lekváros pitével szórnák meg a környező utcákat. Ökológiai pusztítás és lehetséges egészségügyi kockázat? Vajon ez lenne a probléma modern, 21. századi megoldása?
Támadnak a szúnyogok! Pusztuljanak a méhek és a katicák?
Sajnos kevesen tudják, hogy a kémiai alapú „szúnyoggyérítés” miatt nemcsak a vérünkre szomjazó szúnyogok, hanem – túlnyomó többségben – vadméhek, legyek, katicák, poloskák, apró fürkészdarazsak és egyéb kistestű rovarok fognak a földre potyogni és órákig tartó, görcsös rángatózást követően kimúlni. Hiszen a méreg nem válogat!
Fotó: Kántás Zoltán
A földi gyérítés során az autókról éjjel kijuttatott ködfelhő 50 méteres hatókörben átöblíti a területet, így a fűszálon pihenő katicákra, az aljnövényzetben éjszakázó vadméhekre és a leveleken üldögélő zengőlegyekre is kifejti hatását.
A repülőgépről aláhulló permet pedig rengeteg rovarfajt elér a levegőben, hiába történik az alkonyati órákban a művelet.
Az okozott pusztítás az egész ökológiai rendszert érinti. Az elpusztuló legyek és egyéb fajok tömegei többé nem táplálják a levegőben vadászó, megfogyatkozott fecskeállományunkat. Míg más élőlények számára épp a földre hullott, órákon át tehetetlenül vonagló rovarok jelentenek vonzó, terített asztalt, amelyek így széthintik a mérget a táplálékláncban.
A halak, a kétéltűek és a vízi rovarok is veszélyben vannak, mert az alkalmazott rovarölő szer élővízbe kerülve nagyon mérgező.
Kapcsolódó bejegyzések
Hasznos gyomok a kertben – Ne irtsd ki őket!
Nem biztos, hogy minden gyomtól fékevesztetten szabadulnunk kell. Bemutatunk pár hasznos gyomot.
A kémiai szúnyogirtás múltja és jelene
Hazánkban jelenleg a deltamethrin hatóanyagú szerek használatosak mind a légi, mind a földi – autókról végzett – kijuttatási mód esetében.
A felhasznált mérgek sorában ez tűnik az egyik legbiztonságosabbnak, azonban a tapasztalataink óvatosságra inthetnek minket.
Fotó: Science History Institute
A szabadtéri szúnyogirtásban felhasznált szereket egészen napjainkig egymás után vonták ki egészségügyi és/vagy ökológiai kockázataik miatt.
Elképzelhető volna, hogy a ma használatos deltamethrin lesz a megbízható kivétel? Hiszen azt olvassuk a szúnyoggyérítést beharangozó sajtóhírekben, hogy teljesen biztonságos.
Azonban a laboratóriumi kísérletek alapján körvonalazódik, hogy a deltamethrinnek való kitettség hatással lehet a hormonrendszerre, illetve gyermekeknél figyelemhiányos hiperaktivitási zavart (ADHD) okozhat.
De az egészségügyi hatást a való életben, évtizedek alatt beérő komplex kölcsönhatások össztüzében, hús-vér embereken nehéz felmérni. Így az említett kutatások is óvatosan, feltételes módban fogalmaznak. Talán 20 év múlva okosabbak leszünk.
A légi kijuttatás már nincs engedélyezve az EU-ban. De megoldjuk…
Ha ennyi aggály merülhet fel a deltamethrinnel szemben, akkor hogyan lehet érvényes engedélye a légi szúnyogirtás terén? Nos, a rövid és velős válasz: sehogy!
A deltamethrin hatóanyagú szer repülőgépről történő kijuttatása 2020 óta nem engedélyezett az Európai Unióban. Magyarország azonban kikerüli a korlátozást, mert akad egy kiskapu.
Az országos tisztifőorvos – nyomatékos esetben – jogosult arra, hogy a szer alkalmazására az egész ország területére szóló ideiglenes engedélyt adjon ki.
Ez az eseti engedély – úgy tűnik, már rutinszerűen – 2020 óta minden nyáron megadatik valamilyen indokkal. Kezdetben a koronavírus-vészhelyzet, majd a szigetközi áradás vagy egyszerűen csak az esők okán, de akkor is, ha épp történelmi aszály sújtja az ország nagy részét, mint 2022-ben.
Lakossági tájékozatlanság, politika és üzleti érdekek?
A szúnyogirtás gyakran országosan, előre kiadott központi ütemezés mentén történik, így megeshet az az abszurd helyzet is, hogy valójában nincs is számottevő szúnyogártalom a területen! Ilyenkor a település polgármestere vagy a jegyző lemondhatja a kezelést.
De miért tenné, ha így elégedettebbek a választók?
Fotó: Pixabay
Emellett a milliárdos üzletben érintett iparág szereplői sem fognak tiltakozni az ellen, ha felpöröghet a repülőgép motorja, vagy országosan útnak indulhatnak a mérgező ködöt eregető autóik.
A médiában olvasható hirdetmények pedig gyakran ügyesen fogalmazott, megnyugtató hangvételű mondatokkal adják át a „megpuhított” információt a kezelés (mellék)hatásairól és esetleges veszélyeiről a nagyközönségnek.
A Magyar Tudományos Akadémia is azt kéri, hogy legyen változás!
„A rendelkezésre álló tudományos adataink alapján a jelenlegi, túlnyomórészt deltamethrin-alapú gyérítés időzítése, mértéke és kivitelezési módja is alkalmatlan a szúnyogállomány hatékony és tartós kezelésére” – áll az MTA 2018-ban kiadott felhívásában.
A felhívásban komoly veszélyforrásként emelik ki, hogy a túlzott, rendszeres használat a csípőszúnyogokat ellenállóvá teheti a deltamethrin-alapú rovarölő szerekkel szemben.
Ez azért gond, mert a deltamethrin fontos eszköz lehetne a kezünkben, amit valóban indokolt helyzetekre, járványok elleni küzdelemre kellene tartogatnunk, nem pedig esetleges politikai és üzleti érdekeket vagy laikusok igényeit kiszolgálva szétpancsolnunk kis hazánk légterében, súlyos ökológiai károkat és egészségügyi kockázatot okozva.
Fotó: Canva
A megoldás olyan módszer lehetne, melyet Európában évtizedek óta sikerrel alkalmaznak
Európa jelentős részén, Spanyolországtól kezdve, Németországon át egészen az északon fekvő Svédországig már hosszú ideje környezettudatos és hatékony módon gyérítik a szúnyogokat, és a kémiai eljárást csak kis arányban alkalmazzák.
A szóban forgó biológiai alapú módszer egy természetben is megtalálható talajlakó baktérium által termelt fehérje segítségével a vízben fejlődő lárvákon fejti ki hatását. Így járványügyi szempontból biztonságosabb, hiszen a ki sem fejlődő vérszívó soha senkit nem fog „összeszurkálni”. Ráadásul szakszerűen alkalmazva csak a célfajokra hat, így nem okoz súlyos ökológiai károkat, és nem jár egészségügyi kockázatokkal. A komplex hatásmechanizmus miatt a rezisztencia sem tud egykönnyen kifejlődni.
Fotó: No Mosquito Kft.
A cél tehát a szúnyogprobléma megelőzése, nem pedig a hazánkban tapasztalt tűzoltásszerű beavatkozás. Ha a megelőzés jól működik, akkor nincs szükség ilyen gyakori és kiterjedt idegméreg-alapú szúnyogirtásra sem.
Néhány közép-kelet-európai állam, köztük Magyarország azonban nagyon le van maradva az átállás terén. Itthon ezt a módszert csak rendkívül kis arányban alkalmazzuk. Sajnos nem úgy tűnik, hogy az illetékes döntéshozók törekednének a kémiai gyérítés mértékének visszaszorítására.
Kapcsolódó bejegyzések
Elkaszált élővilág, elkaszált jövő!
Az állandó fűnyírás, gépi kaszálás komoly ökológiai károkat okoz. Ideje lenne változtatni ezen a szokásunkon!
Azonban hazánkban is van már néhány olyan település, ahol a környezettudatos városvezetés döntése alapján ezt az utat választják, általában kiemelkedő eredményekkel és jelentős költségek megtakarításával!
Azonban az ország túlnyomó részén továbbra is a kémiai, deltamethrines szúnyogirtás az uralkodó. Nem számít az EU-s szabályozás vagy a Magyar Tudományos Akadémia javaslata.
Lehet, hogy a megoldás kulcsa a lakosság kezében van? A cikk folytatásában hamarosan kiderül.
