Kevés ismertebb, sokszínűbb és népszerűbb zöldségünk van a paradicsomnál, mégis elég keveset tudunk róla. Legtöbben valószínűleg a szinte bármelyik zöldségesnél megtalálható, „fürtös” vezetéknevű fajtáját fogyasztják. Pedig ahogy ez a népszerű dolgokkal általában lenni szokott, a paradicsom története is ellentmondásos. Hosszú utat járt be addig, míg mára többek között a mediterrán konyha egyik alapkövévé vált.

Honnan jön a paradicsom?

Ha azt gondoljuk, hogy már az ókori Rómában is paradicsomos szósszal ették a tésztát, akkor olyasféle tévedésben vagyunk, mint Gárdonyi, aki paprikás húst etetett a török fogságba került Bornemisszáékkal. A valóságban a paradicsom európai hódítása sokkal fiatalabb, őshazája Dél- és Közép-Amerika. Más nyelvekben a neve is innen származik, az aztékok xitomatlnak hívták. Európába spanyol és portugál közvetítéssel került a 16. században, azonban ezután még közel két évszázadnak kellett eltelnie, mire az emberek meg is kóstolták a piros terméseket.

Kezdetben kizárólag dísznövényként tartották, mert úgy vélték, hogy a termése mérgező. Ráadásul a korabeli feljegyzések szerint többen meg is haltak a valójában teljesen ártalmatlan paradicsom fogyasztását követően. Ezeknek a történeteknek azért lehet némi igazságtartalmuk, mert az akkoriban használt, ónt is tartalmazó ötvözetből készült evőeszközökből és tányérokból a paradicsom – erős savassága miatt – kioldhatta az ónt, amely valóban méregként hathatott.

Az ónedények azóta eltűntek, azonban a paradicsom savassága miatt ma is érdemes odafigyelnünk arra, hogy milyen eszközöket használunk. A paradicsomszószt vagy a lecsót például nem érdemes alumíniumedényben főzni vagy tárolni, mert az ónhoz hasonlóan az alumíniumot is oldja némileg az erősen savas étel.

Az 1800-as évek második felére azonban kontinensszerte általánossá vált a paradicsom fogyasztása. A mediterrán területeken pedig – ahol az éghajlat a legjobban kedvezett a termesztésének – ikonikus státusza lett. Fokozatosan a világ minden részét meghódította.

Zöldség vagy gyümölcs?

Származásának tisztázásával azonban még nem zárult le a paradicsomot övező kérdések sorozata. Évszázados kérdés, melyben még ma is sokszor egymásnak feszülnek a gasztrookosok, hogy végeredményben zöldség vagy gyümölcs-e a paradicsom. A jól értesültek persze tisztában vannak azzal, hogy ez nem valódi kérdés, hiszen botanikai értelemben értelmezhetetlen. A zöldség és a gyümölcs ugyanis nem tudományos, sokkal inkább gazdasági, konyhatechnikai műszavak.

Kapcsolódó bejegyzések

Paradicsom- és paprikapalánták a magaságyásban

Szeretnénk idén nyáron megörvendeztetni magunkat saját termesztésű, mézédes házi paradicsommal? Akkor ne késlekedjünk tovább, népesítsük be ágyásainkat palántákkal! Az időjárás most már engedi, hogy az előnevelt mediterrán zöldségfélék – a paprika, a padlizsán és a paradicsom – elfoglalhassák méltó helyüket a veteményeskertünkben, és langymeleg nyári estéken kéznél legyen az ízletes házi termés egy jó grillparti […]

Az index néhány éve körüljárta a kérdést, és rávilágított arra, hogy itt valójában inkább a századelő Amerikájában a zöldségekre kivetett adót megkerülni vágyó érdekcsoportok különös érvelésével van dolgunk, mintsem valódi bizonytalansággal: „A megoldás az, hogy gyümölcs az, amit az ember annak nevez, zöldség meg az, amit annak.” A kérdés eldöntését tehát mindenki a saját hatáskörében intézheti.

A paradicsom csodálatos tulajdonságai

Attól kezdve, hogy az emberek már nem rettegtek elfogyasztani a paradicsomot, méltán gyors és sikeres karriert futott be. Ebben nagy szerepet játszottak pozitív tulajdonságai és remek íze. A paradicsom ugyanis nagyon egészséges. Sok C-vitamint tartalmaz, emellett fontos forrása további több mint 10-féle vitaminnak, valamint a likopinnak, amely egészségmegőrző hatású, és csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét.

Amellett, hogy sok ásványi anyag van benne – például kálium, foszfor, kalcium –, viszonylag alacsony a kalóriatartalma, így szinte bármennyit ehetünk belőle. Ízében pedig megtalálható az umami, amelyet ötödik íznek is neveznek: ez valószínűleg szerepet játszhatott a paradicsom elterjedésében.

Kapcsolódó bejegyzések

Meatless Monday: a nyár lédús sztárja, a paradicsom

Rengeteg szín, forma és felhasználási lehetőség jellemzi a paradicsomot. Hiába is tagadnánk: a paradicsom az egyik legnépszerűbb növény, ami a tányérunkra kerülhet. Meatless Monday rovatunk mai főszereplőjét te is változatosan fogyaszthatod.

Kulináris diadalút – Pizza paradicsom nélkül?!

Mára a legtöbb mediterrán konyha elképzelhetetlen a paradicsom nélkül, azonban ez meglehetősen új keletű történet. Az ikonikus és világszerte ismert olasz ételekhez, például a pizzához vagy a spagettihez egészen a 19. századig nem használtak paradicsomot. A nem törvényszerűen piros termés azonban nem csak a mediterrán konyha alapkellékévé vált az évek során, hiszen ahogy nálunk sem képzelhető el a nyár egy jó lecsó nélkül, úgy számos más országban is a gasztronómia egyik megkerülhetetlen bástyája lett.

Ma a paradicsom világszerte az egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldség, korábbi adatok szerint a világ teljes zöldség- és gyümölcstermelésének több mint 15%-át adja. A KSH adatai szerint 2019-ben a magyarok átlagosan 6,5 kg paradicsomot fogyasztottak, a világ élmezőnyében pedig nyugat-európai országok állnak, közülük is magasan kiemelkedve Olaszország.

Kapcsolódó bejegyzések

Mit tegyünk a túlérett paradicsomokkal?

Pontosan hogyan járul hozzá a globális felmelegedéshez, ha kidobunk egy karfiollevelet vagy egy csomag töppedt paradicsomot?” – teszi fel a kérdést Lindsey Harrad új könyvében, a Living Plantfully címűben. A kapcsolat sokkal közvetlenebb, mint gondolnánk. A globális élelmiszerpazarlás önmagában az összes üvegházhatású gázkibocsátás 8-10%-áért felelős.

Annyi fajtája van, mint égen a csillag

A paradicsomnak több mint 10 ezer fajtája ismert, ezzel az egyik legsokszínűbb a termesztett növényeink között. Jelentős részüket azonban nagyon nehéz beszerezni. Ha egyszer-egyszer különlegesebb fajtákat találunk a boltokban, biztosra vehetjük, hogy ezek általában nagyon messziről érkeztek. Így aztán, ha szeretnénk méretben, ízben és színben különböző fajtákat megkóstolni, mindenképp érdemes egy-két tő termesztésére otthon vállalkozni.

Ez azért is hasznos tanács, mert a „bolti” paradicsom valószínűleg sosem lesz olyan ízletes, mint a szabadföldben, a nap melegével érlelt társai, melyeket ráérünk akkor leszedni, amikor el akarjuk fogyasztani. Az üzletekben és sokszor sajnos a piacokon vásárolható paradicsomokról is elmondható, hogy éretlenül szedik le őket, aztán utaztatják több-kevesebb ideig, mire elérnek az üzletekbe, végül hozzánk. Ezért is jó termelői piacon, kistermelőknél vásárolni.

Mivel a paradicsom utóérő, a termés leszedése után folytatódik az érése. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy az éretlenül leszedett paradicsom íze sokat romolhat a hűtés hatására. Egy néhány évvel ezelőtti kísérletben megfigyelték, hogy a hűtőszekrényben való tárolás milyen hatással van a paradicsomra. Az eredmények azt mutatták, hogy nem érdemes huzamosabb ideig hűvösben tárolni, valamint jót tesz az ízének, ha fogyasztás előtt egy napot szobahőmérsékleten tölt.

A fentiek fényében sokan már biztosan azon gondolkoznak, hol és hogyan kezdhetnének el saját maguk paradicsomot termeszteni, honnan lehetne beszerezni különleges, ízletes fajtákat. Arról, hogy miként érdemes paradicsomot nevelni, honnan szerezhetők be a különlegesebb fajták, bokros vagy folyton termő fajtát válasszunk-e, valamint hogyan lehet felhasználni a termést, a következő cikkünkben lesz szó.

Addig pedig érdemes megnézni a Jövő idő fenntartható paradicsomtermesztésről készült epizódját, amelyben Váczi Gergő egy geotermikus energiával fűtött üvegházba kalauzol el minket.