Az időjárási anomáliák korát éljük. Azt az időszakot, amikor megdöbbenünk egy hidegebb januáron, és reménykedve várjuk az esőt, hogy legyen termény. Amikor csak 2025-ben 157 szélsőséges időjárási eseményről számolhatunk be: árvizekről, hőhullámokról, viharokról, erdőtüzekről. Hihetünk a modellezett előrejelzéseknek? Valóban mindenért az ember tehető felelőssé? Ha jobban megértjük az időjárási kutatásokat, mindkét kérdésre választ kaphatunk.
2023, 2024 és 2025 minden idők legmelegebb évei voltak. Ha pedig ez a trend tovább folytatódik, az évtized végére elérjük a 1,5 Celsius-fokos célkitűzést. Lássuk be, nem ez az a cél, amelynek elérésére annyira vágytunk! Mindannyian a bőrünkön érezzük a változásokat, és nemcsak a forró nyarak miatt, hanem a gazdaság, az élelmiszer-ellátás nehézségeit illetően is érzékelhető, hogy megváltozott a világunk. Kétségkívül az ember okolható a leginkább ezekért a változásokért, még akkor is, ha nem minden szélsőség az ő számlájára írható. De hogyan lehet eligazodni a hiteles és kevésbé hiteles információk között? A Planet Budapest Expo keretében a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és a HungaroMet közös workshopján éppen ezekre kaphattunk választ.
Kép: canva
Kapcsolódó bejegyzések
Hiánypótló útmutató készült az időjárási szélsőségek megértéséhez
A HungaroMet és a Kék Bolygó Alapítvány közös célja, hogy az újságírók hiteles információkat közvetítsenek az éghajlatváltozás hatásairól.
Egyre több a szélsőséges esemény
Ismert körülmény, hogy a növekvő szélsőségekért többnyire az ember által előidézett klímaváltozás okolható, a World Weather Attribution számszerűsíti is azokat az emberi hatásokat, melyek következményeit megfigyelhetjük az időjárás alakulásában. Ezek a számok pedig nem hazudnak: a 2025-ben megfigyelhető 157 szélsőséges esemény közül 22-t vizsgáltak. Ezek közül pedig 17 az emberi tevékenység számlájára írható – hangzott el a workshopon. Ráadásul ezek a szélsőségek 20%-kal intenzívebbek, mint az iparosodás előttiek voltak. Gondoljunk csak a 2024-es Boris ciklon hatásaira! A hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló esőkre, viharokra nehéz felkészülni. Ráadásul az időjárás pillanatok alatt változhat, ez különbözteti meg az éghajlattól is, amely pedig egy adott térségre általánosságban jellemző. De mégis hogyan alkalmazkodhatunk?
Kép: canva
Mennyire pontosak a klímamodellek?
A klímamodellezés bonyolult tudomány. Habár rengeteg adat áll rendelkezésre, a globális éghajlati modellek nagy területet érintenek, így jóval kevésbé pontosak, mint a regionális modellek, amelyek már pontosabb képet adhatnak egy-egy helyszín időjárásáról. Valamilyen fokú bizonytalansággal számolni kell, hiszen ezek a modellek számos lehetséges forgatókönyvet végigzongoráznak, melyekben – annak ellenére, hogy markáns szerepet kap bennük az emberi tevékenység hatása – sok a változó.
Biztosabb képet kaphatunk, ha több modellt és forgatókönyvet figyelembe veszünk. A klímamodellek 1950 és 2100 között mutatják meg a lehetséges kimenetelt: a múltbéli események a validáció, a jövő feltételezései pedig a projekció miatt lényegesek. Mindezeknek fontos az utófeldolgozása is: rengeteg szakember dolgozik azon, hogy a laikusok is képet kaphassanak a lehetséges forgatókönyvekről.
Ha pedig áthatóbban is szeretnéd megérteni az időjárási szélsőségeket, a lehetséges változókat, akkor lapozz bele a Kék Bolygó Alapítvány és a HungaroMet közös kézikönyvébe, amelyből választ kaphatsz a kérdéseidre.
Kiemelt kép: canva
