Egyre több idegenhonos faj jelenik meg a Balatonon, ennek hátterében pedig egyértelműen az emberi tevékenység húzódik meg. A part beépítése mellett a klímaváltozás az egyik fő oka annak, hogy bármikor olyan változások következhetnek be, melyek nem csak az őshonos élővilág, de a tavat kikapcsolódásra használó emberek számára is negatívak lehetnek.
A változások egy része persze már bekövetkezett. Ahogy Takács Péter, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Telex kérdésére elmondta, a vándorkagyló és a kvagga kagyló már szinte teljesen kiszorította az őshonos kagylókat. Vagy ott van a partokat benövő, sok helyen már most egyeduralkodó japán keserűfű, de beszélhetünk a távol-keleti eredetű busákról is, melyek tápláléka megegyezik az őshonos halfajok ivadékainak táplálékával. Az interjúból az is kiderül, hogy már az emberre is potenciálisan veszélyt jelentő aligátorteknősökről is van adat.
Az ember tehet róla
Ahogy a szakember elmondja, az inváziós fajok megjelenésének hátterében elsősorban az ember áll. Ennek egyik oldala a környezet átalakítása, illetve használata. A Balaton esetében például a számos hasznosítási mód mellett a tó és még megmaradt élővilága sokak számára másodlagos fontosságú csupán. A másik oldalon pedig ott a nagyobb rendszer hatása, a klímaváltozás. Ez nem csupán a melegedéssel, hanem komplex, összetett módon, de tagadhatatlanul erodálja a tó és élővilágának regenerációs képességét.
Az idegenhonos fajok elterjedéséről a szakember elmondja, hogy megjelenésük egyik legfőbb forrása a felelőtlen hobbikertészek és -állattartók tevékenysége. Épp ezért kiemelt figyelmet kellene fordítani a környezeti nevelésre, és az is fontos lenne, hogy az interneten vagy boltokban, akvarista szaküzletekben, horgászboltokban vagy akár dísznövénykertészetekben ne lehessen árulni potenciálisan veszélyes növény-, illetve állatfajokat.
Akit mélyebben érdekel a téma, az ide kattintva olvashatja el a limnológussal készített interjút.
