A beporzĂłk, kĂĽlönöskĂ©ppen a mĂ©hek helyzete szerencsĂ©re egyre nagyobb hangsĂşlyt kap. Nem is vĂ©letlen, hiszen a napi Ă©lelmĂĽnk előállĂtásában sarkalatos szerepĂĽk van, de a mĂ©hĂ©szet kĂĽlön mezĹ‘gazdasági ágazatkĂ©nt is jelentĹ‘s.
A vĂ©szharang már kong. LesĂşjtĂł számokat lehet olvasni a mĂ©hpusztulásrĂłl, melyĂ©rt kiemelten az iparosĂtott mezĹ‘gazdaság növĂ©nyvĂ©delme a felelĹ‘s. Simon Gergely környezetkĂ©mikussal, a Greenpeace vegyi-anyag szakĂ©rtĹ‘jĂ©vel jártuk körbe a tĂ©mát.
Az ember által leggyakrabban termelt haszonnövĂ©nyek 70 százalĂ©kának beporzásáért rovarok, kĂĽlönöskĂ©ppen a mĂ©hek felelnek, kivĂ©telt pĂ©ldául a gabonafĂ©lĂ©k kĂ©peznek, ám felsorolni is nehĂ©z azokat a növĂ©nyeket, amiknek szĂĽksĂ©gĂĽk van állati beporzásra, ilyen pĂ©ldául az alma, körte, mandula, káposzta, kávĂ©, kakaĂłbab, napraforgĂł, sárgarĂ©pa Ă©s uborka, repce. Nem tĂşlzás azt mondani, az emberisĂ©g Ă©lelmĂ©nek tĂşlnyomĂł többsĂ©ge rovaroktĂłl fĂĽgg, de ha a növĂ©nyi alapanyagok sokfĂ©lesĂ©gĂ©re, az Ă©lelmiszerek minĹ‘sĂ©gĂ©re gondolunk, ez az arány mĂ©g ennĂ©l is magasabb. Bár felesleges ezt pĂ©nzre átváltani, de megközelĂtĹ‘leg a beporzĂłk világgazdasági haszna 265 milliárd eurĂłra tehetĹ‘.
A beporzĂłkĂ©rt, gazdákĂ©rt Ă©s összessĂ©gĂ©ben a mezĹ‘gazdaságĂ©rt eurĂłpai polgári kezdemĂ©nyezĂ©s indult tavaly novemberben, melyrĹ‘l már mi is beszámoltunk. A kezdemĂ©nyezĂ©s cĂ©lja, hogy az uniĂł mezĹ‘gazdaságábĂłl fokozatosan kivonásra kerĂĽljenek a növĂ©nyvĂ©dĹ‘ szerek Ă©s helyreálljanak a termĂ©szetes ökoszisztĂ©mák a mezĹ‘gazdasági tĂ©rsĂ©gekben. A petĂciĂłt te is támogathatod, Ă©s további informáciĂłt itt találsz rĂłla.
Simon Gergely az egyik legtapasztaltabb ebben a tĂ©mában, Ă©vek Ăłta foglalkozik a peszticidek hatásával. Tagja a Greenpeace gyorsreagálásĂş szakĂ©rtĹ‘i csapatának, akiket vegyi Ă©s környezeti katasztrĂłfáknál kĂĽldenek a helyszĂnre, hogy mintákat vegyen Ă©s felmĂ©rjĂ©k a helyzetet.
Neonikotinoid: veszélyes anyag a mezőgazdaságban
2013 Ăłta zajlik a harc az UniĂłban a neonikotinoidokkal kapcsolatban, melyben hazánk sajnos igen rosszul teljesĂt. UniĂłs szinten már 2013-tĂłl rĂ©szlegesen, majd 2018-tĂłl gyakorlatilag teljes mĂ©rtĂ©kben tiltják a mĂ©hek számára legveszĂ©lyesebb három neonikotinoid felhasználását, de Magyarország többször kĂ©rt derogáciĂłt ez ellen, vĂ©gĂĽl 2019-tĹ‘l vĂ©gre itthon is tĂ©nyleges tiltásra kerĂĽlt a 3 legveszĂ©lyesebb neonikotinoid.
Ez az anyag egyĂ©bkĂ©nt nem tĂşl idĹ‘s, csak a 90-es Ă©vekben kezdtĂ©k el használni, fĹ‘kĂ©nt a vetĹ‘magok csávázásához. A csávázás egy elĹ‘zetes vetĹ‘magkezelĂ©s, ilyenkor növĂ©nyvĂ©dĹ‘ szerekkel vonják be a magokat, Ăgy már a sarjadĂł vetĂ©s vĂ©dett lesz a kártevĹ‘k ellen. De ennek ára van, hiszen a növĂ©nyben – sĹ‘t a talajban is – jelen lesz a kemikália.
„A vegyi anyagos csávázás nem Ă©ppen egy haladĂł mĂłdszer, hiszen fĂĽggetlenĂĽl attĂłl, hogy jelen lesz-e a kártevĹ‘, már elĹ‘re vĂ©dekezĂĽnk ellene. TermĂ©szetesen nagy kĂ©nyelmet ad, de pĂ©ldául vetĂ©sforgĂł tudatos használatával hasonlĂł vĂ©dettsĂ©get lehet elĂ©rni sok kártevĹ‘ esetĂ©n. Sajnos Magyarországon jelentĹ‘sek a monokultĂşrák, pĂ©ldául a takarmánykukorica esetĂ©n, Ăgy nehĂ©z változtatni”
Simon Gergely elmondta, hogy nehĂ©z az aktivisták helyzete, mivel a vegyipari vállalatok erĹ‘s Ă©rdekĂ©rvĂ©nyesĂtĹ‘k, Ă©s ez politikai nyomásban is megnyilvánul.
„A vegyipar felĹ‘l jellemzĹ‘ a rĂ©mhĂrkeltĂ©s. A neonikotinoid vita elejĂ©n egy erĹ‘sen megkĂ©rdĹ‘jelezhetĹ‘ tanulmányt delegáltak, mely azzal riogatott, hogy a vetĹ‘magkezelĂ©s hiányában 17 milliárd eurĂłs kár keletkezik Ă©s 50.000 munkahely kerĂĽl veszĂ©lybe. AzĂłta ez korántsem igazolĂłdott, sĹ‘t rekordtermĂ©sekrĹ‘l számolt be az ágazat.”
Miért veszélyes ez a méhekre?
A peszticidek engedĂ©lyeztetĂ©si eljárása mĂ©hveszĂ©lyessĂ©g szempontjábĂłl korábban igen elavult volt. Csupán azt vizsgálták, mekkora az a mennyisĂ©g, ami egybĹ‘l halálos a hasznos rovarokra, Ă©s eszerint hoztak határĂ©rtĂ©keket. De a mĂ©rgezĂ©s ennĂ©l összetettebb. A csávázott neonikotionidok jelen vannak a növĂ©ny pollenĂ©ben, nektárjában Ă©s a guttáciĂłs (növekedĂ©si) cseppjeiben, Ă©s Ăgy közvetlenĂĽl Ă©rintkeznek a vegyszerrel a mĂ©hek. Továbbá a magokrĂłl a vegyszer 95%-a beivĂłdik a földbe, Ăgy a termĹ‘terĂĽletek környĂ©ki mezĹ‘k Ă©lĹ‘világában ugyan Ăşgy megjelenik a vegyi anyag. És bár a gyártĂł azt közölte, gyorsan lebomlik az anyag, a valĂłságban ez nem Ăgy törtĂ©nt, azĂłta is jelen van a környezetben.
Számtalan kutatás látott napvilágot, ami bizonyĂtja, hogy a neonikotinoidokbĂłl már igen csekĂ©ly mennyisĂ©g folyamatos jelenlĂ©te is károsĂtja a mĂ©heket. Ezek a károsodások nem klasszikus mĂ©rgezĂ©si tĂĽnetekkel járnak, hanem kollektĂven gyengĂtik a populáciĂłt. És ezzel teljesen egybevágnak a mĂ©hĂ©sz szakma tapasztalatai, akik Ăşgy látják, hogy egyre kevĂ©sbĂ© ellenállĂłak a családok.
A méhek összezavarodnak: gyűjtögetési szokásai megváltoznak, tájékozódásuk és tanulásuk leromlik, redukálódik a szaglásuk, nem ismerik fel a virágokat, és kimutatták, hogy átlagos repülési mennyiségük is csökken. Természetes ellenségeikkel és a kórokozókkal szemben kevésbé lesznek ellenállóak. Így szép lassan gyengül a populáció, és fogyatkoznak a családok.
Simon Gergely kiemelte, hogy a vegyszerek elleni harc és a káros hatások felkutatása igazi sziszifuszi munka, ugyanis a különböző szerek egymással kölcsönhatásban akár ezerszeresére is növelik egymás mérgezési hatását. Több száz növényvédő szer van használatban, ezeknek egymásra gyakorolt hatását hosszadalmas vizsgálni, éppen ezért hiányosak is a mérések. Pedig egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a virágporok átlagosan 7 féle rovarirtót tartalmaznak. Nem kell tudósnak lenni, hogy felmerüljön az emberben, hogy ez mennyire kártékony a méhekre nézve. A Greenpeace-nek pontosan ezért az az álláspontja, hogy nem kiváltani kell a régi növényvédő szereket újabbakkal, hanem minél inkább teljesen ki kell őket zárni.
Mit tehet a fogyasztó, a gazda és a méhész ebben a helyzetben?
Még ha nem is kedvezőbb az ára, de érdemes a vegyszermentes termékeket választani, pár hét biodiétával már jócskán csökken a szervezetben jelenlévő vegyi anyagok száma, mennyisége.
A gazdáknak is Ă©rdemes ökolĂłgiai termelĂ©sre átállni, nem csak a termĂ©nyĂĽk, hanem a saját egĂ©szsĂ©gĂĽk Ă©rdekĂ©ben is, hiszen Ĺ‘k olykor testközelbĹ‘l Ă©rintkeznek a szerekkel. Van rá precedens az USA-bĂłl, hogy farmerek pert nyertek a növĂ©nyvĂ©dĹ‘ szerek gyártĂłival szemben, mivel sĂşlyosan megbetegedtek a peszticidektĹ‘l. Vannak nem kĂ©miai alternatĂvák is a növĂ©nyvĂ©delemre: vetĂ©sforgĂłk használata, vadvirágos sávok telepĂtĂ©se Ă©s a kĂĽlönbözĹ‘ növĂ©nykultĂşrák egy terĂĽleten valĂł alkalmazása.
Simon Gergely mĂ©g elmondta, hogy kezdik felismerni az emberek a problĂ©mákat, de sem a vegyipar, sem a nagyipari mezĹ‘gazdasági termelĹ‘k nem változtattak mĂ©g Ă©rdemben. A mezĹ‘gazdasági növĂ©nyvĂ©delmen tĂşl ott van pĂ©ldául a szĂşnyogirtás. A jelenleg elterjed kĂ©miai irtási mĂłdszer nagyon rossz hatásfokkal működik, 100 elpusztĂtott rovarbĂłl kevesebb mint 1 a csĂpĹ‘szĂşnyog. Tehát mĂ©g van hova fejlĹ‘dni.
Most kĂ©szĂĽl Magyarország Nemzeti Biodiverzitás StratĂ©giája, amely gondoskodni tudna hazánk csodálatos termĂ©szeti Ă©rtĂ©keinek vĂ©delmĂ©rĹ‘l. A Greenpeace petĂciĂłt állĂtott össze, melyet aláĂrásotokkal ti is támogathattok: a cĂ©l, hogy egy valĂłban hatĂ©kony stratĂ©gia szĂĽlessen.
FotĂłk: canva.com