A világ legfontosabb éghajlatváltozási konferenciájának, a COP27-nek a küldöttei az idei találkozó nagy részét az egyiptomi Sarm el-Sejkben töltötték, hogy a geopolitikai feszültségek és a gazdasági feszültségek, és a szén-dioxid-mentesítési törekvések témáiról tárgyaljanak. A kéthetes csúcstalálkozó eredménye továbbra is bizonytalan, de egy kulcsfontosságú terület optimizmusra ad okot.
Az éghajlat-politika finanszírozásának vitathatatlanul legnagyobb problémája az, hogy miként lehetne a globális pénzügyi eszközök 470 billió dolláros állományából többet a fejlődő világba irányítani. A helyi Nemzetközi Energiaügynökség becslései szerint a következő két évtizedben a globális kibocsátás növekedésének nagy részét csak pár ország adja, így ezeknek egy kártérítési alapba kellene fizetniük..
Tavaly a glasgow-i COP26-on bejelentett alap keretében 8,5 milliárd dollárt ajánlottak fel Dél-Afrikának
– írja cikkében a Reuters.
Akkor Nagy-Britannia, az Európai Unió, az Egyesült Államok és a fejlesztési bankok ajánlottak fel pénzösszeget, hogy segítsék a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó államot szénerőműveinek idő előtti leállításában.
Joko Widodo elnök vállalta, hogy bezárja azokat a szénerőműveket, amelyekkel Indonézia a kilencedik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóvá vált. Ennek támogatására a gazdag országok egy csoportja 10 milliárd dollárt ígér három év alatt. Ennél is jelentősebb, hogy hét nemzetközi bank ígéretet tett arra, hogy ezt az összeget kiegészíti.
Indonéziának csak a megújuló energiára fordított éves kiadásokat a 2020-as 2 milliárd dollárról 2026-ra 38 milliárd dollárra kell növelnie. A 2030-ig tartó teljes átállás éves számlája, amely magában foglalja a szénerőművek nyugdíjazását és az elbocsátott munkavállalók kártalanítását is, Indonézia saját becslései alapján meghaladhatja a 150 milliárd dollárt.
Ez azonban alulbecsüli a Glasgow Financial Alliance for Net Zero nevű szervezet becsléseit. A GFANZ jelenleg mintegy 150 billió dollárnyi eszközt képviselő hitelezőket és biztosítókat tömörít, és elképzelése szerint Indonézia a 10 milliárd dolláros közpénzeket horgonynak használja fel arra, hogy ennek többszörösét biztosítsa magántőke formájában. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság adatai azt mutatják, hogy az állami szervek által nyújtott kedvezményes finanszírozás gyakran a saját szintjének tízszeresét vonzza a magánfinanszírozásban.
Kapcsolódó bejegyzések
Szén-dioxid-kibocsátóvá válhat a kongói tőzegláp az aszályok következtében
A Kongó térségében lévő trópusi tőzegláp az éghajlatváltozás következtében kialakuló aszályok miatt jelentős szén-dioxid-kibocsátóvá válhat.
Indonézia igazságos energiaátalakítási partnersége azonban 20 milliárd dollárt fog mozgósítani a következő három-öt évben, jelentették be a világ vezetői a G20-ak november 15-i találkozóján. A partnerség egy hosszú távú megállapodás lesz, amelynek az Egyesült Államok és Japán a közös vezetője, valamint az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, az Európai Unió, Kanada, Olaszország, Norvégia és Dánia is tagja lehet.
(forrás: www.reuters.com)