Ha január, akkor Veganuár! Az év első, fogadalmakkal teli hónapja jó apropóval szolgál, hogy bevett szokásainkat újragondolva változtassunk a dolgainkon egy minőségibb élet reményében. A vegán január kezdeményezés ehhez jó iránytű. Aktualizálja a témát az a kutatásokkal alátámasztott vélemény is, amely szerint csökkentenünk kell az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását. Számtalan tanulmány bizonyítja, hogy a növényi alapú étrend egészségesebb életet és egyben fenntarthatóbb jövőt tartogat számunkra. Ami jó nekünk, az jó a földnek is. Ezt az inspirációt most egy további megközelítéssel egészítjük ki: a húsmentes élet nem pusztán testi, de lelki megtisztulást is hozhat.
Etikus táplálkozás a 21. században
A húsfogyasztás elhagyásának etikus megközelítése messzebbre nyúlik annál, minthogy az elmúlt években felismertük, hogy az ökológiai lábnyomunk csökkentésének is ez a legkézenfekvőbb módja. A klímaválság helyett akkor még az állatvédelem volt a hívószó, aminek érdekében sokan e szelídebb táplálkozási mód mellett döntöttek. Ez az út azóta kiszélesedett, és mára bizonyossá vált: a húsfogyasztás elhagyása az ökoszisztéma egészének védelmét is jelenti, hiszen a föld kizsákmányolásának, az eredeti élőhelyek felszámolásának elsődleges oka a nagymértékű húsfogyasztás és ezzel szoros összefüggésben a szükséges állati takarmány megtermelése. Tehát ha etikus szempontokról beszélünk, már nem pusztán a nagyüzemi állattartás kegyetlensége ellen emelünk szót, hanem a biodiverzitás, az ökológiai rendszer egésze, anyaföldünk védelme mellett is kiállunk.
Az vagy, amit megeszel: a védikus megközelítés
Miközben a világ egyik felén az elmúlt években vált felkapottá a téma, vannak kultúrák, ahol a vegetarianizmusnak sok évszázados (vagy akár évezredes) hagyománya van. Az Indiából származó védikus bölcsesség etikájának és gyakorlatának szerves része a vegetarianizmus, ami az erőszakmentességen alapszik. Ha húst eszünk, ezzel az állat ellen elkövetett erőszak részévé válunk (még ha indirekt módon is). Ez szembemegy a „ne tégy kárt” (ahimsza) törvényével, amely az embert a teremtett világ minden élőlényét illetően kötelezi.
A védikus tanok szerint a magunkhoz vett étel befolyással van testünkre, lelkünkre egyaránt. Az étkezés tulajdonképpen Istennek tett szent áldozat testünk oltárán (amelyben a lélek lakozik). A megfelelő, tiszta és egészséges étel egyszerre táplál, gyógyít és egyensúlyban tart. Ebben a holisztikus megközelítésben a húsevéssel az erőszakot, a kegyetlenséget is magunkba szívjuk. A hússal együtt elfogyasztjuk a lemészárolt állat érzéseit: halálfélelmét, rémületét, dühét és fájdalmát. Ezek a negatív minőségek aztán benne maradnak testünkben, elménkben egyaránt, és útját állják annak, hogy magasabb tudatossági szintre emeljük énünket.
Tudatos táplálkozás, tudatosabb élet
Amennyiben szemléletünktől távolinak érezzük ezt a spirituális megközelítést, még abban az esetben is leszögezhetjük: táplálkozási szokásaink megreformálása tudatosabb útra terel bennünket. Zsibongó világunkban egyre kevésbé adatik meg, hogy elmélyülten figyeljünk önmagunkra. A rekreációs programokról alkalmasint megfeledkezhetünk, de az étkezés a napi rutin része. A húsmentes életmód pedig ennek tudatos tervezését, szervezését is jelenti, hiszen az üzemi konyhán nem biztos, hogy kielégítő menühöz juthatunk. Az öngondoskodást erősíti, ha saját magunk készítjük ételeinket, és vegetáriánusként (vegánként) bizonyára nagyobb hangsúlyt fektetünk a minőségi alapanyagok beszerzésére és a változatos étkezésre is. Egy saját kis konyhakertben pedig akár magunknak is megtermelhetjük napi betevőnket, és megtapasztalhatjuk azt a páratlan élményt, amit a saját termés elfogyasztása okoz.
A vegetáriánus (vagy vegán) életmódra való átállás spirituális út helyett felfogható egzotikus utazásként is, amelynek során rengeteg új, izgalmas (íz)élménnyel gazdagodhatunk, miközben tágul a látókörünk, bővülnek ismereteink, és az újítások kiragadnak a szokás hatalmából. Ám ez az utazás épp nem a távolba repít, hanem közelebb hoz belső lényegünkhöz. És nem kell retúrjegyet váltanunk: ha az új terület kedvünkre való, akár végleg letáborozhatunk.
Vegántól a flexitáriánusig: a húsmentesség fokozatai
A teljes növényi étrendre való átállás, azaz a veganizmus igen drasztikus váltás egy mindenevő számára. Ám minden kis lépés számít, ha a húsfogyasztás csökkentéséről van szó, így először megengedőbb változatokba is belekóstolhatunk. A vegetarianizmus is enyhébb fokozat, amely csak a húst zárja ki az étrendből, de az egyéb állati eredetű élelmiszereket (pl. a tejtermékeket) nem. Ezen belül is léteznek rugalmasabb változatok az alapján, hogy fogyasztunk-e tojást, esetleg halat. Ez utóbbi egy egészen speciális kategória: a hal és a tengeri herkentyűk a gasztronómiában, de a keresztény kultúrában sem számítanak húsnak, amellett, hogy tagadhatatlanul állatok. És hogy tényleg mindenki megtalálja a saját útját ebben a rendszerben, manapság egy újabb, divatos variációval bővült a húsmentes (vagy a húst jelentősen háttérbe szorító) táplálkozási formák halmaza: a magát flexitáriánusnak valló alkalmanként nem utasítja vissza a húst, de azért főképp növényeket fogyaszt.
De ha már mindenképp állat, akkor az sem mindegy, milyen: inkább fogyasszunk háztájit, feldolgozatlant, kétlábút, magunknak neveltet, és sorolhatnánk még a különböző szempontokat, melyek tovább árnyalják a húsfogyasztás képét. Ami viszont bizonyos: a vegán és a flexitáriánus táplálkozás által határolt skálán bármelyik verzió mellett tesszük is le a voksunkat, egy lépéssel közelebb kerülünk egy élhetőbb, harmonikusabb, békésebb világhoz.
Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Kiemelt kép: MÁS Kert