Rohamosan gyengül a méhek immunrendszere – Interjú Illés András méhésszel
Rohamosan gyengül a méhek immunrendszere – Interjú Illés András méhésszel

Lassan belépve a télbe, készülődve az adventre egyre népszerűbbek a termelői vásárok, sok méhész ilyenkor értékesíti a mézének a legnagyobb részét. És hát gondoljunk bele, milyen jó egy meleg mézes tea mellett begubózni a szobába, vagy mézes sütemény illatát megérezni a konyhában, így hát a méz tökéletes ajándék karácsonyra is.

A mennyei ízén túl rendkívül egészséges, igazi szuper élelmiszer mindenfajta termék ami a méhektől származik, éppen ezért nem is hiányozhat egy háztartásból sem.

Manapság rengeteg rémhír kap szárnyra a méhekkel kapcsolatban, elég csak arra az einsteini jóslatra gondolni, hogy kihal az emberiség, ha eltűnnek a méhek. Sajnos nem lehet cáfolni minden negatív információt, de jó ha tisztábban látunk, és azt is tudjuk, néhány helyen van már javulás.

Illés Andrással, a felsőörsi méhésszel beszélgettem. Andris az interjú közben bevezetett a méhészet tudományába és természettudatos emberként rámutatott, hogy mi is a probléma gyökere.

Tanárból méhész, méhészből tanár. Ki is ő?

Illés Andris 7 éves kora óta foglalkozik méhekkel. Először csak besegített nagybátyjának, majd egyre önállóbb lett, kamaszként már segítség nélkül kezelte a méhcsaládjait, és a főiskola után saját lábára állt. Akkor még úgy gondolta, földrajz és történelem szakos tanárként az oktatás lesz a munka, és a méhészet a hobbi. Ám ez hamar megfordult, jelen pillanatban teljes idejében a méhészetnek és a helyi közösségnek él, ami elmondása szerint nem csak hivatás, hanem szerelem. 100 családos méhészete Veszprém megyében, Felsőörs és Lovas között található, a virágzási időszakban pedig vándorol a méhekkel.

(Illés András)

A méhészeti munka évszakos bontásban szezonokra oszlik, melynek fő időszaka májustól júliusig tart. Ilyenkor utaztatni kell a kaptárokat az éppen virágzó növényekhez. Július közepéig tart a különböző fajtamézek pörgetése, nyár közepétől kezdődik a családok télre való felkészítése. A méhészet egész éves munka, mert az állatok rendszeres odafigyelést, és törődést igényelnek, amit mézükkel bőségesen meg is hálálnak.

A szakma nehézségei

Az 1970-es évektől jelent meg hazánkban a méhatka. Ez ellen akkoriban csak nagyon erős szereket tudtak használni. Szerencsére a védekezés manapság megváltozott, és a legtöbben természetes anyagokat (oxálsav, hangyasav) vetnek be az atkák elleni harcban. Andris kiemelte, hogy ez mindenképpen pozitív változás a szakmát illetően.

„20 éve rendszeresen fordulok meg méhek között, 12 éve vagyok a szakmában, és azt látom, hogy egyre instabilabbak a családok. Egyre többször pusztul el a királynő, mert kevésbé ellenálló a méhek immunrendszere.”

A mézgyűjtő helyek egyre mérgezettebbek. Ezeket az apró állatokat első kézből érik a növényvédő szerek, hiszen manapság a nagy terméshozamok elérése érdekében, hogy a mezőgazdaság kielégítse a túlfogyasztásunkat, különféle kemikáliákat használnak, és ezáltal a permettel kezelt növények virágját kénytelenek látogatni a méhek. Ez a fokozott növényvédelem jelen pillanatban a méz minőségén még nem, de az állatok ellenállóságán már jól látszik. Ezen kívül még fontos lenne a biodiverzitás, ami annyit tesz, hogy minél több fajta virágról, szélesebb tápanyagskálán gyűjtsenek a méhek. Mivel egyre gyérebb a mezők virágállománya, így ez nem valósul meg maradéktalanul. Olyan ez, mintha nekünk, embereknek mindössze néhány élelmiszerből kellene megoldani a táplálkozásunkat. Természetesen legyengülnénk, nincs ez máshogy a méheknél sem.

(Fotó/Illés Méhészet)

A vészjósló negatívumok mellet van pozitív változás is

Andris úgy tapasztalja, eljutott az üzenet az emberekhez, hogy felelősek vagyunk a természetért, és nekünk kell változtatni. Ebben közrejátszott a koronavírus is, de környezetében úgy látja, egyre jobban felértékelődött a kert, az udvar. Egyre több gyümölcsfát ültetnek vidéken, és nem is minden esetben permetezik őket, illetve reneszánszát éli a komposztálás. Ezek apró lépések, de közelebb és közelebb visznek minket ahhoz, hogy felelősen bánjunk az élővilággal, és megbecsüljük a porzó rovarokat.

Nagy a különbség a termelői és a szupermarketben kapható mézek között

Sajnos a mézhamisításnak többfajta módszere van, a méhek cukorral való etetésén át egészen a gyantából előállított mézig. De Andris egyelőre nyugalomra int, hiszen a magyar termelői méz minősége még mindig kiemelkedő, de a szupermarket polcain már belecsúszhatunk silányabb termékekbe.

„A legjobb, ha a mézet bizalmi alapon, a helyi termelőtől vesszük. A termelői méz megmaradt kézműves terméknek, nem igazán tud beférkőzni a technika, és a gazdának ismerni kell a családokat – ez meg is érződik a méz minőségén.”

Mi lehet egy méhész jövőképe?

Andris első kézből tapasztalja, hogy keresettebb a méz és a méhtermékek, így komoly jövő előtt áll a szakma. Hosszú távú terve, hogy Felsőörsön is meghonosítja az apiterápiát, ami igazából turizmussal kiegészített gyógykezelés, ahol az összes méhterméket felhasználják. Méznél jóval többet adnak nekünk a méhek, gyűjtenek még színtiszta virágport, propolisz, méhpempőt, méhviaszt állítanak elő, sőt, a mérgük is alkalmas gyógyászati kezelésekre.

Összegezve – mint ahogyan ebben szakértőnk is megerősített -, a jelenlegi helyzetben nem csak a kistermelők és kézműves termékek szorulnak a támogatásunkra. Számos pontban kapcsolódik a fenntartható szemléletmód, mint a környezetünk, mint az egészségünk védelméhez. Ehhez azonban első lépésként a valódi termelőket kell védenünk – a méheket.

(kiemelt kép/canva.com)

search icon