Hiába van hatalmas különbség az egyes élelmiszercsoportok környezetre és klímaváltozásra gyakorolt hatásában, a fogyasztói ár erről nem árulkodik. A jelenlegi élelmiszerárakból ugyanis nem derül ki, mekkora árat fizetünk ténylegesen egy kilogramm húsért vagy zöldségért.
Egy friss tudományos kutatásból most megtudhatjuk, mennyivel kellene emelni az egyes élelmiszerek termelői árát ahhoz, hogy tükrözzék azok valódi költségét és arányban legyenek az előállításukhoz kapcsolódó klímakárok mértékével. Nem meglepetés, hogy az áremelkedés a hús esetében lenne a legnagyobb.
A hús környezeti szempontból nagyon drága
Közismert tény, hogy modern társadalmunk egyik legfenntarthatatlanabb szokása a növekvő húsfogyasztás és az ezt az igényt kiszolgáló, szemes takarmányozáson alapuló nagyüzemi állattartás. Az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázkibocsátás (GHG emisszió) arányát tekintve ugyanis az állattenyésztés önmagában a klímagázok 14,5 %- ért felelős. Legalábbis a neves Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO számításai szerint.1
Egy másik, a Science-ben megjelent tudományos elemzés szerint pedig a teljes élelmiszerellátáshoz köthető kibocsátás – amely az előállítástól a feldolgozáson át az üzletekig tartó folyamatot vizsgálta – a teljes CO2-eqkibocsátás 26 %-a.2
A fenti számok igen sokatmondóak. De pontos értéküktől függetlenül is fájdalmas tény, hogy modern társadalmunk egyre növekvő húsfogyasztása3 valóban felelős a klímaváltozásért. Jelenlegi étkezési szokásaink pedig a klímaváltozást okozó problémahalmaz szerves részei.
Az étrend ráadásul olyan terület, ahol az átlag fogyasztó szerepe, azaz a saját felelősségünk megkérdőjelezhetetlen. Ezért nem lehet magánügy többé, hogy mit eszünk és mi kerül az asztalunkra.
Hiába tűnik úgy, hogy olcsón megúszunk egy húsos vacsorát, a klímaváltozás sokba kerül. A károkat pedig a társadalom egésze, nem utolsó sorban saját gyerekeink fizetik meg. Nem lenne igazságosabb, ha azok a fogyasztók, akik, akár tudtukon kívül, de klímabarát módon étkeznek, kisebb terhet viselnének, mint a húsimádó étrendet követők?
Te mennyit fizetnél 1 kg húsért?
Habár az üveghatású gázok okozta károk költségét viszonylag nehéz számszerűsíteni és pénzben kifejezni, a Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) által is használt arány szerint4 1 tonna üvegházhatású gáz kibocsátása (GHG) 180 € értékű kárnak felel meg. A légköri szén-dioxid szint jelenlegi folyamatos emelkedése és az egyre gyakoribb extrém időjárási körülmények miatt ezek a költségek azonban nem állandóak, és az előrejelzések szerint hamarosan már a 350 €/t CO2-eq körüli összeget is elérhetik.
Ezt az arányszámot és a Nature cikkében használt Németországból származó árakat alapul véve a klímakárok pluszköltsége a húsok esetében 2,41 €/kg (konvencionális és biogazdálkodásból származó húsok esetén egyaránt). Ez a többletköltség 46 %-os áremelkedést jelent, ha 5,23 €/kg húsárral számolunk.
Meglepő ugyan, hogy a biogazdálkodásból származó húsok szén-dioxid-kibocsátás szempontjából nem jobbak, mint nagyüzemi társaik. De téves ebből azt a következtetést levonni, hogy a bio nem fenntartható. A biogazdálkodás előnye ugyanis állatjóléti, egészségügyi, talajvédelmi és ökológiai szempontból megkérdőjelezhetetlen. Még akkor is, ha a szabadtartású állatok klímagáz kibocsátása nem kedvezőbb az ipari tartásúakénál.
A hivatkozott kutatás legfontosabb részlete azonban nem is az abszolút érték, hanem a különbség, amely a hús és a növényi eredetű élelmiszerek között van. Mert ez a különbség legalább hatvanszoros! A növényi eredetű élelmiszerek esetében ugyanis csupán 0,04 – 0,02 €/kg között van a klímagáz-terhelésből adódó többletköltség.
1 kg hús elfogyasztása átszámolva tehát 880 forintnyi klímakárt okoz. Növényi eredetű termékek esetében ez az érték kilónként átlagosan 14 Ft, illetve még alacsonyabb (7,5 Ft), ha biogazdálkodásból származó növényi termékről van szó.
Ez a pluszköltség persze elméleti, és ha nem kerülne mellé valódi, szociális alapú gazdasági megkülönböztetés, nem érné el a célját. A probléma láthatóvá tételére azonban jól használható összehasonlítás.
Hatékonyabb lenne vajon egy ilyen típusú áremelés, mint az önkéntes kezdeményezések? Elérné valódi célját? Nehéz megmondani.
Aki azonban úgy gondolja, nem várna arra, hogy megszülessen egy, a fent idézett kutatás által is szorgalmazott szabályozás, amely a klímaköltségeket is beépítené az élelmiszerek árába, egyszerűen egyen kevesebb húst. Azt is lehetőleg fenntartható gazdálkodásból, és tartson hetente legalább egy húsmentes napot! Már ez is nagy változást hozhat!
Lábjegyzetek:
1A legfontosabb üvegházhatású gázok (GHG) a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid, az ózon, valamint a halogénezett és fluorozott szénhidrogének. A különböző üvegházhatású gázokat általában szén-dioxid egyenértékre (CO2-eq) számítják át és így adják meg az egyes elemzések során. A 2013-ban készült FAO elemzés szerint, amely 2005-ös referenciaadatok alapján készült, a teljes antropogén GHG emisszió 49 Gigatonna (Gt) CO2-eq, ebből az állattartás emissziója 7,1 Gt.
2 A 2018-ban megjelent Science közlemény szerint a teljes antropogén GHG emisszió: 52,3 Gt CO2-eq, ebből az élelmiszerellátáshoz köthető emisszió 13,7 Gt CO2eq
3A KSH adatai szerint Magyarországon 2010 és 2016 között 10 kg-al nőtt az egy főre jutó húsfogyasztás mennyisége. Éves szinten 66 kg húst, azaz napi 200 g-ot fogyasztunk fejenként és átlagosan, ráadásul egyre nagyobb százalékban feldolgozott formában. Jelenlegi életmódunk mellett ez nem csak a környezetet, de az egészségünket is károsítja.
4 Pieper, M., Michalke, A. & Gaugler, T. Calculation of external climate costs for food highlights inadequate pricing of animal products. Nat Commun 11, 6117 (2020). https://doi.org/10.1038/s41467-020-19474-6
Fotók: canva.com
