A napos idő nyomán gombamód kezdtek nőni a csalánszigetek. Eljött hát az ideje annak is, hogy remek vegyszermentes növényvédő- és ápolószert készítsünk belőle!
A friss vagy szárított csalánlevelekből készülő tea kiváló orvosság, azonban az évelő lágyszárú növény pozitív hatásaiból nem csak mi részesülhetünk. A rövid áztatással elkészíthető csalánlé kiváló permetszer a levéltetvek és atkák ellen, a hosszabb ideig erjesztett folyadék pedig levéltrágyaként használható növényeink tápanyagszükségletének fedezésére.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy életre szóló kerti kaland: a permakultúra
Napjainkban egyre többen ismerkednek meg a permakultúrával, ami nem is csupán egy ökológiai tervezési mód, hanem erkölcsi és etikai iránytű is, mely a természettel való összhangra és a fogyasztás fenntartható mértékű visszafogására szólít.
Elkészítéséhez nem kell mást tennünk, mint a csalánt nagyjából fele-fele részben (néhol 1 kg csalánra 10 liter vizet írnak) összekeverni a vízzel, majd várni hogy az értékes anyagok kioldódjanak a csalánból. Hagyjuk ázni a leveleket legalább egy éjszakára és már használhatjuk is a kertben.
Hagyhatjuk hosszabb ideig is „dolgozni” a keveréket, ekkor az erjedésnek induló lében feldúsulnak a tápanyagok, ám ezzel párhuzamosan a főzet iszonyatosan büdös lesz. Fontos, hogy amennyiben hosszabb ideig hagytuk ázni a csalánt, mindenképp hígítsuk fel használat előtt. A legtöbben a 10-szeres hígítást ajánlják.
Ezzel együtt több helyen olvasni, hogy a 48 óránál hosszabb áztatás szükségtelen és az így készült csalánlé már kevésbé lesz hatékony a növényvédelmi célokra, így lehet hogy az első kísérletezések idején a kevesebb több elvét követve érdemes próbálkozni.
Jó tudni az is, hogy az sem megyek kárba amit nem használunk fel rögtön, a csalánlé még legalább 4 hétig megtartja hatását.
