Fokváros történelmi vízválsága az egész világ számára ébresztőt fújt: a klímaváltozás egy valós, létező folyamat, ami szemmel látható, rémisztő bizonyítékokat sorakoztat fel. A zoom.hu összeállítása pedig semmi jóval nem kecsegtet: olyan világvárosok szerepelnek benne, amelyeknek néhány évtizeden belül krónikus vízhiánnyal kell szembenézniük. 

Fokvárosban száz éve nem volt ilyen súlyos szárazság, ezért a háztartások legfeljebb 50 liter vizet használhatnak naponta.

A szakértők régóta figyelmeztetnek a vízhiány okozta problémákra, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) jelentése szerint

2030-ra a mostaninál is 40 százalékkal nagyobb lesz a kereslet az édesvízre a világon.

Mexikóváros (21 millió fő)

Az emberek már most is csak korlátozottan férnek hozzá az ivóvízhez. Egyötödüknél naponta csak néhány órára nyitják meg a csapokat.
A csapadék időbeli eloszlása igen egyenetlen, ami nehezíti helyzetet. A júniustól szeptemberig tartó időszakban hull az egész éves eső mintegy háromnegyed része, novembertől márciusig pedig alig esik néhány milliméter.

Jakarta (24 millió fő)

A metropolisz mintegy 40 százaléka a tengerszint alatt helyezkedik el, a lakók a talajvizet a felszín alól nyerik. Az indonéz főváros ezért korlátozta a kútból kinyerhető víz mennyiségét, hogy így állítsák meg a süllyedést. Az eldugult csatornák miatt az esős évszakban Jakarta áradásoktól szenved. A gyors városiasodás miatt az esőerdők kihasználtsága meghaladta az elfogadható mértéket.

São Paulo (12 millió fő)

A brazil település 2015-ben a Fokvároséhoz hasonló válságon ment keresztül, a fő víztartály töltöttsége négy százalék alá esett. A probléma megoldódott, de csak rövid időre: tavaly 15 százalék alá esett a kapacitás.
A vízfelhasználás drámai mértékű, ugyanis São Paulo Dél-Amerika vezető kereskedelmi és ipari központja, az egyik legdinamikusabban fejlődő város. 34 ezer ipari üzeme az ország ipari termelésének 40 százalékát állítja elő.

Peking (22 millió fő)

A kínai fővárosban nem a levegő rossz minősége az egyetlen probléma. A megapolisz második legnagyobb víztárolóját 1997-ben szennyezés miatt kellett bezárni, már az is hatalmas problémákat okozott. Kínában él az emberiség 20 százaléka, de a tiszta víz mindössze hét százaléka található az országban.

Bengaluru (12 millió fő)

Bengaluru az ország harmadik legnagyobb városa, az indiai metropoliszban már napjainkban súlyos gondokat okoz a vízhiány a hirtelen népességrobbanás és gyors technológiai fejlődés miatt. Bengaluru napi 800 millió liter vízhez jut, de szinte mindennapos a vízhiány, főleg a nyár folyamán.

Kairó (10 millió fő)

Egyiptom vízkészletének 97 százaléka a Nílusból származik, de a folyó egyre inkább szennyeződik a mezőgazdasági és lakossági hulladékokkal. 2008-ban több százezer ember maradt víz nélkül a jól kiépített hálózat ellenére. Az ENSZ 2025-re becsüli a kritikus vízhiányt az országban, így a fővárosban is.

Tokió (14 millió fő)

A japán főváros csapadékmennyisége az év négy hónapjára összpontosul, ami megnehezíti a víz gyűjtését. Az éves csapadékmennyiség átlagosan 1530 milliméter körüli, havazás csak szórványosan jellemző. Gyakori az aszály, ami nagy problémát jelent.

London (9 millió fő)

Meglepő lehet, hogy a brit főváros is a listán szerepel, az Egyesült Királyság ugyanis híres az esőzésekről, több az éves csapadék, mint New Yorkban és Párizsban összesen. A vezetékek azonban rendkívül rossz állapotban vannak, a népesség pedig drámai mértékben nő.

A helyi hatóságok szerint a város vízellátottsága közel van kapacitása végéhez, és 2025-re valószínűleg már problémái lesznek.
2040-re azonban súlyos vízhiány jelentkezhet, ha nem találnak alternatív forrásokat. A vízellátó cégek szerint a londoniak 20 százalékos valószínűséggel számíthatnak napi vagy heti szinten sorban állásra a tűzcsapoknál az elkövetkező 25 nyáron keresztül, hogy vízhez jussanak…

Forrás: https://zoom.hu/hir/2018/02/14/londonban-is-kronikus-vizhiany-johet-ket-evtizeden-belul/