Paradicsom – Azt gondolod, mindent tudsz róla?
Paradicsom – Azt gondolod, mindent tudsz róla?

Kevés ismertebb, sokszínűbb és népszerűbb zöldségünk van a paradicsomnál, mégis elég keveset tudunk róla. Legtöbben valószínűleg a szinte bármelyik zöldségesnél megtalálható „fürtös” vezetéknevű fajtáját fogyasztják. Pedig, ahogy ez a népszerű dolgokkal általában lenni szokott, a paradicsom története is ellentmondásos. Hosszú utat járt be addig, míg mára többek között a mediterrán konyha egyik alapkövévé vált.

Honnan jön a paradicsom?

Ha azt gondoljuk, hogy már az ókori Rómában is paradicsomos szósszal ették a tésztát, akkor olyasféle tévedésben vagyunk, mint Gárdonyi, aki paprikás húst etetett a török fogságba került Bornemisszáékkal. A valóságban a paradicsom európai hódítása sokkal fiatalabb, őshazája Dél- és Közép-Amerika. Más nyelvekben a neve is innen származik, az aztékok xitomatlnak hívták. Európába spanyol és portugál közvetítéssel került a 16. században, azonban ezután még közel két évszázadnak kellett eltelnie, mire az emberek meg is kóstolták a piros terméseket.

Kezdetben kizárólag dísznövényként tartották, mert úgy vélték, hogy a termése mérgező. Ráadásul a korabeli feljegyzések szerint többen meg is haltak a valójában teljesen ártalmatlan paradicsom fogyasztását követően. Ezeknek a történeteknek azért lehet némi igazságtartalmuk, mert az akkoriban használt, ónt is tartalmazó ötvözetből készült evőeszközökből és tányérokból a paradicsom – erős savassága miatt – kioldhatta az ónt, amely valóban méregként hathatott.

Régi beugratós kérdés, hogy Mátyás udvarában ettek-e paradicsomot. Természetesen nem, mert csak az 1800-as években terjedt el széles körben.
FotĂł: Canva

Az ónedények azóta eltűntek, azonban a paradicsom savassága miatt ma is érdemes odafigyelnünk arra, hogy milyen eszközöket használunk. A paradicsomszószt vagy a lecsót például nem érdemes alumíniumedényben főzni vagy tárolni, mert az ónhoz hasonlóan az alumíniumot is oldja némileg az erősen savas étel.

Az 1800-as évek második felére azonban kontinensszerte általánossá vált a paradicsom fogyasztása. A mediterrán területeken pedig – ahol az éghajlat a legjobban kedvezett a termesztésének – ikonikus státusza lett. Fokozatosan a világ minden részét meghódította.

Zöldség vagy gyümölcs?

Származásának tisztázásával azonban még nem zárult le a paradicsomot övező kérdések sorozata. Évszázados kérdés, melyben még ma is sokszor egymásnak feszülnek a gasztrookosok, hogy végeredményben zöldség vagy gyümölcs-e a paradicsom. A jól értesültek persze tisztában vannak azzal, hogy ez nem valódi kérdés, hiszen botanikai értelemben értelmezhetetlen. A zöldség és a gyümölcs ugyanis nem tudományos, sokkal inkább gazdasági, konyhatechnikai műszavak.

Az Index néhány éve körüljárta a kérdést, és rávilágított arra, hogy itt valójában inkább a századelő Amerikájában a zöldségekre kivetett adó kifizetését megkerülni vágyó érdekcsoportok különös érvelésével van dolgunk, mintsem valódi bizonytalansággal: „A megoldás az, hogy gyümölcs az, amit az ember annak nevez, zöldség meg az, amit annak.” A kérdés eldöntését tehát mindenki a saját hatáskörében intézheti.

A paradicsom csodálatos tulajdonságai

Attól kezdve, hogy az emberek már nem rettegtek elfogyasztani a paradicsomot, méltán gyors és sikeres karriert futott be. Ebben nagy szerepet játszottak pozitív tulajdonságai és remek íze. A paradicsom ugyanis nagyon egészséges. Sok C-vitamint tartalmaz, emellett fontos forrása további több mint 10-féle vitaminnak, valamint a likopinnak, amely egészségmegőrző hatású, és csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét.

paradicsom
Az ötödik íz többféle élelmiszerben is megtalálható, így a szójaszósz, a sajtok vagy épp a spenót mellett a paradicsomban is.
FotĂł: Canva

Amellett, hogy sok ásványi anyag van benne – például kálium, foszfor, kalcium –, viszonylag alacsony a kalóriatartalma, így szinte bármennyit ehetünk belőle. Ízében pedig megtalálható az umami, amelyet ötödik íznek is neveznek: ez valószínűleg szerepet játszhatott a paradicsom elterjedésében.

Kulináris diadalút – Pizza paradicsom nélkül?!

Mára a legtöbb mediterrán konyha elképzelhetetlen paradicsom nélkül, azonban ez meglehetősen új keletű történet. Az ikonikus és világszerte ismert olasz ételekhez, például a pizzához vagy a spagettihez egészen a 19. századig nem használtak paradicsomot. A nem törvényszerűen piros termés azonban nem csak a mediterrán konyha alapkellékévé vált az évek során, hiszen ahogy nálunk sem képzelhető el a nyár egy jó lecsó nélkül, úgy számos más országban is a gasztronómia egyik megkerülhetetlen bástyája lett.

Nem mindig volt az olasz konyha része a paradicsom, de ma már elképzelhetetlen nélküle.
FotĂł: Canva

Ma a paradicsom világszerte az egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldség, korábbi adatok szerint a világ teljes zöldség- és gyümölcstermelésének több mint 15%-át adja. A KSH néhány éves adatai szerint a magyarok átlagosan 6,5 kg paradicsomot fogyasztanak, a világ élmezőnyében pedig nyugat-európai országok állnak, közülük is magasan kiemelkedve Olaszország.

Annyi fajtája van, mint égen a csillag

A paradicsomnak több mint 10 ezer fajtája ismert, ezzel az egyik legsokszínűbb a termesztett növényeink között. Jelentős részüket azonban nagyon nehéz beszerezni. Ha egyszer-egyszer különlegesebb fajtákat találunk a boltokban, biztosra vehetjük, hogy ezek nagyon messziről érkeztek. Így aztán, ha szeretnénk méretben, ízben és színben különböző fajtákat megkóstolni, mindenképp érdemes egy-két tő termesztésére otthon vállalkozni.

Ez azért is hasznos tanács, mert a „bolti” paradicsom valószínűleg sosem lesz olyan ízletes, mint a szabadföldben a nap melege által érlelt társai, melyeket ráérünk akkor leszedni, amikor el akarjuk fogyasztani. Az üzletekben és sokszor sajnos a piacokon vásárolható paradicsomokról is elmondható, hogy éretlenül szedik le őket, aztán utaztatják több-kevesebb ideig, mire elérnek az üzletekbe, végül hozzánk. Ezért is jó termelői piacon, kistermelőknél vásárolni.

szĂ­nes paradicsom
„Piros lett a paradicsom…” ValĂłjában lehet sárga, narancs, lila, de mĂ©g fekete is.
FotĂł: Canva

Mivel a paradicsom utóérő, a termés leszedése után folytatódik az érése. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy az éretlenül leszedett paradicsom íze sokat romolhat a hűtés hatására. Egy néhány évvel ezelőtti kísérletben megfigyelték, hogy a hűtőszekrényben való tárolás milyen hatással van a paradicsomra. Az eredmények azt mutatták, hogy nem érdemes huzamosabb ideig hűvösben tárolni, valamint jót tesz az ízének, ha fogyasztás előtt egy napot szobahőmérsékleten tölt.

Akik pedig további információkra kíváncsiak, azoknak érdemes megnézni a Jövő idő fenntartható paradicsomtermesztésről készült epizódját, amelyben Váczi Gergő egy geotermikus energiával fűtött üvegházba kalauzol el minket.

Az egĂ©szsĂ©ges Ă©letmĂłd magában foglalja az egĂ©szsĂ©ges táplálkozást is, ugyanis kizárĂłlag ez számĂ­t fenntarthatĂłnak. Ideje vĂ©gre figyelmet fordĂ­tanunk a mĂ©rtĂ©ktelen hĂşsfogyasztásunkra, hiszen – ahogy egy korábbi, a Planet Budapest 2023 FenntarthatĂłsági ExpĂłt bemutatĂł cikkĂĽnkben is Ă­rtuk – „a jĂłlĂ©ti társadalmaknak jelentĹ‘sen meg kell(ene) változtatniuk a táplálkozási szokásaikat a növĂ©nyi Ă©lelmiszerek javára.”

Kiemelt kép: Canva

search icon