Az energiaközösségek magyarországi meghonosodása még várat magára, de a következő években várhatóan a lakosság nagy része közvetlen részesévé válhat a folyamatnak, ezért érdemes áttekinteni, miről is van szó.
A fenntartható energiarendszer megvalósításához elengedhetetlen a tiszta, időjárásfüggő megújuló energiaforrások elterjedése, ez azonban nemcsak az energiatermelés jellegét változtatja meg, hanem ezáltal maga után vonja az elosztás és a felhasználás szükségszerű és alapvető átalakulását is. Az egyik ilyen komplex, az energiarendszer struktúráját is átformáló lényegi változást az energiaközösségek térnyerése jelenti, ami nagy szerepet játszhat a klímacélok elérésében és az energiaválság hosszú távú legyőzésében, közvetlen előnyöket is kínálva a felhasználók, a hálózat, illetve a rendszer számára is.
Mi az az energiaközösség?
Az energiaközösség (és megújulóenergia-közösség) koncepcióját a kisebb-nagyobb megújulóenergia-termelő erőművek tömeges megjelenése hívta életre. A néhány nagy hagyományos alaperőműre tervezett villamosenergia-rendszer csak korlátozott mértékben tudja integrálni az energiaközösségeket, megjelenésüket a digitális technológiák fejlődése tette lehetővé. A nap– és a szélerőművek ingadozó termelése által az elosztóhálózatban és rendszerszinten okozott kihívásokat a tradicionális rendszerfejlesztések csak hatalmas infrastrukturális beruházásokkal képesek kezelni. Ezeknél a megújulók integrálására jóval költséghatékonyabb megoldást jelent a hálózat „okosítására” fókuszáló módszerként energiaközösségek létesítése és működtetése.
Ezek olyan mini energiarendszerek, amelyek „kicsiben”, helyben igyekeznek megoldani a termelés, az elosztás és a felhasználás/tárolás feladatait, ezzel növelve az energiaközösség résztvevőinek függetlenségét, csökkentve költségeiket, miközben a központi rendszert tehermentesítik, és növelik a rugalmasságát.
Ezzel együtt a hagyományos rendszerfejlesztések és a nagy alaperőművek egyelőre továbbra sem nélkülözhetők, vagyis ezekre és egyebek mellett az energiaközösségekre nem egymás alternatíváiként, sokkal inkább kiegészítőiként, az energiarendszer együttműködő elemeiként érdemes gondolni.
Az energiaközösség alapvetően energiatermelők és fogyasztók összessége, amely önkéntes és nyitott részvételen alapul, a tagok vagy részvényesek irányítják, akik lehetnek természetes személyek, kisvállalkozások, helyi hatóságok. Szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában működik, elsődleges célja pedig nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem az, hogy a tagjai számára vagy a működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy a következő tevékenységeknek legalább egyikét végzi: villamosenergia-termelés, -tárolás, -fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás, villamosenergia-megosztás, aggregálás, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás-szolgáltatás, elektromos töltőberendezés üzemeltetése.
A fenti villamosenergia-törvényben rögzített definíció maga is további meghatározásra szorul, miután több olyan – nem közismert – kifejezés is szerepel benne, amelyek szintén az energiaátmenet eredményeként bukkantak fel az elmúlt években. Az új piaci szerepeket és szereplőket jelölő kifejezések nagy számban való megjelenése maga is az energiarendszer átalakulásának radikális, mélyreható jellegére utal.
Ilyen viszonylag új kifejezés az aggregálás is, amely azt a gazdasági tevékenységet jelenti, melynek keretében az ezt végző társaság lényegében kombinálja az áramhálózatra vagy magánvezetékre csatlakozó erőműveket, felhasználói berendezéseket és villamosenergia-tárolókat árampiaci értékesítés, vásárlás vagy aukció céljából (aggregátor az e tevékenységet végző piaci szereplő). Magyarázatra szorul a villamosenergia-megosztás kifejezés is: ez aktív felhasználó vagy energiaközösség által termelt villamos energia közvetlenül más felhasználó vagy energiaközösség részére történő értékesítése vagy ellenérték nélküli átadása közcélú hálózaton vagy magánvezetéken keresztül. Az aktív felhasználó pedig olyan felhasználó, aki a saját maga által termelt vagy tárolt villamos energiát a saját csatlakozási pontján felhasználja vagy tárolja, a közcélú hálózatba betáplálja, vagy fogyasztásának vagy betáplálásának rugalmasságát felajánlja úgy, hogy ez nem minősül önálló foglalkozása vagy elsődleges gazdasági tevékenysége céljából kifejtett tevékenységnek.
Mindenki jól jár
Az energiaközösségek elméletileg a végtelent közelítő számú variációban létezhetnek, de közös bennük, hogy olyan kis egységet alkotnak, amelyben a felhasználók közel vagy akár teljesen önellátók lehetnek. Egy közösségnek vannak olyan tagjai, akik termelnek, és vannak, akik termelnek és fogyasztanak is, de lehetnek csak fogyasztó tagok is. Termelő lehet egy ház saját napeleme, de egy biogázüzem vagy egy szélturbina is, amelyeket az energiaközösség közös költségvetéséből finanszíroznak. Fogyasztó lehet egy lakás, egy családi ház, egy hivatal, egy vállalkozás, de egy elektromos autótöltő állomás is. Az energiatároló biztosítja az esetlegesen túltermelt energia tárolását. A legfontosabb, hogy minden energiatermelő és -tároló eszköz és minden fogyasztó összeköttetésben van egymással, egy okosszoftver (smart grid) pedig minden termelt és fogyasztott energiát számontart és a megfelelő helyre oszt.
A központi rendszertől való függést csökkentő funkciójának köszönhetően az energiaközösség segíthet csökkenteni a felhasználóknak a piaci energiaárak bizonytalanságaiból adódó kockázatait, ezáltal hozzájárul energiaköltségeik mérsékléséhez is, például lehetővé téve a társasházak jelentősebb napenergia-ellátását is. A helyben termelt megújuló energia közelben történő elfogyasztása a rendszerhasználatot és a kapcsolódó költségeket (valamint veszteségeket) is csökkenti nemcsak a felhasználók, hanem a hálózati társaságok számára is. Ez ugyanis jelentős mértékben tehermentesítheti az elosztóhálózatot, elkerülhetővé téve a költséges infrastrukturális beruházások nagy részét. Emellett az energiaközösségek más módon is fokozhatják a rendszer stabilitását.
Az energiaközösségek tevékenyen hozzájárulhatnak a villamosenergia-rendszer kiegyenlítéséhez is. Ebből a korábban kizárólag erőművek által végzett tevékenységből az energiaközösségek rugalmasságuk felajánlásával és rendszerbe vitelével vehetik ki a részüket. Ez azt jelenti, hogy a hálózatról teljesen nem lecsatlakozó energiaközösség – például energiatároló kapacitásának köszönhetően – képes fogyasztását és termelését a pillanatnyi rendszerigényekhez igazodva is úgy módosítani, hogy ez a közösség tagjainak ellátási színvonalát érezhetően nem befolyásolja. Ezt az úgynevezett rugalmassági szolgáltatást az energiaközösségek a rugalmassági szolgáltató aggregátorok segítségével végezhetik piaci alapon, vagyis a rugalmassági piacon való részvételük új bevételi forrást is jelenthet számukra.
Az energiaközösségek jellegét nagyban meghatározzák a helyi adottságok és célok, így működésük többféle üzleti modellt is követhet. Ilyen lehet például az áram- és gázellátást a külső helyi termelőktől származó beszerzéssel (például áramvásárlási megállapodások, PPA-k révén) megoldó modell; vagy a fogyasztók termelőlétesítményekben való kollektív befektetéseit preferáló modell, amelyben a fogyasztók fix tagsági díjat vagy változó részesedést fizetnek azért, hogy egy energiatermelőként működő energiaközösség tagjaivá váljanak; míg a középpontba a kollektív önfogyasztást állító koncepció fő célja az, hogy egy bizonyos terület fogyasztóit és termelőit összekapcsolja. A modellek ugyanakkor nem teljes körűek, viszont kombinálhatók.
Jöhet az áttörés
Az energiaközösség fogalma az európai uniós szabályozásban is csak 2019-ben jelent meg (a Tiszta Energia Csomag részeként), majd 2020-ban került át a magyar jogszabályokba is. Ez részben megmagyarázza, hogy az EU-ban még csak összesen kevesebb mint 10 000 energiaközösség működik, azonban a tagállamok között nagy eltérések láthatók e tekintetben is. Az összes uniós energiaközösség mintegy fele egyetlen országban, Németországban található. Az élvonalba tartozó Hollandiának, Dániának, Írországnak és Ausztriának is százas nagyságrendben vannak energiaközösségei. A lista végén jellemzően kelet-európai országok állnak – köztük Magyarországgal – nulla vagy annál alig több működő energiaközösséggel.
Magyarországon eddig egyetlen közösségienergia-fejlesztés sem valósult meg maradéktalanul abból a 20 nyertes pályázatból, amelyek az energiaközösségek létrehozását célzó mintaprojektek valóra váltására nyertek támogatást az elmúlt években, noha a források felhasználására eredetileg szabott határidő lassan lejár. A mintaprojektek célja az, hogy a gyakorlatban mutassák be a közösségi energiatermelés működőképességét, alternatívát kínálva a nagy volumenű és egyéni energetikai beruházásokkal szemben. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a projektek elakadása elsősorban a szabályozói környezet bizonytalanságára vezethető vissza, aminek felszámolásához a több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek létrehozásának aktív és hatékony állami segítésére és támogató jogszabályi környezet kialakítására lenne szükség. Hasonló következtetésre jutott az Energiaklub is.
Az energiaközösségek szakmai érdekképviseletét is ellátó, a szabályozási akadályok fellazításán egy éve dolgozó hazai szervezetnél, a MERSZ-nél (a Magyarországi Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségénél) a fókuszpontokat a megújulók hálózati csatlakozásban, az energiaközösségek egyetemes szolgáltatáshoz való illesztésében és az elavult iparági szabályzatok átdolgozásában látják.
Az Európai Bizottságnak nagy tervei vannak az energiaközösségekkel. Várakozásai szerint 2050-ben az EU teljes megújulóenergia-termelésének akár a felét is az uniós polgárok napelemei és egyéb kapacitásai állíthatják elő. Magyarországon a 2020-ban megjelent (jelenleg aktualizálás alatt álló) 2030-as Nemzeti Energiastratégia is komolyan számol az energiaközösségek megjelenésével, és egyik célja szerint 2030-ban mind a 197 járásában legalább egy energiaközösségnek kell működnie. A szakértők szerint azonban ennél is nagyobb áttörés várható, és addigra akár ezres nagyságrendben megjelenhetnek energiaközösségek, nagyrészt a szabályozástól függően, illetve az energiakrízis legyőzésének szándéka által motiválva.
Képek: freepik
