A Földön élő 1,6 milliárd szarvasmarha emésztése során keletekező metángáz kibocsátás köztudottan hozzájárul a bolygó felmelegedéséhez. Az amerikai Institute for Agriculture and Trade Policy nemrég megjelent jelentése szerint például az USA 13 legnagyobb tejipari vállalatai közel ugyanolyan mértékben felelős a kombinált üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért, mint a nagy fosszilis tüzelőanyag-óriások.
A brit Zelp cég egy lehetséges megoldást fejlesztett ki tehénmaszk formájában, amellyel akár 60 százalékkal csökkenthetik a szarvasmarha tenyésztés metánkibocsátását.
Eddig az állattenyésztési ágazat metánproblémáját olyan takarmány-adalékanyagokkal igyekeztek megoldani amelyek azáltal gátolják a gáz termelését a szarvasmarhák gyomrában, hogy megváltoztatják emésztési folyamatukat. A Zelp fejlesztői viszont olyan utat kerestek, mely nem avatkozik be az állatok mikrobiológiájába.
A maszkok állíthatóak a tehenek fejméretéhez illeszkedően, és már 6-8 hónapos kortól, az elválasztást követően használhatóak. A működés során egy szenzor érzékeli a tehenek légzése és böfögése által az orrukon és szájukon kibocsátott metán mennyiségét, majd becsatornázza a maszkba, ahol oxidálja azt. Az oxidáció egy belső katalizátorral történik, és a metán szén-dioxidként és vízként ürül ki a maszkból.
Az argentín és a brit állatorvosi szervezetek által végzett megfigyelések és vizsgálatok szerint, az eszköz nem befolyásolja a szarvasmarhák viselkedését és táplálkozását.
A metán kibocsátás csökkentésén kívül a maszk arra is alkalmas, hogy monitorozza az állatok etetési tevékenységét, helyét és a nőstények szexuális fogékonyságát. Ezeket az információkat a metánkibocsátással kölcsönhatásban is érdemes lehet elemezni.
(Wired)