A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok, valamint az egyenetlen csapadékeloszlás miatt elöntéseket, villámárvizeket okozó felhőszakadások ellen.

2019 végétől a magyar fővárosban is érvényben lévő klímavészhelyzet nem maradt üres lózung. A Qubitnek Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának klímastratégiai osztályvezetője mondta el, hogy az elhíresült méhlegelőkön túl milyen eszközöket vetett be eddig, és milyeneket készül bevetni a főváros.

„Budapest területének nagy részén sajnos úgy alakult, hogy együtt kell kezelni a csapadék és a szennyvíz elvezetését, ezt hívják egyesített csatornarendszernek. Bár az új beruházásoknál a Fővárosi Csatornázási Művek javasolja a csapadékvíz-tározók, szikkasztó árkok, esőkertek létesítését, a kerületi építési szabályzatok pedig már a legtöbb helyen kötelezővé teszik a lapostetők csapadékmegtartásra is alkalmas zöldítését, az általános gyakorlat még nem ez” – mondja Barsi. Szerinte ezért is van, hogy az egyre gyakoribb özönvízszerű felhőszakadások túlterhelik a nem erre méretezett hálózatot.

Barsi szerint készül egy Budapestre „leskálázott” klímamodell is, amely a lokális időjárási mutatókat jelzi előre olyan felbontásban, hogy azok mérnöki méretezéshez is alkalmazhatók legyenek.

A lakosság hőérzetének javítása érdekében 2020 óta árnyékoló megoldásokkal is próbálkozik a főváros szakmai stábja. „Nyáron például a Blaha Lujza tér vagy a Baross tér reggeltől estig, amíg fenn van a Nap, folyamatosan melegszik. Ezért kísérleti jelleggel hűsítő szigeteket építettünk ezekre a helyekre a pandémia miatti lezárások idején úgy sem használható, rendezvényhangosításra használt állványokból a buszmegállókba. Jó pár fokot csökkentettek a hőségből, nagyon pozitív visszajelzéseket kaptak a BKV-s kollégák. Az első évben ventilátorokat is beépítettünk, de azoknak nem volt komolyabb hatása, így maradt a passzív megoldás. Az idén mással próbálkozunk, a fővárosi rendezvényeken a továbbfejlesztett, a Főkert által tervezett párakapus változatokat állítjuk fel.” – mondja a szakember.

A hűsítő szigetekkel szemben az ivókúttelepítési program már túljutott a kísérleti fázison. A 2019 óta megvalósult 22 mellett idén további 30 ivókúttal bővül a főként a belvárosi területeket érintő hálózat. A cél az, hogy 200 méterenként ivóvízhez lehessen jutni.

(Forrás: qubit.hu Kép: pexels.com)