Nincs egyszerű dolga a fogyasztónak, amikor a leginkább fenntartható élelmiszer mellett akar dönteni. Mire érdemes figyelni? A szállításnak, a termelési módnak, esetleg az évszaknak van-e nagyobb jelentősége? A kérdés jobban megvizsgálva sem egyszerű, a Holnapután aktuális vendégével, Benedek Zsófia kutatóval megpróbáltunk választ találni.
Holnapután című rádiós podcastunkat vasárnaponként 20:00-tól a Petőfi Rádión követhetitek, de a teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva is meghallgathatjátok. Keressétek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcaston és a többi gyűjtőoldalon!
Majdnem mindegy a távolság
Azt gondolhatnánk, hogy a helyinek mondott élelmiszer a lehető legjobb választás, az legalábbis biztos, hogy sokkal jobb, mint a világ másik feléről ideszállított élelmiszer. Vendégemtől viszont megtudom, hogy ha egy-egy termék fenntarthatóságát kizárólag a szállítását elemezve vizsgáljuk meg, ez igencsak csalóka képet fest. Ugyanis ha csak ezt vesszük figyelembe, kiderülhet, hogy az akár több tízezer kilométert utazó élelmiszerek szállításhoz kapcsolódó lábnyoma kisebb, mint azoké, amelyeket tőlünk száz kilométerre termeltek. Ez mégis hogy lehetséges?
A kutatásokból kitűnik, hogy a hosszú ellátási láncok logisztikája rendkívül hatékony, ezzel pedig aligha tud versenyezni egy kistermelő. Mire utóbbi felpöfög a kisteherautójával a piacra, a termékének kilogrammjára eső kibocsátás nagyobb lesz, mint a hajóval és kamionnal az üzletekig szállított azonos típusú termék ugyanekkora mennyiségére eső. Ebből viszont nem az következik, hogy utóbbi fenntarthatóbb!
A Holnapután aktuális vendége Benedek Zsófia biológus-közgazdász, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, valamint a Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG) kutatója.
Ami igazán számít, ha fenntarthatóan akarunk étkezni
Ha egy termék kibocsátás okozta lábnyomában a szállítás, ha nem is elenyésző, de nagyon kis hányadot képvisel, még nem biztos, hogy a termék fenntartható. Magyarul szinte mindegy, hogy mennyit utazik a termék, nem ettől lesz inkább vagy kevésbé fenntartható. Ami tényleg számít, az a termék előállítási módja. Az olyan gazdálkodási módszerek, amelyek kis léptékűek, figyelembe veszik a biodiverzitást, kerülik a pusztítóan káros növényvédő szereket, sokkal fontosabb tényezői a fenntarthatóságnak, mint az, hogy hol van a gazdaság. Összességében a legjobb az, ha helyben, egy ökológiai elvek mentén működő gazdálkodótól vásárolunk.
Az is kulcsfontosságú, hogy próbáljunk meg szezonálisan étkezni. Minden paradicsom, amelyet szabadföldön termelnek meg, nem pedig fűtött üvegházban, kész győzelem a bolygónak. Végül pedig az is kulcsfontosságú, hogy állati vagy növényi eredetű élelmiszereket fogyasztunk-e. Fenntarthatósági szempontból fontos, hogy étrendünket minél inkább vegetáriánus, illetve vegán irányba toljuk el, hiszen az állati eredetű élelmiszerek lábnyoma óriási növényi társaikéhoz képest.
Az adásban ezeken túl szót ejtünk arról, hogy
- miért és hova tűnt el a rendszerváltás óta több mint egy millió gazdálkodó,
- miért lenne fontos ezt a folyamatot megállítani,
- mi számít helyi élelmiszernek,
- miért fontosak a tájfajták,
- hogyan kapcsolódik a helyi termelő az ország élelmiszer-biztonságához,
- honnan érdemes beszerezni az élelmiszereinket.
Az egészséges és a fenntartható étrend sokszor kéz a kézben jár. Ezzel a témával kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 rendezvény is. Étkezési szokásaink megváltoztatásával nemcsak a saját, hanem a bolygó egészségéért is sokat tehetünk.
Borítókép: Canva