A klímaváltozás időben és térben egyenetlenül megy végbe, így annak következményei is eltérő gyakorisággal és intenzitással jelenhetnek meg az Föld egyes pontjain. Ebből következhet az is, hogy míg egyes országok lakói kevésbé szembesülnek a klímaválság hatásaival, addig más országokban akár a mindennapokban is szembesülnek velük.
Az IPCC 6. jelentése először nyújt részletesebb regionális értékelést az éghajlatváltozásról, minek köszönhetően kiderült, hogy milyen jövő várhat ránk a Kárpát-medencében. A jelentésben Magyarország a nyugat- és közép-európai régióba került besorolásra. Erről megállapítható, hogy itt a világ többi régiójának döntő többségéhez hasonlóan egyértelmű a növekedés a szélsőségesen meleg időjárási események és az erőteljes csapadéktevékenységben tekintetében.
Kapcsolódó bejegyzések
Merre tovább az IPCC jelentése után?
Az IPCC 6. jelentése az utolsó figyelmeztetés lehet. Most kell behúznunk a vészféket, ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát.
A szimulációk alapján kijelenthető, hogy a felmelegedés egész Európában, így Magyarországon is erőteljesebb a világátlagnál. Ahogy a portfolio.hu-n megjelent cikk írja, a sarkvidék és az Antarktisz jobban melegszik, mint a trópusok.
Európa és Magyarország tekintetében igen vészjósló, hogy amennyiben a felmelegedés eléri a 2 Celsius-fokot, a hőmérséklet egyre gyakrabban lépheti majd át az ökoszisztémákra és az emberekre vonatkozó kritikus küszöbértékeket. Ha sürgősen nem kezdjük el csökkenteni a kibocsátást, ez akár már a 2040-es években bekövetkezhet.
Ezt a helyzetet itthon tovább nehezítheti, hogy a magyar lakosság egyre nagyobb része városokban él, ahol a városi hőstressz, illetve a hősziget jelenség még tovább fokozhatja a forróságot. Legalább ekkora probléma lesz az is, hogy a csapadék rendszertelensége is fokozódhat, míg az aszályos időszakok gyakorisága és súlyossága növekedni fog. (Portfolio)