Japán kutatók felfedezték, hogy a rózsa illóolaja természetes, zöld növényvédő szerként funkcionálhat. A rózsaillóolaj sikeresen megvédheti a paradicsomot a kártevőktől, ugyanis serkenti a paradicsom védelmi génjeit. A virág illóolaja mellett szól, hogy mivel hasznos növényvédő szerként működik, fenntartható megoldást kínál a biogazdálkodások számára.
Az illóolajok
A növényi eredetű illóolajokat – gondoljunk csak a tihanyi levendulára – ma már számos iparág alkalmazza, például a mosó- és tisztítószeripar, a gyógyszeripar, de az illóolajok megtalálhatók a kozmetikumokban és az élelmiszer-adalékanyagokban is. Emellett az illóolajok kivételes biztonsági profillal rendelkeznek, és számos bioaktivitásuk nagymértékben előnyös az emberi egészségre. Ezen előnyökön túl a növényi illóolajokról azt is megállapították, hogy rovarriasztóként működnek, ugyanis neurotoxikus (idegkárosító) hatásúak. Maga a dohány is „alkalmazza” ezt a módszert, hiszen a nikotin a rovarok számára idegméreg.
Kép: pexels
Kapcsolódó bejegyzések
Levendula – Ismerd meg, ültesd, használd!
Bódító illat, szépséges lila bokor, gyógyhatás: ez lenne a levendula. Vagy ennél még több? Ki ne szeretne gyönyörködni benne a kertjében, ehhez azonban érdemes minél többet megtudni róla. Ugyanis a levendula sokkal több egy szép színű virágnál!
Az illóolajok gazdagok úgynevezett terpenoidokban, amelyek a növények védekező génjeinek válaszát képesek szabályozni. Például ha a szójababot és a japán mustárspenótot (komatsuna) menta közelében termesztik, jelentősen javulnak a védekezőtulajdonságaik, és ellenállóvá válnak a növényevőkkel szemben. Ezt a jelenséget „hallgatózásként” emlegetik, amelynek során a mentanövényből illékony vegyületek szabadulnak fel, amelyek kiváltják a védelmi gének aktiválódását, védelmet nyújtva a potenciális növényevők fenyegetésével szemben.
Kép: canva
Alternatívák keresése
Napjainkban általában a vegyszeres növényvédő szereket alkalmazzák a mezőgazdaságban, azonban az általuk okozott környezeti és ökoszisztémakárok, valamint az élelmiszer-termelés növelésének fontossága miatt biztonságosabb alternatívákat kell találni. Ezért sürgősen szükség van környezetbarát növényvédő szerek kifejlesztésére. Az illóolajok vonzó alternatívának számítanak, azonban sajnos még nincs elegendő bizonyíték a jótékony hatásukra.
A Tokiói Tudományegyetem Biológiai Tudományok és Technológia Tanszékének Gen-ichiro Arimura professzor vezette kutatócsoportja 11 illóolaj hatékonyságát vizsgálta a paradicsom védelmi válaszainak aktiválásában.
Kapcsolódó bejegyzések
Paradicsom: válaszd a számodra megfelelőt, és gondozd szakszerűen!
Elmerülünk a paradicsomok csodás világában, és megtudjuk, hogyan tehetünk szert szép, sokszínű és ízletes termésre!
A különböző célokra illatanyagként használt illóolajok olyan szagkomponenseket tartalmaznak, amelyek az illékony vegyületekhez hasonlóan képesek lehetnek a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség kialakítására. A kutatók célja az volt, hogy megvizsgálják ezeknek az illóolajoknak a növények rovarkártevőkkel szembeni ellenálló képességére gyakorolt hatását. A kutatócsoport eredményeit a Journal of Agricultural and Food Chemistry című folyóiratban tették közzé.
A csoport megvizsgálta a terpenoidokban dús illóolajok paradicsomnövényekre gyakorolt hatását. A 11 különböző illóolaj etil-alkohollal hígított oldatát juttatták cserepes paradicsomok talajába, ezt követően molekuláris elemzéseket végeztek a levélszöveten belüli génexpresszió tanulmányozására. Megfigyelték, hogy a rózsaillóolaj növelte a PIR1 és a PIN2, vagyis a növényi védekezésben részt vevő gének transzkriptszintjét. Ezenkívül a rózsaillóolajjal kezelt növények esetében csökkent a Spodoptera litura (molyfaj) lárvái és a Tetranychus urticae (atkakártevő) által okozott levélkárosodás.
Kép: canva
Mi a génexpresszió?
Az a folyamat, amely során a gének átíródnak (transzkripció), és az átírt genetikai információ által kódolt fehérjék létrejönnek (transzláció). Ez az egyik kulcsfontosságú mechanizmus a sejtek működésének szabályozásában és a sejtek differenciálódásában.
Rózsaillóolaj a termőföldeken
A kutatóknak célja, hogy a rózsa illóolaját szélesebb körben lehessen alkalmazni, így a szabadföldön is végeztek kísérleteket. A kutatók úgy vélik, hogy a rózsaillóolaj a téli és a tavaszi szezonban, amikor a kártevőfertőzés kevésbé súlyos, a növényvédő szerek életképes alternatívájaként szolgálhat, nyáron pedig közel 50%-kal csökkentheti a növényvédő szerek használatát.
Kép: canva
A rózsaillóolaj kettős szerepe
A rózsaillóolaj gazdag β-citronellolban, amely ismert rovarriasztó. Ennek köszönhetően a kutatók képesek voltak a molylárvák és az atkák által okozott károkat jelentősen minimalizálni, ami megerősítette, hogy az alkalmazott rózsaillóolaj hatékony biostimuláns, és képes elősegíteni a növények egészségét. Azt is kimutatták, hogy a rózsaillóolaj alacsony koncentrációban nem taszította a T. urticae-t, viszont vonzotta a Phytoseiulus persimilis-t, a pókhálóatkák ragadozóját.
Kép: pexels
Összefoglalás
A tanulmány szerint a β-citronellollal dúsított illóolaj hatékonyan képes védeni a paradicsomokat azáltal, hogy aktiválja a növény védelmi génjeit. Sikeresen alkalmazható biostimuláns a kártevők elleni növényi védekezés fokozására, ráadásul biztonságos, mivel nem vezet fitotoxicitáshoz (azaz egészségkárosító hatáshoz más növényekre vagy élőlényekre), és nem hagy maga után mérgező maradványokat.
Ez a felfedezés új megoldást kínálhat a biogazdálkodások számára, és elősegíti egy zöldebb, környezetbarátabb, káros anyagoktól mentes világ kialakulását.
Kiemelt kép: canva
