Hasznos gyomok a kertben – Ne irtsd ki őket!
Hasznos gyomok a kertben – Ne irtsd ki őket!

Vannak, akiknek csak bosszúságot okoznak a hívatlan növények a kertben, pedig az ökológiai szemléletű kertészkedésben a gyomoknak is fontos szerepük lehet. Néha pedig a tányéron végzik termesztett rokonaik mellett.

Gyomokkal a kártevők ellen!

Gyomnövénynek nevezzük azokat a növényeket, amelyek nem kívánt helyen és időben jelennek meg. A gyomok sok problémát okozhatnak, mivel a tápanyagokat, a vizet és a napfényt is elszívhatják a gondosan ápolt kultúrnövényeinktől. Sokan mindent megtesznek, hogy kertjük teljesen gyommentes legyen, ezért kapával, gyomirtó szerekkel eltüntetnek mindent, amit nem odaillőnek találnak. Az ökológiai szemléletű kertészkedésben azonban még a gazoknak is lehet szerepük, ezért érdemes hozzájuk kicsit engedékenyebben közelíteni.

A gyomnövények jó szolgálatot tehetnek a kert ökológiai egyensúlyának megteremtésében. Lehet talajtakaró, talajlazító funkciójuk, miközben csökkentik a kiszáradást, a tömörödést és az eróziót. A kultúrnövények őszi betakarítása után megjelenő gyomok – miután elfagytak – beborítják a talajt, ezzel segítik megőrizni a talaj tápanyagtartalmát a téli fagyok idején is. Ha felmagzás előtt lekaszáljuk vagy kihúzzuk a gazokat, mulcsként is bevethetőek. A szalmamulcs alól kihúzott gyomokat például nyugodtan dobjuk a szalma tetejére! A kedvenc növényeinket előszeretettel fogyasztó ízeltlábúak nem mindig válogatnak, olykor beérik az általunk kevésbé kedvelt növényekkel is. A gyomok csapdanövényként működhetnek például a tetvek vagy a poloskák elleni küzdelemben. Ha nem is az ágyásokban, de a kert valamely kevésbé frekventált részén bizonyos növények szabadon hagyva alapanyagául szolgálhatnak az ökológiai kertészkedésben elterjedt növényi ázalékoknak. Ezek a levek jó szolgálatot tehetnek a megelőző növényvédelemben és növényeink tápanyagellátásában is.

A kártevők nem csak a termesztett növényeinket szeretik dézsmálni.

A mezőgazdasági sokféleség részei a gazdaságban, kertben felbukkanó növények is. Miközben a természetes növényzetet kivágjuk, a földet felássuk, hogy kultúrnövényeket telepítsünk, a természet is folyamatosan teszi a dolgát, azaz igyekszik a területet ismét benépesíteni természetes növényzettel. Érdemes megtalálni az egyensúlyt az ültetett és a megtelepedő növények között. Különösen igaz ez az invazív fajokra, mint például a parlagfűre vagy a kanadai aranyvesszőre, amelyeket jobb minél inkább visszaszorítani.

Kora tavasztól a veteményesben előbukkanó számos vadnövény fogyasztható salátának, teának. Mielőtt azonban bármilyen gyomot elfogyasztunk, pontosan azonosítsuk be! Kocsibeálló vagy út mentén, permetszerrel kezelt területen ne gyűjtsünk növényeket, ugyanis káros anyagokat tartalmazhatnak.

Az alábbiakban összegyűjtöttük az 5 kedvenc gyomunkat, melyek a veteményesben, a gyümölcsösben és a díszkertben is felbukkanhatnak.

Csalán 2 in 1: természetes tápoldat és növényvédő szer

Bár kellemetlen élmény kertészkedés közben belenyúlni, a csalán az egyik leghasznosabb gazunk. Érdemes a veteményestől távolabb, a kert kevésbé frekventált részén egy pár négyzetméteres foltban meghagyni és évente párszor kaszálni, levágni. A friss csalánból készülhet például erjesztett csalánlé, ami az ökokertészek egyik legsokoldalúbb csodaszere.

A csalánt egy nyitott fedelű vödörbe vagy nagyobb befőttesüvegbe tegyük, és öntsük fel vízzel! Naponta egyszer keverjük meg! Pár nap múlva megfigyelhető, hogy aktív erjedésnek indul. Körülbelül két hét után (amikor már nagyon büdös) szűrjük le, és minimum ötszörös hígításban permetezzük vagy öntözzük meg vele a növényeket! Mivel remek nitrogén- és mikroelemforrás, a kaszált csalánt keverhetjük a komposztba is. Ekkor azért figyeljünk arra, hogy felmagzás előtt kaszáljuk le, különben könnyen a veteménybe telepíthetjük ezt a csípős kis növényt. A zsenge tavaszi hajtáscsúcsok főzelékként, pesztóként és teaként is fogyaszthatóak. 

csalán
csalán szedése
A csalánt jobb a veteményesen kívül, kevésbé frekventált helyen meghagyni, de tápoldatként és permetként is használható.

Pitypang: tápanyag a beporzóknak és a talajnak

Bár sokan még a gyepből is kiirtják, a pitypangnak is fontos ökológiai szerepe lehet a kertünkben. A tavasztól tömegesen megjelenő sárga virágok korai táplálékot biztosítanak a beporzóknak, a lepkéknek, ezzel segítenek megtelepedni ezeknek a hasznos rovaroknak. A pitypang mélyre hatoló, évelő gyökerei segítik a talaj tápanyagainak a feltárását és a talaj levegőztetését. A tápanyagok a levelekben is felhalmozódnak, ezért hagyhatjuk a növényt helyben komposztálódni. A sárga virágok vágás után is be tudnak érni maggá, ezért a komposztba ne tegyünk virágos pitypangot, különben az egész kert tele lesz vele. A pitypang zsenge levele salátaként fogyasztható, kesernyés íze és vízhajtó hatása miatt legjobb más tavaszi levelekkel keverve fogyasztani. Bimbóit sokan kapribogyóhoz hasonlóan savanyítják. Ha a baromfiudvarba dobjuk, azt tapasztaljuk, hogy a virágok, levelek fogyasztása után a csirkék sárgább tojást tojnak.

pitypang
gyermeklácfű
gyomnövény
A pitypang virágai utóérésre is képesek, ezért ne tegyük őket a komposztra!

Tyúkhúr: annyira finom, hogy kár lenne a tyúkok elé vetni

Magról gyorsan szaporodó egyéves, de áttelelő növény. Nagy növénypárnákat képez, melyek erőteljesen takarják a talajt, ezzel a növény a víz visszatartásában és az árnyékolásban is segít. A tyúkhúr sok tápanyagot nem szív el, ezért – főleg a már idősebb kultúrnövény-állományokban – érdemes meghagyni, például a paradicsomtövek alatt. Gyors szaporodása miatt nagyobb területeken segíthet visszaszorítani a problémásabb gyomokat, akár a gyümölcsösökben is hasznos vendég. Hagyjuk megtelepedni, növekedni! A nagy melegben magától elhal a növény. A tyúkhúr tavasszal az egyik legkorábban megjelenő zöld növény, amely nem mellesleg fogyasztható is. Zsengén salátába, zöld turmixba keverhetjük, főleg nyersen érvényesül, de zöldséges pitében, rántottában is finom. Nem véletlenül hívják tyúkhúrnak, hiszen a baromfiudvar lakói is előszeretettel fogyasztják! Gyógynövényként hashajtóként működik, ezért nem érdemes túl nagy mennyiségben fogyasztani.

tyúkhúr
gyomnövény
A tyúkhúr az egyik legelterjedtebb vadnövény, kevés tápanyagot vesz fel, és idővel magától elszárad, így nem rossz vendég.

Libatop: a tetvek kedvenc eledele

Nagyüzemi, vegyszeres termelés után és frissen feltört területeken is az egyik elsőként megjelenő gyomnövény a libatop. Mivel nagyon sok magot érlel, érdemes virágzás előtt kaszálni vagy kihúzni. Mélyre hatoló gyökereivel lazítja a talajt, és segít feltárni a tápanyagokat. A kora nyári időszakban a levéltetvek egyik kedvenc tápnövénye. Ha meghagyjuk foltokban, akkor a spenótról és a lóbabról inkább a lipatopra jönnek majd a tetvek. A tetves szárakat levághatjuk, és a napon kiszáríthatjuk a kis rovarokat. A növény friss hajtásai és levelei fogyaszthatóak nyersen és főzve is, magas oxálsavtartalma miatt azonban ne vigyük túlzásba fogyasztását!

libatop
gyomnövény
A libatop a frissen betört területeken hamar megjelenik.

Kövér porcsin: valakinek dísznövény, valakinek vacsora

Szárazságtűrő, vastag levelű, elterülő növény. Viszonylag jól árnyékolja a talajt vastag szárával és leveleivel, és kedvezően hat a környező növényekre. Gyökerei lazítják a talajt, így szomszédaiknak is hozzáférhetővé teszik a mélyebb rétegeket. Száraz időben is túlél, javítja a talaj menti mikroklímát. A csalánhoz hasonlóan készülhet belőle ázalék, amelyet a növények mikroelem-utánpótlására használhatunk. A világ számos táján dísznövényként és levélzöldségként is termesztik rokonait. Még a sós talajokat is jól tűri, ezért vizsgálják a porcsinfajok lehetséges szerepét az elszikesedett talajok helyreállításában.

Magas vas-, kálium- és kalciumtartalma miatt fogyasztják, valamint gazdag omega-3-zsírsavakban is. A savanykás, ropogós levelek bármilyen salátában megállják a helyüket. A növény főzés hatására sűrítő anyagokat bocsát ki, amelyek ragukban tehetnek jó szolgálatot.

porcsiny
gyomnövény
A kövér porcsin ígéretes jelölt a szikes talajok helyreállítására.
search icon