A novemberi glasgow-i klímacsúcs közeledtével egyre nagyobb nyomás nehezedik a fejlett országokra, ugyanis még mindig nem támogatják a korábban vállalt mértékben a fejlődő országokat a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Az eredeti vállalások szerint 2020-tól évi 100 milliárd dolláros támogatást kellett volna nyújtani a szegényebb országok számára a klímaváltozás elleni védelem jegyében. A fejlett országok hozzájárulása azonban még nem érte el ezt az összeget, és sokak szerint ha el is érné, még az is kevés lenne.

Kapcsolódó bejegyzések

Mit értünk klímaigazságosság alatt?

A Magyar Természetvédők Szövetségének legutóbbi konferenciáján a klímaigazságosság témáját járták körül a szakértők.

Mivel történelmi távlatban jóval magasabb a gazdag országok kibocsátása, ezért az eddig felajánlott évi 100 milliárd dolláros hozzájárulásnál jóval többet kellene adniuk a szegény országoknak, hogy azok sikerrel vegyék fel a harcot a klímaváltozás hatásaival Krishnamurthy Subramanian, az indiai kormány fő gazdasági tanácsadója szerint.

Az a 100 milliárd dollár, amiről a fejlett gazdaságok komoly klímainnovációként beszélnek, valójában csepp a tengerben.

– tette hozzá Subramanian

A főtanácsadó szerint sokkal nagyobb elkötelezettségre lenne szükség a fejlett országok részéről. Az euractiv cikke ezt még annyival kiegészíti, hogy India még nem jelölt meg céldátumot a szén-dioxid semlegesség elérésére, szemben számos más országgal. Ezzel együtt a világ harmadik legnagyobb kibocsátója egyre több megújulóval zöldíti energiamixét.

Subramanian szerint országának kormánya egyre jelentősebb lépéseket tesz a kibocsátás csökkentésére, és szavak helyett tényleges tettekkel tesz a fenntarthatóságért. (euractiv)