Méhek és mérgek
Méhek és mérgek

A beporzók, különösképpen a méhek helyzete szerencsére egyre nagyobb hangsúlyt kap. Nem is véletlen, hiszen a napi élelmünk előállításában sarkalatos szerepük van, de a méhészet külön mezőgazdasági ágazatként is jelentős.

A vészharang már kong. Lesújtó számokat lehet olvasni a méhpusztulásról, melyért kiemelten az iparosított mezőgazdaság növényvédelme a felelős. Simon Gergely környezetkémikussal, a Greenpeace vegyi-anyag szakértőjével jártuk körbe a témát.

Simon Gergely, Greenpeace

Az ember által leggyakrabban termelt haszonnövények 70 százalékának beporzásáért rovarok, különösképpen a méhek felelnek, kivételt például a gabonafélék képeznek, ám felsorolni is nehéz azokat a növényeket, amiknek szükségük van állati beporzásra, ilyen például az alma, körte, mandula, káposzta, kávé, kakaóbab, napraforgó, sárgarépa és uborka, repce. Nem túlzás azt mondani, az emberiség élelmének túlnyomó többsége rovaroktól függ, de ha a növényi alapanyagok sokféleségére, az élelmiszerek minőségére gondolunk, ez az arány még ennél is magasabb. Bár felesleges ezt pénzre átváltani, de megközelítőleg a beporzók világgazdasági haszna 265 milliárd euróra tehető.

A beporzókért, gazdákért és összességében a mezőgazdaságért európai polgári kezdeményezés indult tavaly novemberben, melyről már mi is beszámoltunk. A kezdeményezés célja, hogy az unió mezőgazdaságából fokozatosan kivonásra kerüljenek a növényvédő szerek és helyreálljanak a természetes ökoszisztémák a mezőgazdasági térségekben. A petíciót te is támogathatod, és további információt itt találsz róla.

Simon Gergely az egyik legtapasztaltabb ebben a témában, évek óta foglalkozik a peszticidek hatásával. Tagja a Greenpeace gyorsreagálású szakértői csapatának, akiket vegyi és környezeti katasztrófáknál küldenek a helyszínre, hogy mintákat vegyen és felmérjék a helyzetet.

Neonikotinoid: veszélyes anyag a mezőgazdaságban

2013 óta zajlik a harc az Unióban a neonikotinoidokkal kapcsolatban, melyben hazánk sajnos igen rosszul teljesít. Uniós szinten már 2013-tól részlegesen, majd 2018-tól gyakorlatilag teljes mértékben tiltják a méhek számára legveszélyesebb három neonikotinoid felhasználását, de Magyarország többször kért derogációt ez ellen, végül 2019-től végre itthon is tényleges tiltásra került a 3 legveszélyesebb neonikotinoid.

Ez az anyag egyébként nem túl idős, csak a 90-es években kezdték el használni, főként a vetőmagok csávázásához. A csávázás egy előzetes vetőmagkezelés, ilyenkor növényvédő szerekkel vonják be a magokat, így már a sarjadó vetés védett lesz a kártevők ellen. De ennek ára van, hiszen a növényben – sőt a talajban is – jelen lesz a kemikália.

„A vegyi anyagos csávázás nem éppen egy haladó módszer, hiszen függetlenül attól, hogy jelen lesz-e a kártevő, már előre védekezünk ellene. Természetesen nagy kényelmet ad, de például vetésforgó tudatos használatával hasonló védettséget lehet elérni sok kártevő esetén. Sajnos Magyarországon jelentősek a monokultúrák, például a takarmánykukorica esetén, így nehéz változtatni”

A repce az egyik legjelentősebb mézelő növény, de különösen terhelt növényvédő szerekkel.

Simon Gergely elmondta, hogy nehéz az aktivisták helyzete, mivel a vegyipari vállalatok erős érdekérvényesítők, és ez politikai nyomásban is megnyilvánul.

„A vegyipar felől jellemző a rémhírkeltés. A neonikotinoid vita elején egy erősen megkérdőjelezhető tanulmányt delegáltak, mely azzal riogatott, hogy a vetőmagkezelés hiányában 17 milliárd eurós kár keletkezik és 50.000 munkahely kerül veszélybe. Azóta ez korántsem igazolódott, sőt rekordtermésekről számolt be az ágazat.”

Miért veszélyes ez a méhekre?

A peszticidek engedélyeztetési eljárása méhveszélyesség szempontjából korábban igen elavult volt. Csupán azt vizsgálták, mekkora az a mennyiség, ami egyből halálos a hasznos rovarokra, és eszerint hoztak határértékeket. De a mérgezés ennél összetettebb. A csávázott neonikotionidok jelen vannak a növény pollenében, nektárjában és a guttációs (növekedési) cseppjeiben, és így közvetlenül érintkeznek a vegyszerrel a méhek. Továbbá a magokról a vegyszer 95%-a beivódik a földbe, így a termőterületek környéki mezők élővilágában ugyan úgy megjelenik a vegyi anyag. És bár a gyártó azt közölte, gyorsan lebomlik az anyag, a valóságban ez nem így történt, azóta is jelen van a környezetben.

Számtalan kutatás látott napvilágot, ami bizonyítja, hogy a neonikotinoidokból már igen csekély mennyiség folyamatos jelenléte is károsítja a méheket. Ezek a károsodások nem klasszikus mérgezési tünetekkel járnak, hanem kollektíven gyengítik a populációt. És ezzel teljesen egybevágnak a méhész szakma tapasztalatai, akik úgy látják, hogy egyre kevésbé ellenállóak a családok.

A méhek összezavarodnak: gyűjtögetési szokásai megváltoznak, tájékozódásuk és tanulásuk leromlik, redukálódik a szaglásuk, nem ismerik fel a virágokat, és kimutatták, hogy átlagos repülési mennyiségük is csökken. Természetes ellenségeikkel és a kórokozókkal szemben kevésbé lesznek ellenállóak. Így szép lassan gyengül a populáció, és fogyatkoznak a családok.

Simon Gergely kiemelte, hogy a vegyszerek elleni harc és a káros hatások felkutatása igazi sziszifuszi munka, ugyanis a különböző szerek egymással kölcsönhatásban akár ezerszeresére is növelik egymás mérgezési hatását. Több száz növényvédő szer van használatban, ezeknek egymásra gyakorolt hatását hosszadalmas vizsgálni, éppen ezért hiányosak is a mérések. Pedig egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a virágporok átlagosan 7 féle rovarirtót tartalmaznak. Nem kell tudósnak lenni, hogy felmerüljön az emberben, hogy ez mennyire kártékony a méhekre nézve. A Greenpeace-nek pontosan ezért az az álláspontja, hogy nem kiváltani kell a régi növényvédő szereket újabbakkal, hanem minél inkább teljesen ki kell őket zárni.

Mit tehet a fogyasztó, a gazda és a méhész ebben a helyzetben?

Még ha nem is kedvezőbb az ára, de érdemes a vegyszermentes termékeket választani, pár hét biodiétával már jócskán csökken a szervezetben jelenlévő vegyi anyagok száma, mennyisége.

A gazdáknak is érdemes ökológiai termelésre átállni, nem csak a terményük, hanem a saját egészségük érdekében is, hiszen ők olykor testközelből érintkeznek a szerekkel. Van rá precedens az USA-ból, hogy farmerek pert nyertek a növényvédő szerek gyártóival szemben, mivel súlyosan megbetegedtek a peszticidektől. Vannak nem kémiai alternatívák is a növényvédelemre: vetésforgók használata, vadvirágos sávok telepítése és a különböző növénykultúrák egy területen való alkalmazása.

Simon Gergely még elmondta, hogy kezdik felismerni az emberek a problémákat, de sem a vegyipar, sem a nagyipari mezőgazdasági termelők nem változtattak még érdemben. A mezőgazdasági növényvédelmen túl ott van például a szúnyogirtás. A jelenleg elterjed kémiai irtási módszer nagyon rossz hatásfokkal működik, 100 elpusztított rovarból kevesebb mint 1 a csípőszúnyog. Tehát még van hova fejlődni.

Most készül Magyarország Nemzeti Biodiverzitás Stratégiája, amely gondoskodni tudna hazánk csodálatos természeti értékeinek védelméről. A Greenpeace petíciót állított össze, melyet aláírásotokkal ti is támogathattok: a cél, hogy egy valóban hatékony stratégia szülessen.

Fotók: canva.com

search icon