Mi vajon a különbség a tanyasi és a nagyüzemi brojler csirke között? Az utóbbi tényleg tele van nyomva hormonnal és antibiotikummal? Magyarország igazi nagyágyú baromfitermelésben, de sajnos az orosz-ukrán háború miatt komoly áremelkedés van kilátásban.

A magyarok imádják a csirkehúst

A világon mintegy 8600 madárfajt tartunk számon, de csupán egy tucatra tehető azok száma, melyeket háziasított szárnyasoknak, összefoglaló néven baromfinak nevezünk. Nem meglepetés, hogy a FAO szerint a világ teljes háziállat-állományának több mint 60%-át teszik ki a szárnyasok, és ez az arány évről évre növekszik.

A baromfitenyésztés teszi ki a magyar hústermelés felét. A szárnyasok tekinthetők a legnépszerűbb hazai állati fehérjeforrásnak. A KSH adatai szerint fejenként 35,5 kilogramm baromfit eszünk évente, ami az uniós átlagot is jócskán meghaladja, és ennek a mennyiségnek a kétharmada csirkehús. A fogyasztók egybehangzóan könnyű elkészíthetősége és az egészségessége miatt részesítik előnyben.

A megvetett brojler csirke, avagy „luficsirke”

Brojler csirkének neveznek minden olyan fajtát, amelyet kifejezetten intenzív hústermelésre tenyésztettek, ezért alkalmas nagyüzemi tartásra. A manapság legelterjedtebb brojlereket az 1960-as években kezdték tenyészteni. A tipikus brojlereknek jellegzetes fehér tolluk és sárga csőrük van, a fejlődésük pedig elképesztően gyors, már 49–56 nap alatt képesek elérni a 2–2,5 kg-os vágási súlyt, amit a háznál tartott állatok közel 100 nap alatt közelítenek meg.

A világ csirketermelésében általános a brojler, és miután nagy csirketartó nemzet vagyunk, sajnos a brojlerek terén is kiemelkedünk. Az elfogyasztott nagyüzemi csirke egy főre jutó mennyiségében a magyarok a 4. helyen állnak, csak az amerikaiak, a brazilok és az argentinok előznek meg bennünket.

Ha valaki állatvédelmi okból utasítja el a csirkehúst, ezt pontosan a brojlerek miatt teszi. 60 csibét nevelnek 1 négyzetméteren, melyeknek csonkítják a csőrét. A felnőtt állatok helyzete sem jobb, belőlük 16-ot tartanak ugyanekkora helyen.

A gyors növekedés záloga a precíz, ipari táplálás. A szakemberek pontosan tudják, hogy az állatok a kiosztott táplálékból naponta hány grammot fogyasztanak. Különleges indító tápkeverékekkel dogoznak, és a modern technikának köszönhetően minden évszakban megfelelő körülményeket teremtenek az állatok növekedéséhez. Mivel alig mozognak és gyorsan növekednek a szárnyasok, húsuk víztartalma magasabb, és az izomrostokban bizonyos hibák is előfordulhatnak, így a belőlük készült ételek íze elmarad a tanyasi csirkéből vagy a biocsirkéből készültekétől. Az árukkal azonban nem lehet versenyezni.

Tényleg hormonokkal és antibiotikumokkal kezelik a baromfit?

Sűrűn felmerülő tévhit mind az antibiotikumok, mind a hormonok kérdésköre. Ezek használatának a magyar szabályzások gátat szabnak. (Mivel azonban a szabályok országonként eltérhetnek, az importált húsokban van esélyünk összefutni hormonnal és antibiotikummal.)

Dr. Csorba Attila, a Baromfi Terméktanács igazgatója egy régebbi interjúban tisztázza a szóban forgó a kérdést:

„A baromfitenyésztésben és -tartásban soha nem használtak hormonokat, de ez meglévő tévhit. A baromfifélék tehát a hatékony tenyésztéstől és a jó minőségű takarmánytól növekednek, ami jelenleg nem tartalmazhat még állati eredetű fehérjét sem.

Antibiotikumot a hazai baromfitartásban és -tenyésztésben megelőzési céllal egyáltalán nem, terápiás céllal is csak szigorú állatorvosi felügyelettel és komoly előírások betartása mellett lehet alkalmazni. Hazánkban az antibiotikum-használat rendkívül ritka, a baromfifélék esetében a betegségek megelőzésére vakcinázást, védőoltást alkalmazunk. Ennek anyagi oka van, az antibiotikum ugyanis drága. Ha mégis szükségszerű a használata, akkor be kell tartani az alkalmazás szigorú szabályait, az alkalmazott készítményre vonatkozó meghatározott várakozási időt, aminek el kell telnie a kezelés után ahhoz, hogy a vágóüzem egyáltalán átvegye a baromfit. Mivel ezt az élelmiszer-biztonsági hatóság folyamatosan ellenőrzi is, az antibiotikum-maradványok jelenléte a baromfihúsban gyakorlatilag kizárt.”

Mitől lesz tanyasi és szabadtartásos a csirke?

A világ piacain kétféle csirke van jelen, a már említett gyorsan növekedő, ipari tartásra fejlesztett brojler, melyből szinte kizárólag két hasonló hibridet tenyésztenek. Ezzel szemben a másik fajtacsoport a szabadtartásos, melynek tartása a hagyományos háztáji mintákra szakosodott.

A szabadtartású csirke másfajta nevelésű, tartású és takarmányozású baromfi. Az Európai Unió szabályzatban írja elő, hogy mit jelent a szabadtartás, milyen fajtacsoportok esetében alkalmazható, hány négyzetméter szükséges egy állat számára, ezek milyen takarmányokat fogyaszthatnak. A szabadtartás vagy ökotartás lényege az, hogy a speciális feltételek között tartott csirkéknek ólanként egy hektár kifutót kell biztosítani, amelynek 30 százaléka fás, bokros rész. Az ól területe összesen nem lehet nagyobb 400 négyzetméternél, s úgynevezett „körbe ablakos”-nak kell lennie, azaz az oldalfelület 40 százalékának kell ablakból állnia. A szabadtartásos csirke takarmánya csak gabonamagvakból állhat, amit kiegészíthetnek ásványi alkotóelemek, valamint szója. A takarmány semmilyen hozamfokozót, mesterséges anyagot, antibiotikumot és állati fehérjét nem tartalmazhat.

Részben a fajtajelleg, részben a mozgás miatt ezek az állatok lassabban növekednek, de izmaik fejlettebbek, kevesebb vizet tartalmaznak, és teltebb az ízük. A vágási súlyt kétszer annyi idő alatt, 80–82 nap nevelés után érik el.

A különbséget meg kell fizetni

A szabadtartás a hosszabb nevelési idő, az összetettebb körülmények miatt nem olcsó. Ezt fokozza, ha a táplálás bioterményekkel történik, melyeknek nemcsak az áruk magasabb, de több is kell belőlük egy állat felneveléséhez. Nagyságrendileg az mondható, hogy a szabadtartás kétszer, míg a biotartás háromszor akkora költséggel valósítható meg, mint az intenzív körülmények között előállított baromfi.

A Master Good Kft. gondozásában márkanévként is megjelenik a Tanyasi csirke, amely szabadtartású állatokat jelöl. A magasabb ár ellenére itthon is egyre többen keresik az ilyen baromfit, évente 5%-os növekedést ér el Tanyasi csirke kereslete.

Ki lehet az igényeket elégíteni tanyasi csirkékkel?

A válasz egyszerű: a jelenlegi európai igényeinket nem lehet. A berlini Humboldt Egyetem megvizsgálta, mi történne, ha az európai baromfitelepek extenzív termelésre állnának át. Azt az eredményt kapták, hogy 20%-kal, mintegy 2,5 millió tonnával csökkenne az EU csirke- és pulykahús-termelése. Ökológiai termelésre történő teljes átállás esetén még drasztikusabb, 50%-os lenne a visszaesés. Ezek olyan komoly gazdasági változások lennének, amelyeknek nem igazán van realitásuk.

Kapcsolódó bejegyzések

Az állati termékek fogyasztását csökkentenünk kell, de létezik fenntartható állattartás

Melyek azok a szempontok, amelyek ritkán kerülnek elő, amikor a fenntartható étrendről van szó? Milyen lehet a természetkímélő állattartás, és mit jelent ez az étrendünkre nézve?

Úgy fest, komolyan elszabadul a baromfitermékek ára

Magyarország baromfiexportőr, tehát elvileg az átlagosnál magasabb hazai fogyasztást is 140–180%-ban képes lenne ellátni, de sajnos az orosz-ukrán háború itt is komoly befolyásoló tényező. Egyrészről az emelkedő energiaárak növelik a gazdaságok rezsiköltségét. (Az ipari szereplőket nem érinti a lakossági rezsiárszabás, ezért nekik meg kell küzdeniük az energiaárak emelkedésével.)

Másrészről talán még problémásabb a takarmány. Hiába lehetnénk önfenntartóak az állatállományban, ha ehhez szükség van az olcsó ukrán és orosz gabonára, amelynek az ára már most meredeken ível felfelé. Az Agrárpiac jelentéséből – összehasonlítva a 2021-es és a 2022-es márciusi termelői árakat – bő 30%-os emelkedést olvashatunk ki. Ez nem áll meg. Idén márciustól tovább növekednek az árak.

2–3 ezer forintot is fizethetünk majd 1 kiló csirkéért

Az élelmiszerárstopnak köszönhetően a fogyasztói árakon egyelőre kevésbé érezhető ez a drasztikus emelkedés. Az októberi árrögzítésnek köszönhetően a boltokban 1500–1600 forint körül mozog a nagyüzemi termelésű csirkemell ára.

Íme, az egyes csirkehústermékek árának változása 2021 és 2022 márciusa között a KSH adatai alapján:

Az árstop májusi lejárásával az előrejelzések szerint nem kizárt, hogy 2–3 ezer forint között áll majd meg a csirkehús fogyasztói ára.