Bergen vákuumtechnológiás rendszere föld alatti csőhálózaton keresztül végzi a hulladékgyűjtést sűrűn beépített városi környezetben.
Az Energiastratégia Intézet publikációja kiemeli, hogy a norvégiai Bergen volt a világon az első olyan település, amely elkezdte kiépíteni az intelligens, vákuumos hulladékgyűjtés technológiáját. Az egyelőre még csak a belvárost lefedő föld alatti csőhálózat működése jelentősen csökkentette a teherforgalmat, a zaj- és a légszennyezést, valamint javította a lakosság életminőségét, emellett a szelektív hulladékgyűjtést is ösztönözte. A beruházás gazdasági megtérülése és klímavédelmi hatása vitatható, Bergen példája mégis jól jelzi, hogy a városi hulladékgazdálkodás fejlődése egyre inkább az intelligens, hálózatba kapcsolt és fenntartható megoldások irányába halad.
Kapcsolódó bejegyzések
Valóban jó, ha a föld alá vezetjük a szén-dioxidot? A norvégok már tudják!
Évi 5 millió tonna szén-dioxid tárolása a cél, amelyet európai szintre emelnének.
A norvégiai Bergenben kiépített innovatív vákuumos hulladékgyűjtő rendszer a jövőben mintául szolgálhat arra, hogy miként lehet a modern infrastruktúrát történelmi városi környezetbe integrálni. Bergen belvárosában a szűk utcák és a faházak miatt a hagyományos hulladékszállítás nem bizonyult kielégítő megoldásnak. A most kiépített bossnett nevű föld alatti rendszer viszont, úgy tűnik, orvosolhatja ezt a problémát. A megoldás lényege, hogy a háztartások és a vállalkozások hulladékát vákuum által létrehozott nagy sebességű légáram segítségével egy föld alatti csőhálózaton keresztül a város peremén található központi terminálba szállítják. Ott a hulladékot tömörítik, majd konténerekbe pakolva elszállítják a feldolgozásukkal, illetve az energetikai hasznosításukkal foglalkozó üzembe.
A bossnett kiépítése 2008-ban kezdődött. Első szakaszát 2015-ben, a másodikat 2023-ban adták át. A fejlesztés eddigi költsége elérte az 1 milliárd norvég koronát. A jelenleg előkészítés alatt álló harmadik szakasz a város északi részét fedné le, és további 300 millió koronás befektetést igényelne. Kivitelezésének sebessége a villamosvonal meghosszabbításától és a közműrendszerek fejlesztésétől függ, a szükséges földmunkákat ugyanis egy együttműködés keretében – a víz-, a szennyvíz-, a távhő- és az elektromos szolgáltatók összehangolt munkájával – végeznék el.
Kapcsolódó bejegyzések
Lombkoronasétány norvég módra
Elkészült Norvégia első lombkoronasétánya, amely a Fyresvatn-tónál található Hamaren Parkban 3,5 kilométer hosszan kanyarog a fenyőcsúcsok között.
A svéd Envac által fejlesztett és karbantartott rendszer jelenleg mintegy 2 kilométer hosszú föld alatti csőhálózatból, valamint 585 bedobónyílásból áll, és 10 850 háztartás, illetve 438 vállalkozás csatlakozik hozzá. A hálózat havi 250 tonna hulladék elszállítására alkalmas. A harmadik ütem befejezése után várhatóan 1200 bedobónyílással mintegy 30 ezer felhasználót szolgál majd ki, a csőhálózat teljes hossza pedig 7,5 kilométerre nőhet.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva