Idén is lezajlott a halállomány összetételének tudományos szempontú vizsgálata a Duna főágában. Az eredmények szerint a Duna halállománya változatos, és jó általános egészségi állapotban van.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai közcélú monitorozási programjuk keretében, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet közreműködésével Gönyűnél, Nyergesújfalunál, Sződligetnél, Kisapostagnál, Paksnál, valamint Mohácsnál végeztek kutatóhalászatokat. Helyszínenként két élettérben, a part menti zónában, valamint a parttól távoli mélységi mederben gyűjtöttek adatokat.
Kapcsolódó bejegyzések
A tenyésztett halak nyomában
Körüljártuk az akvakultúrák és haltenyészetek témakörét. A vízi élőlények jól tenyészthetőek, de több probléma is felvetődhet tartásukat illetően.
A szakemberek összesen 34 halfajt azonosítottak. A mélységi mederből fogott halak fajszáma a korábbi évek megfigyeléseihez hasonlóan alacsonyabb volt (21 faj), mint a part menti élettérből fogott halaké (33 faj). A mélységi mederben a védett halványfoltú küllő és az idegenhonos csupasztorkú géb fordult elő a legnagyobb egyedszámban. A parti zónában a csupasztorkú géb mellett a szélhajtó küsz egyedszáma volt magas.
„Az idei felmérés legkedvezőbb tapasztalata az, hogy Gönyűnél és Nyergesújfalunál a védett és hosszú időn át eltűntnek gondolt botos kölönte újabb példányai kerültek elő” – közölték Sály Péter és munkatársai. Ugyancsak kedvező eredmény, hogy Mohácsnál kecsegéket és törpecsíkokat is fogtak a kutatók. A balin és a fokozottan védett német bucó fiatal egyedeinek a megszokottnál nagyobb mennyisége pedig arra utal, hogy az idei év kedvezett e fajok szaporodásának. Váratlan fogásnak számított a paksi part közelében a pettyes busa, ugyanis a busafajok jellemzően a parttól távol eső nyílt víz felsőbb, illetve vízközti rétegeiben tartózkodnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Rákaptak a halra a magyarok
Lezárult a „Kapj rá!” halfogyasztást ösztönző projekt.
A fogott halak egy részénél a halpenész jelenlétét is vizsgálták a kutatók. „A halpenész egy másodlagos kórokozó, amelynek hiányából vagy jelenlétéből következtetni lehet a halak általános egészségi állapotára” – közölték Eszterbauer Edit és munkatársai. Az előfordulási adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a halpenész jellemzően ritkán fordul elő a dunai halállományban: 27 egyedből csupán egyetlen példány esetében lett pozitív a minta.
(HUN-REN)
Fotó: Canva