A juhar világszerte nagy népszerűségnek örvend, hiszen a belőle készült szirup nagyon finom. Sajnos itthon sziruptermelő fa nem él, de van négy juharunk!
Van itthon négy olyan fánk, amelyekkel rendszeresen találkozhatunk erdeinkben, sőt, az egyik juhar levele kísértetiesen hasonlít a kanadai lobogóban szereplő kanadai juharéra. Bemutatjuk nektek ezeket a mással aligha összetéveszthető fafajokat!
Korai juhar
Emlékszünk még, amikor óvodás vagy kisiskolás éveinkben leszedtünk a fáról egy kis propellert, aztán vagy eldobtuk, vagy széthajtva az orrunkra ragasztottuk? Na, hát az a juharfák a termése! Leginkább olyan párás völgyekben találkozhatunk vele, ahol együtt alkothat ligeteket tölggyel vagy hárssal. Habár sokszor városokban is találkozhatunk vele, a túl sekély talajt és a szárazságot nem viseli. Levele megtévesztésig hasonlít a kanadai juharéra vagy a platánéra, de míg utóbbi törzse „foltos”, az övé nem.
Mezei juhar
A mezei juhart annak idején úgy jellemezte a botanikaprofesszor, hogy leveleinek hegyes részeit „lefújta a mező”. 10–15 méteres magasságával nagyjából fele akkorára nő meg, mint korai rokona, és akár bükkösben is találkozhatunk vele, de tény, hogy jobban kedveli a gyertyános-tölgyes vidékeket. Életében is jó hasznát vették már eleink is, ugyanis szőlőbe ültették, hogy közé húzzák ki a drótokat. Van egy különleges magyar, endemikus változata: a mátrai juhar.
Tatár juhar
Nevéből arra gondolnánk, hogy csak úgy, mint a lovas nomád nép, a pusztát kedveli, de sajnos ez nem igaz. Magyarországon szinte mindenhol megtalálható, kivéve az Alföldön. Kedvenc helye pedig a Cserhát. Rokonaihoz hasonlóan ő is a tölgyesekben érzi igazán otthon magát, ahol hasonlóan girbegurba törzset növeszt. Akár 300 éves életkorával a legidősebb kort megélő juharok közé tartozik. Tőről is sikeresen sarjad, nincs gondja az újulattal, viszont fája csak tűzifának jó.
Hegyi juhar
Ahogy neve is árulkodó, ez a juhar nem él meg a pusztaságon. Leginkább a középhegységeket kedveli, itthon is Nyugat-Magyarországon és a hegyvidékeken él. Itt aztán kőrissel, hárssal, gyertyánnal és bükkel is szívesen társul, ráadásul az erdészek is szeretik fáját, ezért előszeretettel telepítik. Fája rendkívüli, rugalmas, kemény és sűrű, ezért nemcsak bútornak használják, hanem az ácsok még tetőszerkezetet is építenek belőle.