Szeptembertől a HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt. koordinálja a Zöld Busz Programot, amelynek célja a közösségi közlekedésben részt vevő autóbuszok karbonsemleges modernizálása. A hazai zöld mobilitási fordulatról, valamint az autó- és motorsport előtt álló kihívásokról is kérdeztük Weingartner Balázs elnök-vezérigazgatót.
Korábban a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. vezetője, majd az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára volt.
A Zöld Busz Program irányításának átvételével úgy tűnik, hogy pályafutását még az autó-motorsport fejlesztésének munkájában is a zöld szemlélet kíséri.
Az összefüggés nem csak látszólagos. A HUMDA eredeti célja is Magyarország szerepének megerősítése az átalakuló mobilitás korszakában. Eleve számos fejlesztés az autó- és motorsportból érkezik a mindennapi közlekedésbe, de ez nemcsak az apróbb megoldásokra, hanem a nagy, átfogó területekre is jellemző. Vannak már versenysport-sorozatok az elektromos meghajtásúak számára, ahol rengeteg tapasztalat gyűlt össze, ezeket az új modellek tervezésekor a gyártók fel is használják. Mi a HUMDA-nál komplex módon közelítünk a területhez, a fejlesztési szakasztól a mindennapi használaton át egészen a versenysportig lefedjük a folyamatokat. Ezt a feladatot tükrözi hamarosan a társaság új neve is: HUMDA Magyar Autó- Motorsport és Zöld Mobilitás Fejlesztési Ügynökség Zrt.
Milyen szerepet kap a mobilitás a HUMDA munkájában?
Hosszú távon a multimobilitás egyre nagyobb hangsúlyt kap majd. A környezetkímélő, zöldebb közlekedési eszközök minél szélesebb körű használata, a modernebb járműállomány és a fenntarthatóság is fontos a HUMDA számára. A Zöld Busz Program HUMDA-hoz kerülése ennek a folyamatnak egy rendkívül fontos állomása. Az ügynökség már eddig is számos aktivitásán keresztül hívta és hívja is fel a figyelmet a tiszta járművek használatának előnyeire. A jelenleg is zajló, 6 és 14 év közötti gyermekeknek szóló országos autó-motorsport tehetségkutató programsorozaton, a HUMDA Junior Gokart Challenge családi napjain például elektromos meghajtású gokartokon bizonyíthatják tudásukat a legjobbak. A rendezvénysorozaton a gyermekek megismerhetik a hibrid és az elektromos technológiákat, emellett közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi edukáció is zajlik.
Az autó- és motorsport korábban egyet jelentett a benzingőzzel és a motorbúgással, mára pedig a technológia-intenzív fejlesztési környezettel. Hogyan jelennek meg ezek a változások a mindennapi életünkben?
Mostanában minden olyan átalakulás, amely a területet érinti, nagyon gyors. Az elektromobilitás és a hidrogénhajtás is egyre nagyobb szerepet kap. Az elektromos meghajtású autókról már mindenki hallott. Most zajlik az az áttörés, amely széles körben elfogadottá teszi ezt a hajtásláncot. A jövőben ezért még komolyabban kell foglalkoznunk az elektromos töltőhálózat fejlesztésével is. A városon belüli és agglomerációs viszonylatban ez jó megoldásnak tűnik, ezért is támogatja a kormány az elektromos járművek beszerzését. A nemzeti hidrogénstratégia megvalósításának is jelentős a mobilitási része, hiszen nagyobb távolságokon jó alternatívát jelenthet a hidrogénhajtás.
Ha már szóba került az elektromosautó-támogatás, mi várható még ebben a klímapolitikai ösztönzőrendszerben?
Az elektromobilitás gyorsabb terjedését szolgáló Jedlik Ányos Terv szakmai felülvizsgálatát a HUMDA végzi majd Steiner Attilával, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárral együttműködve. Az eddigi pályázatok eredményeként ma csaknem 7500 környezetbarát autóval több közlekedik a magyar utakon. Már látszik azonban az is, hogy világméretű problémát jelent az autógyártáshoz szükséges chipek hiánya. Ezért a keresletre és a kínálatra is kiterjedő alapos vizsgálatot követően kell levonnunk a következtetéseket, és megfogalmaznunk a javaslatokat a lakossági elektromobilitás további fejlesztésére.
A félvezetőhiányból is látszik, hogy egy robbanásszerű technológiai fejlődéssel állunk szemben a közlekedés területén is. Milyen kihívásokra kell még felkészülnünk?
Az elektromos autózásban az akkumulátortechnológia mellett az olcsó, sőt nagyrészt megújuló energiával előállított hidrogén is egyre hangsúlyosabb lehet. Ehhez persze a következő években nagyon sok új technológiai megoldásra lesz még szükség. Ezek kifejlesztését és piacra jutását is elősegítjük, például a HUMDA Startup Program révén, amelyet most szeptemberben indítottuk el. Olyan ötleteket szeretnénk felkarolni, amelyek az autó- és motorsport egyes sportágait, valamint a mobilitás területét újítanák meg innovatív technológiai megoldásokkal. A program végén a befektetésre érett startupok megszerezhetik az MFB csoporthoz tartozó Hiventures és a Startup Campus 20 millió forintos tőkebefektetését, így elindulhatnak a nemzetközi siker felé.
Leánycégünk, a HUMDA Lab is ezen a területen dolgozik, hosszú távú feladata az oktatás és a mérnökképzés korszerűsítése. A mobilitásban és a versenysportban is alapvető fontosságúak az egyetemi fejlesztések. Ennek munkaerőpiaci hatásai is jelentősek, hiszen azzal biztosíthatjuk a pályakezdő fiatalok mielőbbi elhelyezkedését, ha olyan képzést kapnak, amelyet az egyetemről kikerülve, sőt akár már a képzési idejük alatt is elismer a piac. Az egész autóiparban óriási átalakulások zajlanak, elég csak a nagy megatrendek közül a sport világát is egyre jobban érintő elektromos hajtást, valamint az önvezetést említeni. Ezeken a kutatásfejlesztési területeken van szükség a jövő mérnökeire, akik miatt nagy világcégek hozhatnak olyan magas hozzáadott értékű fejlesztő részlegeket hazánkba, amelyek további munkahelyek teremtését segíthetik elő. A fiatalok szempontjából egyébként már a középiskolás években lényeges az ún. STEM-tárgyak (tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai tantárgyak) népszerűsítése. Ezeken alapulnak a jövő szakmái.
Ez a munka milyen hasznot hozhat Magyarországnak?
A mérnökképzésben vagy például a közlekedésbiztonság területén olyan nemzetgazdasági hasznot érhetünk el, amelynek megtérülése évtizedes távlatban mérhető és felbecsülhetetlen értékű. Utóbbi területen például célunk, hogy nagyban hozzájáruljunk azon európai uniós célkitűzések eléréséhez, amelyekkel a végzetes kimenetelű balesetek számát 2030-ra a felére, 2050-re pedig nullára csökkenthetjük.
Az autó-motorsportra fordított összegek megtérülését ezért sem érdemes csak önmagában egy-egy futamon vagy versenysorozatban vizsgálni. A közlekedésbiztonsági vagy a képzésben jelentkező előnyök mellett nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő az ország ismertségének növelése is, amiből a turizmusban származhatnak előnyök. Az autóipari fejlesztésekkel összefüggésben pedig magas presztízsű kutatásfejlesztési munkahelyek sokasága jöhet létre hazánkban, például a ZalaZONE Járműipari Tesztpályához vagy a majdani hajdúnánási multifunkcionális versenypályához kapcsolódóan. Ez az ágazat így is részt vállal a hazai gazdasági növekedésből, exportból és foglalkoztatásból. Ezeket az arányokat meg szeretnénk őrizni, tovább kívánjuk növelni, ehhez pedig minél több, magas hozzáadott értéket termelő munkahely létrehozására van szükség. Így az egész autóipar és autósport, valamint az ezek köré épülő tesztkörnyezet együtt egyre nagyobb hatást érhet el az ország fejlődése szempontjából.
Kikkel lehet ilyen szerteágazó munkát végezni?
Minden területen komoly szakértőkre van szükségünk ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk koordinálni és fejleszteni ennyire összetett területeket. Az igazgatóságunkban ezért is kapott helyet Michelisz Norbert 2019-es túraautó-világbajnok, aki saját csapatot is menedzselt, valamint Talmácsi Gábor, a MotoGP-sorozat 2007-es világbajnoka, aki sportmenedzserként szerzett komoly tapasztalatokat. A HUMDA által kiemelt területként kezelt közlekedésbiztonság mindkettőjük számára rendkívül fontos. Pályafutásuk során rengetegszer hívták fel erre a figyelmet, ezért az ügyért bármikor szívesen kiállnak.
Emellett a napi tevékenységünket végző szakemberek is mind komoly tapasztalattal rendelkeznek. Van olyan munkatársunk, akinek jelentős nemzetközi értékesítési tapasztalatai vannak, de az ország egyik legnagyobb állami tulajdonú, energetikai vállalatától, egy, a hazai piacon meghatározó jelentőségű, autóversenyeket szervező cégtől, külgazdasági, multinacionális területről, valamint az államigazgatásból is érkeztek hozzánk vezetők. Az egyik kolléga versenymérnök volt egy rangos nemzetközi autómotorsport-sorozatban. Az ő kompetenciáik adnak szilárd alapot ahhoz, hogy jelentős változásokat tudjunk elérni a hazai mobilitás, az autó- és motorsport területén.
Nézzük a Zöld Busz Programot! Mennyi busz van jelenleg forgalomban az országban, mit jelent ehhez képest az 1100 busz lecserélése?
Magyarországon összesen körülbelül 8500 busz van fogalomban, ebből hozzávetőlegesen 2900 a helyi, városi busz. Ezek döntő többsége a megyei jogú városokban és Budapesten szolgálja ki az utazóközönséget. Gondot jelent azonban, hogy a buszflották jelentős része elöregedett és környezetszennyező, ezért mielőbbi cseréjükre lenne szükség. Ennek támogatására indult el a Zöld Busz Program, amellyel a közeljövőben az állomány csaknem 40 százaléka lecserélhető, és amely már a következő hónapokban nagyobb sebességre kapcsol.
A programban jelenleg a 25 ezer főnél nagyobb lakosú települések vehetnek részt, amelyek a 2022-től 2025-ig terjedő időszakban 180 milliárd forintos keret felhasználására pályázhatnak.
Milyen hatással jár a buszok forgalomba állása?
Ennyi autóbusz használata mai áron számolva évente mintegy 35 milliárd forint értékű üzemanyagköltség-megtakarítást eredményezne a közszolgáltatóknak, továbbá csaknem 70 ezer tonna szén-dioxidtól mentesítené a környezetet a dízelbuszokhoz képest. Ezt a mennyiséget legalább 1 millió kifejlett lombos fa kötné meg, amely a jelenlegi erdőállományunk 1,6 százaléka. Magyarország vállalta, hogy 2050-re klímasemleges országgá válik. Ez a Zöld Busz Programhoz hasonló projektekkel érhető el.
Melyik volt eddig a legjelentősebb beszerzés a Zöld Busz Programban, és az ebben érintett járműveket mire használták?
A Volánbusz a programban beszerzett 40 darabos Mercedes-Benz eCitaro autóbuszflottával biztosította, hogy Budapesten az érdeklődők eljussanak az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eseményeire. Az Európában is egyedülálló méretű autóbuszflotta négy útvonalon közlekedett. A buszok 8 nap alatt összesen 18 929 kilométert tettek meg, és csaknem 100 ezer látogatót szállítottak. Egy nap átlagosan 24 eCitaro volt forgalomban, a legtöbb busz (31) szeptember 8-án közlekedett. Az elektromos buszok naponta átlagosan 102 kilométert tettek meg, és a környezetet összesen több mint 20 tonna szén-dioxidtól mentesítették a dízelbuszokhoz viszonyítva. Ennyi szén-dioxidot körülbelül 300 kifejlett lombos fa kötne meg egy év alatt. Az eCitarok átlagos fogyasztása 1 kWh volt kilométerenként, és összesen több mint 1,1 millió forint üzemanyagköltséget takarítottak meg a dízelbuszokhoz képest. Ezenkívül az útvonalak mentén érdemben csökkent a zajterhelés és a károsanyag-kibocsátás is, ami egészségügyi szempontból is jelentős előnyökkel jár.
Az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállításon és a novemberi „Planet Budapest 2021” Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón is ezeket a járműveket használják. A zöld buszok ezt követően előreláthatóan 2022 elején állnak forgalomba az elővárosban.
Így a végén még egy kérdés felmerülhet: a mobilitás talán fontosabb is lesz az ügynökség életében, mint az autó- és motorsport?
Mindkét területre kiemelten figyelünk, de tény, hogy a mobilitás most olyan új terület számunkra, amely plusz erőforrásokat igényel. Nagyon örülök annak, hogy egy ilyen mozgalmas területen dolgozhatok, és részt vehetek a jövő alakításában. Most zajlanak azok a változások, amelyek gyermekeink és unokáink hétköznapjaira lesznek igazán komoly hatással.