Miért mérgezett a Föld, mi az oka a rohamos talajpusztulásnak? Tényleg kétezer éve rosszul műveljük a területeinket? Nézzünk a lábunk alá, túrjunk a talajba, és derítsük ki, hogyan is működik.

Sajnos a termőföldünk az utolsókat rúgja, egyre égetőbb és aktuálisabb kérdéssé válik a pusztulása. Már a Netflix is készített dokumentumfilmet ennek kapcsán Kiss the Ground címen, melyet már kielemeztünk. Most egy magyar rendező, Kővári Gábor Mihály Mérgezett Föld című dokumentumfilmje alapján vizsgáljuk meg az anyaföldet.

Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel. Körülbelül 2 és fél ezer éve használ ekét is. 1950-re a világ termőföld készletének a fele termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. Tehát most ott tartunk, hogy a területeink 20%-án nagyipari gazdálkodással próbáljuk előállítani az élelmiszert.

„A termesztéshez való felfogásunk alapjaiban hibás, de biológiai oka nincs, hogy ne tudnánk akár 10 milliárd embert is eltartani, de teljes szemléletváltásra lenne szükség.” – Mondja Borsos Béla humánökológus, író.

Hogy is működik a talaj?

A filmben Dr. Gyulai Iván, az ismert ökológus, az Ökológiai Intézet igazgatója az erdei talajon szemlélteti, hogyan is működik az egészséges föld. Az erdőben a talaj az avarréteggel kezdődik, ha kicsit elkotorjuk, a korhadék réteghez érünk. Az avar védi a földet a hidegtől, az erózióktól, tömörödéstől, eloszlatja a csapadékot és folyamatos tápanyagutánpótlást biztosít. Ezt követi a humuszréteg, melynek fölső része a kimosódási, alsóbb, pedig a felhalmozódási zóna. Egy talaj annál egészségesebb minél vastagabb a humusztakaró. A humusz a szerves anyagoktól hízik, de ezeket fel kell dolgoznia az ott élő rovaroknak, gilisztáknak, gombáknak és mikrobáknak. Akkor megy gyorsan a bomlás és a humuszképződés, ha ezek az élőlények nagy számban vannak jelen.

Szemléltetésképpen, 1 hektár erdőtalajban 15-35 tonna ilyen élőlény lakozik, ezzel szemben egy szántóban csupán 2-4 tonna. Tehát a hibás, mélyszántásos, intenzív mezőgazdaság tizedére csökkenti az életet a földben, így a talaj minőségben és fizikailag is pusztul.

John Crawford, a Fenntartható Rendszerek Program igazgatója 30 éve vizsgálja a talajok minőségét, és európai viszonylatban azt állapították meg, hogy 17-szeres a termőföld túlhasználta. Tehát 17-szer gyorsabban használjuk fel a termőréteget, mint ahogy az képződik. Becsléseik szerint a világ termőföldje, ilyen használat mellett még 60 évig elegendő. Hangsúlyozza, a termőföld – akárcsak a fosszilis anyagok – véges erőforrás, melyet mi rosszul használunk fel.

Miért rossz alapjaiban a modern talajművelésünk?

A természet betakarja a földet, így megvédi az élőlényeket, ellenben mi pont ezt a védő takarót szűntetjük meg. A mélyszántás más miatt is problémás. A kimosódási és felhalmozódási humuszzónában kétféle mikroba kultúra él, melyeknek más az oxigén utánpótlása. Ám az eke felcseréli ezt a két réteget, így felborul az oxigénháztartásuk és elpusztulnak a mikrobák, és a giliszták, valamint járatai is megsemmisülnek. Csökken az élet a földben, a talaj tömörödik, a szél és vízerózió pedig pusztítja. A terméshozamokra fókuszált intenzív termelés ellentétes a talaj természetes rendszerével, azt megbontja, és mint egy dominósor, szépen felborít mindent.

A talaj vázzá silányodott, nincs benne tápanyag. A modern, mindent mesterségesen irányítani kívánó ember ekkor folyékony műtrágyával kezdte el táplálni a növényeket.

„…a műtrágyák a használatával a növényi sejtek vízzel, levegővel lesznek teli, a tősejtek megnyúlnak, a növények támadhatóvá válnak azokkal szemben, amiket mi kártevőknek nevezünk. Innentől kezdve pedig nekünk kell megvédeni a növényeket ezekkel a támadásokkal szemben.”- dr. Gyula Iván

Így következő dominóként jöttek a növényvédő szerek, melyek megvédik a vetést, de tovább pusztítják az életközösséget. A méhészek állataik tömeges pusztulásán első kézből tapasztalják a vegyszerek kártékony hatását.

Felmerül a kérdés, miért nem hagyják csak ott egyszerűen a földeken a lekaszált szalmát? Mert ebben a kiüresedett földben a hiányos mikrobák már képtelenek a következő vetésig elrohasztani a szalmát. Jobban megéri bálázni, és eladni a csekély fűtőértékű kötegeket a hőerőműnek, a befolyt összegből pedig lehet venni könnyen szétteríthető műtrágyát.

A Mérgezett Föld alternatívát ad

Kővári Gábor Mihály munkája azért kiváló alkotás, mert megoldást mutat. A Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. történetén keresztül látjuk, hogy szemléletváltással el lehet hagyni a mélyszántást és a trágyázást, csökkenteni lehet a növényvédelmet úgy, hogy a terméshozam nem csökken.

A filmben Sztupa Gergely növénytermesztési üzlátágvezető kalauzol végig bennünket. Elmondja, hogy régi vágású agronómusként ő is szántás híve volt, ám amikor a szarvasmarha állatállomány nem tudta fenntartani a szaporulatot, érezte, hogy lépni kell. Ez 2010-ben volt. A pusztaszabolcsi telep fő profilját tekintve tejgazdaság, tehát a növénytermesztés a szarvasmarha állatállomány táplálását szolgálja.

Sztupa Gergely közel 10 évre rá, hogy belevágott az átalakításba, most meri kijelenteni, hogy nem tartana ott a vállalat, ha anno nem változtatnak. Természetesen kezdetben kevesen hittek neki, így hektárról hektárra állt át az újfajta modellre.

A kulcs a trágyázásnál, pontosabban a trágyakezelésnél keresendő. Hagyományosan az szarvasmarhák alatt termelődő, szalmával kevert ürülék képezi a trágyát. Mindig is trágyáztak, ellenben az intenzív gazdálkodásban felhalmozódott és nem érett be rendesen. A csomós, éretlen trágya szétterítése a több száz hektáron viszont már macerás volt. Nem lehetett egyenletesen elvégezni, egyből be kellett szántani és környezetvédelmi problémákat is hordozott magába. Így a kényelem és a kiszámíthatóság miatt a gazdák szép lassan átálltak az egyszerűbben használható folyékony műtrágyára, a hagyományos pedig csak kiegészítővé vált.

Sztupa Gergelyék elkezdték használni a SOBAC bacteriolit és bakteriosol termékét. Ez az anyag nem más, mint egy természetes agyagos por, mely rengeteg gombaszálat és mikrobákat tartalmaz. Ezek az alacsonyrendű életformák segítik előkezelni a nyers trágyát, ami így magasabb tápanyagértékűvé és porózusabbá, könnyebben szétteríthetővé válik. Így már szaga sincs, és nem kell beszántani.

„Első lépésünk az volt, hogy megszüntettük a talajforgatást, ezzel megállítva a további pusztulást. Szántás helyett csak lazítjuk a talajt, és műtrágyázást is drasztikusan csökkentettük.” – Sztupa Gergely

A bacteriolitos trágyakezelés természetesen többletköltséggel jár, de ha kiszámoljuk, hogy műtrágyára már nem kell költeni, illetve az így megérlelt trágya tartalmasabb, kétszer akkora terület javítására alkalmas, máris kecsegtető alternatívának látszik.

Gergely még azt is elmondta, hogy terményeik egészségesebbek, a kártevőkkel sincsen különösebb problémájuk. Az állatok szaporulata is megnőtt, tejtermékeiken is érezhető a különbség.

A film zárójelenetében kutatóárkot ásnak az Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. területén, valamint a vele szomszédos szántón. A különbség laikus szemmel is jól látszik. Míg a hagyományos terület 0,2 méter humuszréteggel bír, addig a 10 éve szántás és műtrágya nélkül művelt terület 1,2 méteres, élettel teli réteget tár elénk.

A Mérgezett Föld aktuális problémával foglalkozik, melyet testközelből, valódi magyar agronómusok mutatnak be, és ami a fontos, felvillant egy alternatívát a szebb jövőért. A végkifejlett talán kicsit tündérmesének is hathat, és felmerül a kérdés, ha létezik egy ilyen megoldás, ami a kellő termésátlagok mellett, még a talajt is kíméli, hogy lehet, hogy nem mindenki így gazdálkodik?

A Mérgezett Föld teljes egészében youtube-on is megtekinthető. Remélem sikerült kedvet csinálnom megnézéséhez, és a téma továbbgondolásához.

kiemelt kép: canva
fotók: Mérgezett Föld